Bántóan rámutatott a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájára a legfrissebb termék-külkereskedelmi adatunk. Újabb bizonyítékot kaphattunk az alacsony keresletről a magyar ipar termékei iránt, mind a külső, mind a belső piacokat illetően. Ez még akkor is igaz, hogyha a legfrissebb adatokba azért a munkanaphatás és a nyár végi szokásos gyárleállások is bezavartak.
Augusztusban a magyar export 4,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az import 4,1 százalékkal esett vissza. Havi alapon a kivitel enyhén, 0,7 százalékkal nőtt, míg a behozatal 1,1 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi többletünk 557 millió eurót tett ki. Az aktívum ugyan szűkült júliushoz képest, de az egy évvel korábbihoz képest jelentős, több mint 260 millió eurós javulás látszik: vagyis ennyivel haladja meg az export értéke az importét.
Az más kérdés persze, hogy a forint augusztus eleje óta látott erősödése rontja a kivitelre termelő cégek eredményét hazai devizában számolva. Az érme másik oldala viszont, hogy az import olcsóbbá vált.
Ez a számokban is visszaköszön. „Ahhoz, hogy az egyenleg az export és az import csökkenése ellenére is érdemben javult az egy évvel korábbihoz képest, a cserearány javulása járult hozzá leginkább: az exportárak forintban számolva 0,5, míg az importárak ennél nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal mérséklődtek” – írta kommentárjában Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Fotó: Pexels
Augusztusban az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitel 5,7 százalékkal zuhant, a behozatal 6,3 százalékkal csökkent. Az EU-n kívüli országok viszonylatában sem sikerült növekedni: az export 4,7, az import 1,5 százalékkal csökkent. Öröm az ürömben, hogy mindkét soron javult az egyenlegünk (az uniós országokkal szemben masszív többletet, az EU-n kívüliekkel szemben 138 millió eurós deficitet láthatunk), de ebben a korábban említett devizahatások is szerepet játszottak.
A túlzott függőségek csapdájában
A magyar iparcikkek legnagyobb külföldi felvevőpiaca toronymagasan Németország. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén januártól augusztusig közel 10 ezermilliárd forintot tett ki az exportforgalom értéke, a második helyen Románia jön több mint 2 ezermilliárd forinttal, majd Lengyelország, Olaszország és Szlovákia következnek. Az Európai Unió messze a legfontosabb kereskedelmi partnerünk, nyolc hónap alatt 34 ezermilliárd forint feletti kivitellel és csaknem 30 ezermilliárd forintos behozatallal.
Keleti nyitás ide vagy oda, Ázsia még bőven lemaradó, 1,9 ezermilliárd forintos magyar exportértékkel és 5,7 ezermilliárd forintos importtal. Egyértelműen Kínába viszi ki a magyar ipar a legtöbb terméket, de azt is érdemes megjegyezni, hogy bőven deficites a termék-külkereskedelmünk a távol-keleti szuperhatalommal szemben, meghaladva a 2 ezermilliárd forintot.
De térjünk vissza a németekhez! „Az exportteljesítményt továbbra is a külső kereslet, kiemelten legfontosabb külpiacunk, Németország gyengélkedése befolyásolja” – tette hozzá Molnár Dániel. A közgazdasági álmoskönyvek szerint a túlzott függőségek nagyobb sérülékenységhez is vezetnek, márpedig a német autóiparral való összefonódásunk nemhogy csökkenne, hanem éppenséggel egyre szétválaszthatatlanabb lett az elmúlt években.
Fotó: Depositphotos
A németországi kereslet kapcsán érdemes megjegyezni azt is, hogy az Egyesült Államok által meghatározott, európai termékeket érintő, 15 százalékos védővámok további jelentős kockázatot jelentenek. Magyarország számára az Egyesült Államok számít a hetedik legfontosabb exportpartnernek, márpedig a kivitelünk jelentős része (leginkább gépek és szállítóeszközök) először Németországba mennek, és onnan vándorolnak a tengerentúlra.
Szinte minden árutípus bezuhant
Az árufőcsoportok lebontásában sem találhatunk sok okot az örömre. „A volumencsökkenésben a legjelentősebb szerepe a feldolgozott termékeknek volt. Itt az export 11, az import pedig 9,6 százalékkal esett vissza” – fejtette ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az elemző felveti a költői kérdést, hogy vajon a külső kereslet gyengélkedése mellett mennyire játszhattak szerepet a magyar feldolgozóipar versenyképességi problémái? Ezt korábban egyébként az Országos Kereskedelmi Szövetség is felvetette, mondván, a kereskedelmet fojtogató kormányzati extraterhek (különadók, árrésstop) elvehetik a teret az új beruházások és fejlesztések elől.
De térjünk vissza a legfőbb exporttermékeinkhez! Az ipar szempontjából kiemelten fontos gépek, szállítóeszközök kivitele 4,4, az élelmiszer, ital, dohányáruké pedig 2,2 százalékkal zsugorodott. Egyedül az energiahordozók exportja mentette a menthetőt, hiszen brutális megugrást produkálva, csaknem 43 százalékkal bővült. „Ennek hátterében elsősorban az húzódott meg, hogy hazánk Ukrajna irányába tranzitországgá vált az idei évben, amelynek hatása az importoldalon is megjelenik” – árulta el a kiemelkedő növekedés mozgatórugóját Molnár Dániel.
Fotó: Depositphotos
Gazdasági szakértők gyakran elsütik azt a közhelyet, hogy „egy adatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.” Nos, a helyzet most is hasonló. A hosszabb távra visszatekintő elemzés már csak azért is indokolt, mert augusztusban a külkereskedelmi folyamatokat számos technikai akadály is nehezítette.
„Az augusztusi adatokat érdemes óvatosan kezelni, a rendszeres nyári gyárleállások időzítése is érdemben befolyásolhatja az ipari termelésen keresztül az export- és importdinamikát” – fűzte hozzá Molnár Dániel. Emellett a mostani esésben szerepet játszhatott a munkanaphatás is: idén eggyel kevesebb munkanap volt augusztusban, mint tavaly ilyenkor – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. „A mostani adatot a júliusi, valamivel kedvezőbb adattal együtt érdemes nézni. A júliusi növekedéssel együtt a két hónap összesen már stagnálást eredményez” – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az export jövőre sem lesz túl fényes
Az elemzők szerint az év végéig már nem számíthatunk a kereslet jelentős feltámadására, a megrendelések megélénkülésére. Sőt, ennél is borúsabb lehet a helyzet.
„Arra számítunk, hogy az import várható berobbanása miatt ugyan az idei év után jövőre sem tudja majd támogatni a nettó export a gazdasági növekedést, azonban a külkereskedelmi mérleg többlete nem fog eltűnni” – tekintett a jövőbe Molnár Dániel.
A kivitelt illetően a külső konjunktúra élénkülésére várunk, míg az importoldalon a magyarországi beruházási fordulat, és a fogyasztás további élénkülése segíthetne.
Akad egy-két pozitív jel, mint például a BMW gyárának szeptemberi indulása, ami érdemben javíthatja az ipari teljesítményt. „Hosszabb távon ennél nagyobb növekedésre lenne szükség” – fűzte hozzá Regős Gábor. Ami viszont jó hír, hogy a termék-külkereskedelmi többletünk még sokáig fennmaradhat, ami a folyó fizetési mérlegre és így az utóbbi időben bombaformába kerülő forint árfolyamára is pozitívan hathat.
„Mostanában persze nem ez a fő tényező, ami meghatározza az árfolyamot, arra sokkal inkább a szigorú monetáris politika, az euró-dollárárfolyam és a geopolitikai fejlemények hatnak. Ugyanakkor az egyenleg kedvezőbb szintje tovább erősíthetné a forintot” – zárta gondolatait Regős Gábor. Ez utóbbihoz ismételten csak erősebb külső keresletre és versenyképesebb hazai iparra lenne szükség.
