A Paksra tervezett új atomerőművi blokkok megépítésének elvileg ezekben a hónapokban kellene elkezdődnie, de a földmunkákkal késésben vannak a kivitelezők. Ennek oka alapvetően az engedélyek vártnál tovább tartó beszerzése volt, az Európai Unió például jóval hosszabb ideig folytatta le a jóváhagyást megelőző vizsgálatait, mint amennyivel a magyar kormány számolt.
Ettől függetlenül a bővítésre igénybe vett, államközi szerződésben szentesített hitelt a magyar fél elkezdte lehívni tavaly. Voltak ugyanis olyan előkészítő munkák, amelyekre már fel lehetett használni az oroszok által rendelkezésre bocsátott hitelkeretet.
Most azt a tájékoztatást kaptuk a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy 2017-ben összesen 78,2 millió euró, vagyis mintegy 24,2 milliárd forint hitelt hívott le a magyar kormány. A hírek szerint erre az év második felében került sor, akkor került abba a fázisba a beruházás, hogy már volt mire felhasználni az oroszok pénzét.
Idén azonban még nem került sor hitellehívásra - derül ki a minisztérium lapunknak küldött válaszából. Vagyis az elmúlt három hónapban nem végeztek olyan munkát Pakson, amelyhez kellett volna az orosz hitelből történő finanszírozás. Ez akár azt is jelentheti, hogy a munka továbbra sem halad a tervezett ütemben. Szóba jöhetne az is, hogy közvetlenül a magyar költségvetésből fizették ezeket a kiadásokat - erre megvan a mérlegelési joga a kormánynak -, de a politikusi nyilatkozatok alapján az orosz hitel felhasználásának prioritása van.
Azt is megtudtuk a szaktárcától, hogy a tavaly lehívott teljes összeget előtörlesztik. "A 78,2 millió eurós összeg előtörlesztése folyamatban van" - közölték portálunkkal.
Ez egyébként a piac alakulása miatt teljesen logikus döntés. Az orosz hitelrészletek kamata jelenleg 3,95 százalékon ketyeg az államközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően, miközben a 10 éves forint államkötvény átlagos hozama 1,9 százalék volt abban az időben, amikor megszületett az előtörlesztéstől szóló döntés. Vagyis a piaci árazáshoz képest drága orosz hitelt megéri a befektetők számára kibocsátott, lényegesen olcsóbb papírokkal előtörleszteni.
Az NGM ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában nem lehet egy az egyben összevetni ezeket az értékeket. Az államkötvényeket ugyanis nem célzottan, egy művelet finanszírozását szem előtt tartva bocsátják ki, tehát nem célhoz kötöttek ezek a tranzakciók. Így a 10 éves forint kötvény hozama is csak viszonyítási pontként szolgál a minisztérium szerint.
Ezzel nyilvánvalóan azokra a kritikákra akarnak válaszolni, amelyek megkérdőjelezik az orosz hitelszerződés megkötésének ésszerűségét, mert az sokba kerül. Igaz, akkoriban más volt a hozamkörnyezet, nem volt ekkora eltérés az árazásokban, ráadásul az orosz hitel futamideje jóval hosszabb, mint amekkora időtávra bocsát ki papírokat a magyar állam.
Ma más a helyzet és ezt a kormányban is felismerték, mert mint az NGM-ben írták, az előtörlesztésről szóló döntésnél a hosszú hónapok óta általánosan alacsony hazai hozamkörnyezetet vették figyelembe. "A magyar kormány élt a szerződésben biztosított rugalmassággal, amellyel láthatóan kamatmegtakarítást tudott elérni a kormány, így felelős döntést hozott azzal, hogy az előtörlesztésről határozott" - közölték a tárcánál.
A paksi beruházás 12 milliárd euróra tervezett költségéből 10 milliárd eurót az orosz hitelből tervez finanszírozni a kormány. A megállapodás lehetővé teszi, hogy előtörlessze a ciklusonként változó kamatozású lehívott hitelt.
