Január 1-jén a havi minimálbér bruttó összege 232 000 forintra, a garantált bérminimum (amit a köznyelvben diplomás minimálbérként emlegetnek) pedig 296 400 forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy – mivel a bruttó bért terhelő adó- és járulékkulcsok változatlanok –
- a nettó minimálbér 154 280 forint,
- a nettó garantált bérminimum 197 106 forint
lett.
Vagyis 2022-höz képest mind a bruttó, mind a havi bérpapíron vastagon szedett, illetve a bankszámlán jóváírt nettó összegek 16, illetve 14 százalékkal emelkednek. Nominálisan az emelkedés a minimálbér esetében 21 280, a garantált bérminimum esetében pedig 24 206 forint.
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése számos, ezek mértékéhez kötött szociális juttatás emelkedését is magával vonzza, amelyekről ebben a cikkben olvashatnak:
A garantált bérminimum alkalmazása két feltétel együttes fennállásához kötött:
- egyrészt a munkavállaló rendelkezzen középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, valamint
- az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve.
(Vagyis a köznyelvben elterjedt „diplomás minimálbér” kifejezés megtévesztő lehet! – A szerk.)
A garantált bérminimum alkalmazását viszont nem jogszabály írja elő, hanem annak alkalmazását az adott eset összes körülményének vizsgálata alapján kell megállapítani. Így a végzettség, szakképzettség meglétét előírhatja jogszabály is (ehhez irányadó lehet a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének 1. számú melléklete, az úgynevezett Szakmajegyzék), de lehetséges, hogy az elvárt végzettséget a munkaadó és a munkavállaló közti munkaszerződésben, esetleg kollektív szerződésben rögzítették.
Tehát például egy orvosi munkakör ellátásához nyilván kell az orvosi képzés elvégzését igazoló egyetemi diploma, de ha az orvosi végzettségű személy inkább a szalag mellett szerel össze két alkatrészt, amihez nem szükséges szakképzettség, akkor az esetében nem kell alkalmazni a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat. Ám ha a munkaadó kiköti az orvos végzettségű munkavállalónak, hogy szerezze meg a szükséges szakképesítést, akkor annak megszerzése után már a munkavállaló jogosult lesz a garantált bérminimumra.
A két alapbér eltérő mértékű emelése kérdéseket vet fel. Egyrészt szociálisan jogos elvárás az, hogy az alacsonyabb keresetűek magasabb emelést kapjanak, így csökkenjen a bérszakadék a különböző társadalmi csoportok között. Ám – mint fentebb már levezettük –
az emelés a garantált bérminimum esetében nominálisan magasabb, mint a minimálbérnél, tehát még ez sem valódi bérfelzárkóztatás.
Másrészt az eltérő arányú emelés önmagában is alkalmas lehet arra, hogy bérfeszültséget keltsen a munkavállalók között. Gondoljunk arra, hogy egy szakképzettséggel rendelkező munkavállalóban minden további nélkül felmerülhet, ő miért fordított időt, energiát, esetleg pénzt is a képzésére, ha a képzettség nélküli munkatársa magasabb arányú emelésben részesül.
A kérdéssel megkerestük Perlusz Lászlót, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát, aki azt mondta, nem számítanak emiatt feszültségre. Kifejtette, az elmúlt 6-7 évben arra törekedtek, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség nagyjából változatlan maradjon. A főtitkár emlékeztetett, a nagy mértékű infláció gerjesztette ezt a mostani ilyen arányú emelési kényszert, és a mostani 16, illetve 14 százalékos emelés nem változtatott olyan jelentősen, hogy az bérfeszültséget okozna a munkavállalók között.
„Ha mindkét tétel azonos mértékben változott volna, az egyén szintjén 1-2 ezer forintot jelentett volna”
– konkretizálta a számokat Perlusz László.
Bennünk felmerült az a kérdés is, hogy a 16, illetve 14 százalékos emelést ki tudja-e gazdálkodni a munkaadó. Könnyen előfordulhat, hogy aki alig keresett kevesebbet, mint az idei minimálbér (mondjuk bruttó 220 ezer volt a havi bére), az nem kap akkora emelést, mint egy ténylegesen minimálbéren foglalkoztatott, mert neki is csak a minimálbérig emelik a havi fizetését. Illetve a legfontosabb kérdés, hogy az eddig is minimálbér felett keresők fizetése hogyan fog alakulni. Aki például eddig bruttó 235 ezres kereseten volt, de nem kap emelést, az joggal háborodik fel, mikor munkaadója az eddig 200 ezerért foglalkoztatott kollégája fizetését csaknem akkorára emeli, mint az övé.
A kormányzat ebben a kérdésben optimista. A jövő évi rendeleti költségvetésből kiderül, a kabinet a bér- és keresettömeg 15,5 százalékos növekedésével számol, ami azt jelenti, szerintük a munkaadók nemcsak a 2023-as minimálbér, illetve garantált bérminimum alatti kereseteket emelik, hanem azzal közel azonos mértékben valamennyi bér emelkedni fog.
Perlusz László kicsit optimistának tartja, de alapvetően nem cáfolja a kormányzati várakozásokat. Úgy fogalmazott, az átlagbér emelkedését 10 és 15 százalék közé tippeli. Az ernyőszervezet vezetője alapvetően két számjegyűnek várja a hazai átlagbér növekedését, de hozzátette,
ha a gazdasági növekedés nulla körüli lesz, akkor az átlagbér emelkedése néhány százalékponttal elmaradhat a minimálbér 16 százalékos emelkedésétől.
Arra a felvetésünkre, hogy az alapbérek emelésével párhuzamosan a bértábla is felfelé tolódik-e, a főtitkárnak az a tapasztalata, hogy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum nagyon erős hatással van az átlagbérekre is.
„Ha a termelékenységet, a gazdasági növekedésnek a mértékét meghaladja a minimálbér és a garantált bérminimum növelése – az elmúlt 6-7 évben minden alkalommal meghaladta –, az felfelé tolja a béreket”
– ismertette Perlusz László. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy sok esetben erősebb hatás lehet a munkaerőpiaci kereslet-kínálat hatása. Ha például növekszik a gazdaság, és munkaerőhiány, azaz „feszes munkaerőpiac” alakul ki, akkor ez a hatás is felfelé húzza a béreket – mutatott rá, hozzáfűzve,
több évben is előfordult, hogy jobban nőttek az átlagbérek, mint a minimális bértételek.
De emlékeztetett 2017-re is, amikor a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőtt, ám a bérszínvonal nem emelkedett ilyen mértékben.
Hogy végül ténylegesen hogyan alakulnak a hazai bérek, az az elkövetkezendő év nagy kérdése. A gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásokat a kormányzat az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapját képező 4,1 százalékról a rendeleti büdzsében 1,5 százalékra csökkentette, így az biztosan nem fogja húzni a béreket. Marad tehát a minimáltételek emelése által várt hatás. A válaszra visszatérünk év végén. Addig pedig nézegetjük a pénztárcánkat.
