Egyetlen ország hozta meg az intézkedést, ám az mégis az egész világnak jelent újabb nagy lépést a koronavírus legyőzése felé vezető úton: Nagy-Britannia gyógyszerfelügyeleti hatósága (MHRA) szerdán engedélyezte a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett koronavírus-vakcina forgalmazását. Ezzel tehát a szigetország lett a világon az első, mely zöld utat adott lakosságának teljes körű beoltására a Covid-19 ellen.
Boris Johnson brit miniszterelnök korábban azt közölte, hogy a kormány már 40 millió adagot megrendelt a Pfizer-BioNTech-vakcinából, ami két dózissal számolva húszmillió ember beoltására elég. Hogy pontosan mikor kezdődik meg az ország történetének legnagyobb vakcinázási programja, az még nem eldöntött, de nyilván a lehetőségekhez mérten azonnal nekilátnak. A Pfizeren ez elvileg nem fog múlni, ők nemrég jelezték, hogy jóváhagyás esetén néhány napon, akár órákon belül el tudják kezdeni az oltószer nagy-britanniai forgalmazását, Albert Bourla, a cég vezérigazgatója pedig a Sky Newsnak nyilatkozva néhány napja kijelentette, hogy készen állnak az első 20 millió, már elkészült adag azonnali kiszállítására.
A Financial Times a startpisztoly eldördülése előtt összeszedte, mi az, amit előzetesen tudni lehet az országos oltási programról. Mivel ez lesz a világ első koronavírus-vakcinaprogramja, minden, utánuk jövő ország - köztük Magyarország is - az ő tevékenységüket fogja figyelni, és várhatóan az ő sikereikre és hibáikra figyelve fogja összeállítani a saját nemzetbeoltási tervét.
Három pillér, több mint harmincezer önkéntes
A vállalkozás volumenét reakcióikban jól érzékeltetik azok a szakemberek, akiket az FT megkérdezett. "Ez a történelem legnagyobb vakcinaprogramja, és a logisztikai része hatalmas", mondta például Dr. Nigel Watson, Nagy-Britannia déli megyéinek vezető egészségügyi szerve, a Wessex Local Medical Committees vezetője. Egyetértett ezzel az Egyesült Királyság immunizációs programjait 2013-ig irányító David Salisbury is, aki szerint olyasmivel fognak most próbálkozni a világ országai, amire eddig nem volt példa. És szerinte az a nagy kérdés, hogy a 65 évnél fiatalabbak, tehát azok, akik nem tartoznak a legveszélyeztetettebb korcsoportba, hogyan fognak reagálni arra, hogy az egészségeseket is be kell oltani a vírus terjedésének megfékezéséért.
Nagy-Britanniában a jelenlegi tervek szerint három fő úton fogják terjeszteni az oltást. A legtöbb vakcinát valószínűleg a háziorvosi rendelők kapják majd, akik nagyságrendileg 17 millió kiemelten veszélyeztetett embert fognak beoltani. A szérum következő része a kórházakba kerül, ahol az egészségügyi dolgozókat és a fekvőbetegeket fogják immunizálni. Végül a rakomány harmadik része a csak erre a célra létrehozott, parkolókba, bevásárlóközpontokba felhúzandó, tömeges oltóközpontokba fog kerülni. Ezek a központok felelnek majd az egészséges, de legalábbis tüneteket nem mutatók - tehát a lakosság nagyobbik része vakcinázásáért.
Szolgálatba fogják állítani a külön a hagyományos kórházak túlterheltségének enyhítésére megnyitott, de jelenleg nem igazán kihasznált, úgynevezett Nightingale-kórházakat is. Az FT egy, a helyzetre rálátó forrása szerint a londoni Nightingale-kórházban nem csak vakcinázni terveznek, de várhatóan a tömeges oltáshoz szükséges plusz oltóképes személyzet képzését is itt tartják majd. A program kivitelezéséhez egy forrás szerint nagyjából 10 ezer plusz egészségügyi dolgozót kell bevonni, őket a kórházakat összekötő, belső rendszerben toborozzák. Túl sok időt azonban nem fog igénybe venni a kiképzésük, az oltások beadásához nem orvosi diploma, csak néhány alapkészség kell.
A plusz fizetett munkaerő sem lesz viszont elegendő a több mint 60 millió szigetországi lakos beoltásához, ezért a program vezénylői nagyban számítanak az önkéntesek segítségére is. Lynn Thomas, a londoni St. John Ambulance kórházigazgatója szerint tőlük azt kérték, hogy toborozzanak 30 500 önkéntest, akiknek 100 oltóközpont munkáját kellene segítenie. Közülük 10 ezer főt képeznének ki, az ő feladatuk lenne az oltóanyag szállítása, a többiek pedig általános egészségügyi segítséget és egyéb asszisztenciát nyújtanának.
A kérdőjelek
Logisztikai kihívást okozhat ugyanakkor, hogy a Pfizer-BioNTech vakcina csak szárazjégen, -70 Celsius fokon szállítható, és tárolni is csak öt napig lehet, miután áttették egy átlagos hűtőbe, utána megromlik. Kérdéses, hogy az ilyen kényes kezelési körülmények biztosítására mennyire vannak felkészülve a háziorvosi rendelők. Ezek a buktatók a többi, az engedélyezéshez legközelebb álló oltás esetében nem állnak fent. A Moderna és az AstraZeneca-Oxfordi Egyetem széruma sem igényel extrém fagykezelést. Utóbbi ráadásul 2 és 8 Celsius fok között vígan tárolható, fél évig nem lesz semmi baja, és a hírek szerint minden vetélytársánál olcsóbb, nagyjából annyiba fog kerülni Nagy-Britanniában, mint egy csésze kávé. Viszont az elhibázott tesztelési folyamat miatt, illetve azért, mert az eredményességi bejelentésben a hibáról szóló részleteket elsunnyogták, ebben az oltóanyagban megrendült a bizalom, és újra fogják tesztelni, hogy azt ismét megerősítsék.
Aggódó hangok jelzik, hogy a Pfizer-BioNTech extrém tárolási követelményeinek az idősotthonok pláne nem fognak tudni megfelelni, a legveszélyeztetettebb korcsoportba tartozó bentlakók pedig nem fogják tudni elhagyni az otthont, hogy beadassák maguknak a szérumot. Így nekik az újratesztelésre szoruló AstraZenece-Oxford oltás lesz a megoldás, mondta Martin Green, az angliai idősotthonok vezető képviseleti szerve, a Care England vezetője. Geoff Butcher, aki hat idősotthont működtet Közép-Angliában, azt mondta, vele már közölték is, hogy a bent lakóknak meg kell várniuk az elmített szérumot, annak könnyebb szállíthatósága és tárolhatósága miatt, de az otthonok dolgozóinak fel kell keresniük valamely oltóközpontot, hogy addig is beadassák maguknak a Pfizer-BioNTech anyagát. Butcher úgy tudja,
az immunizáció "december 21. körül" kezdődik.
Egy az FT-nek nyilatkozó, de neve elhallgatását kérő orvos azt mondta, még arról is megindult a párbeszéd, hogy esetleg egyes helyzetekben kombináltan is be lehetne adni a Pfizer és a Moderna vakcináját, tehát lennének emberek, akik az első dózist az egyik gyártó anyagából kapnák, a másodikat a másikéból. Azért lehet erre szükség, hogy a kezdetben szűkös készleteket a lehető legjobban ki tudják használni, és egyetlen dózis se menjen veszendőbe.
Felmerült egy olyan szempont is, hogy valószínűleg lesznek emberek, akik válogatni akarnak a vakcinák között. Hiszen, míg a Pfizer-BioNTech és a Moderna széruma a cégek közlése szerint több mint 90 százalékos hatékonyságú, addig az AstraZeneca-Oxfordé átlagosan csak 70 százalékban az. Ami még így is jócskán túlüti az amerikai normákban meghatározott minimum 50 százalékos hatékonyságot, de természetes, hogy mindenki az elérhető legteljeskörűbb védettséget szeretné. A szakma ezt mindenképpen elkerülné, nem szeretnének válogató páciensekkel találkozni az oltóközpontokban. Ezért abban reménykednek, hogy a különböző központok majd egyféle anyagot kapnak - erre az FT cikke már nem tér ki, de ha így oldanák meg az elosztást, akkor ennyiből ez azt is okozhatná, hogy egyes, az erősebb hatékonyságú vakcinát adó központok sokkal leterheltebbek lesznek, mert az emberek direkt azokat fogják felkeresni a teljesebb védelem érdekében. Persze lehet, hogy ez a probléma megoldódik, mielőtt még élesedne, hiszen, mint írtuk, az AstraZeneca-Oxford anyagot újratesztelik, és ebből a körből még kieshet egy szintén 90 százalék körüli hatékonyság is.
Öt évenként határvonal
A lakosság beoltásának ütemezésekor Angliában kilenc prioritási szintet állapítottak meg, és természetesen előre vették a legveszélyeztetettebbeket és az egészségügyi dolgozókat. Első lépésként tehát az idősotthonok lakói és az intézmények szociális dolgozói kapják majd meg az oltást - bár, mint fentebb írtuk, a lakók vakcinázásának mikéntje egyelőre kérdéses, hiszen a most rendelkezésre álló oltóanyagot az otthonokban nem tudják tárolni. A második prioritási körbe a nem idősotthonban élő 80 évesek és annál idősebbek tartoznak, valamint a velük kontaktban lévő egészségügyi és szociális dolgozók.
Innen öt életévenként húzzák meg a prioritási szinteket elválasztó határvonalakat. A harmadik körbe tehát a 75-80 évesek kerültek, a negyedikbe a 70-75 évesek, valamint mindenki, aki "extrém veszélyeztetett" - kivéve a terhes nőket és a 18 év alattiakat. Az ötödik kör a 65-70 éveseké, a hatodik viszont azon 18-65 éveseké, akik veszélyeztetett állapotban vannak. Hetedik kör: 60-65 évesek, nyolcadik kör: 55-60 évesek, végül kilencedik kör: 50 év felettiek. Külön kört nem kaptak, de nyilván mindezen csoportok után következnek majd az 50 évnél fiatalabb, nem veszélyeztetett emberek.
Ezeket lehet tehát eddig tudni a valaha volt egyik legnagyobb - vagy, ha elfogadjuk a brit álláspontot, "a" legnagyobb - volumenű oltási programról. A fejleményeket egészen biztosan kitüntetett figyelem kíséri majd világszerte.
Ami Magyarországot illeti, egyelőre annyit tudni a majdani tömegesoltás-projektről, hogy hamarosan elindul a vakcinainfo.gov.hu honlap "a lakossági igények jelzésére." Ez Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondása szerint információkkal szolgál majd az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. Az is ismert már, hogy a koronavírus-elleni vakcina beadatására online lehet majd jelentkezni, de ha az oltóanyag korlátozott számban áll rendelkezésre, sorrendet állítanak fel. Első körben itthon az egészségügyi ellátórendszerben dolgozókat, a védekezés első vonalának résztvevőit, utána a krónikus betegeket oltják be.
(FT)
