Jelentősen, 8,6 százalékkal csökkent az élelmiszerek világpiaci ára júliusban az előző hónaphoz képest, különösen a búza (14,5 százalék) és a növényi olaj ára (19,2 százalék) esett nagyot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb adatai szerint. A cukor ára 3,8 százalékkal öthavi mélypontra süllyedt a kereslet zsugorodásának, a dollárral szembeni gyengébb brazil realnak, valamint a Brazíliából és Indiából érkező megnövekedett kínálatnak köszönhetően, de a tej és a hús ára is 2,5, illetve 0,5 százalékkal csökkent a világpiacon. A júliusi index azonban még így is 13,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A FAO élelmiszerár-indexe – amely egy élelmiszer-alapanyag-kosár világpiaci árának havi változását követi nyomon – júniusban is csökkenést mutatott, de akkor mindössze 2,3 százalékost. Bár az élelmiszerárak tavaszi rekordszintről való csökkenése örvendetes, kétséges, hogy a kedvező trend tartósan fennmarad-e.
Noha a világpiaci trendek megfordulni látszanak, ez sok helyen, köztük hazánkban sem hozott enyhülést. A KSH kedd reggeli adatai szerint az éves inflációs ráta Magyarországon júliusban 13,7 százalékra, 1998 júliusa óta a legmagasabbra emelkedett, amelynek egyik fő mozgatója az élelmiszerek és alkoholmentes italok 28,8 százalékos drágulása.
A Privátbankár Árkosár több mint 15 éve havi rendszerességgel elvégzett felmérése szerint ugyanakkor az augusztus elejei éves élelmiszer-áremelkedés még ennél is magasabb, 31,1 százalékos, ami a legnagyobb drágulás Európában. A sajt és a kenyér ára megduplázódott egyetlen év alatt, és a következő hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd az üzemanyagárstop már hatályban lévő szűkítése és az augusztustól érvényes rezsinövelés miatt.
Bár az élelmiszerárak globálisan csökkentek, elsősorban Ukrajna és Oroszország ENSZ által támogatott Fekete-tengeri gabonaexport-megállapodása; a kieső kínálatot részben pótló, a vártnál jobb amerikai és ausztrál termés; a napraforgóolajat kiváltó, Indonéziából származó pálmaolaj bőséges exportja; a világgazdaság lassulása folytán kialakult keresletcsökkenés és az erős amerikai dollár miatt, azonban továbbra is rengeteg a bizonytalanság, hogy ez hosszabb távon is így maradhat-e.
A közelmúltban csökkent – de 2020-hoz képest még mindig kétszeres – műtrágyaárak esetleges emelkedése a gabonaárak ismételt megugrását idézheti elő, mivel befolyásolhatja a jövőbeni termelési kilátásokat és a gazdálkodók megélhetését (a földgáz a nitrogénalapú műtrágyák kulcsfontosságú összetevője), emellett a gyorsan változó globális gazdasági kilátások és az árfolyammozgások, mind-mind komoly kockázatot jelentenek a globális élelmezésbiztonság számára.
A határidős ügyletek alapján arra következtethetünk, hogy az árak rövid távon tovább csökkenhetnek. A búza, a szójabab, a cukor és a kukorica határidős árai a márciusi csúcsról a 2022 elején látott szintekre estek vissza. A búza határidős ára a chicagói árutőzsdén kedden 790 dollár körül mozgott vékánként, de a hónap elején a 760-as szinteket is elérte, ami óriási csökkenés a márciusi, majd májusi 1252 és 1277 dollár fölötti, 12 éves csúcsot jelentő árak után, és megegyezik az ez év januári árszintekkel.
Az invázió óta az első ukrán gabonaszállítmány – 26 ezer tonna kukorica – múlt hétfőn hagyta el az ország délnyugati kikötőjét, Odesszát, azóta pedig további szállítmányok indultak. Ugyanakkor továbbra is erős a kétely, hogy Oroszország valóban betartja-e a megállapodás feltételeit, főként azt követően, hogy rakétát lőtt ki Odesszára néhány órával az ENSZ által közvetített július végi megállapodás után. Emiatt a szállítmányozási és biztosítótársaságok továbbra is túl kockázatosnak tartják gabonát szállítani a háborús övezetből, így pedig minden újabb csapás akár jelentős áremelkedéseket is okozhat. Főként annak fényében látszik törékenynek a helyzet, hogy a változáshoz nem elég néhány szállítmány: legalább havi 30-40 szükséges ahhoz, hogy az Ukrajnában tárolt, már meglévő gabonát, valamint a közelgő aratás termését ki lehessen szállítani. Az exportmegállapodásnak pedig a piacok stabilizálása érdekében az év második felében is teljes egészében érvényben kell maradnia, mivel Ukrajna ebben az időszakban exportálja a legtöbbet. Emellett fontos látni, hogy a megállapodás ellenére, a háború miatt továbbra is
pusztulnak az ukrán szántóföldek, ami jövőre még kevesebb termést, és további áremelkedést eredményezhet. Ezt azonban a fogyasztók csak három-kilenc hónap elteltével érzékelik majd, mivel nagyjából ennyi idő alatt jelenik meg a nyersanyagárak mozgása a szupermarketek polcain.
Európában bonyolítja a helyzetet, hogy az élelmiszergyártók nagyon magas energiaárakkal küzdenek, miután Putyin jelentősen csökkentette az ide érkező gázmennyiséget. A legrosszabb pedig még várat magára: a tél drasztikusan fokozni fogja az energiaigényt, ami növeli az alapanyagok feldolgozásának költségeit is. A Suedzucker AG, Európa legnagyobb répacukorgyártója az év elején a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a nyersanyag-, energia- és csomagolási költségek jelentős emelkedése elvitte az első negyedévben megnövekedett bevételeket. Az Allied Bakeries, a Kingsmill és az Allinson's kenyér gyártója júniusban azt állította, hogy a magasabb ráfordítási költségek továbbra is kedvezőtlenül befolyásolták az árrést, annak ellenére, hogy a harmadik negyedévben az eladások nőttek.
A szójababból, repcéből és napraforgóból étolajat előállító cégek lassítják a kibocsátást az Egyesült Királyságban és Európában, és más, alacsonyabb energiaárakkal rendelkező régiókba helyezik át a termelést. A Fediol adatai szerint az olajos magvak feldolgozása az Egyesült Királyságban és Európában 3,2 százalékkal esett vissza júniusban, 2019 óta a legalacsonyabb szintre.
Az európai kilátások annyira aggasztóak, hogy az Európai Unió a múlt héten jóváhagyott egy 110 millió eurós segélycsomagot a mezőgazdasági szektor azon vállalatainak támogatására, amelyek az ukrajnai háború miatt a leginkább érintettek az energia-, műtrágya- és a nyersanyagok árának növekedésétől. Kérdés, hogy ez mire lesz elég, különösen hazánk tekintetében.
