<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A rekord mértékben növekvő élelmiszerárak hatására a szegényebb országokban felkelések törhetnek ki, politikai változásokat is követelve, miként ez korábban is többször megtörtént, a francia forradalomtól az arab tavaszig. Mi várható azonban itthon?

A KSH kedden 9 órakor teszi közzé legfrissebb inflációs adatait, ami a júniusi 11,7 százalékos éves áremelkedést követően várhatóan 13 százalék fölötti drágulást mutat majd. Bár a fogyasztói árak átlagos növekedése is több mint 20 éve nem látott mértékű, ennél sokkal gyorsabban drágultak a valamennyiünk számára nélkülözhetetlen élelmiszerek árai.

Frissítés: A KSH ma reggeli legfrissebb adatai szerint az éves inflációs ráta Magyarországon júliusban 13,7 százalékra emelkedett az előző havi 11,7 százalékról, meghaladva a 13,1 százalékos piaci várakozást. Ez a legmagasabb infláció 1998 júliusa óta. A felfelé irányuló nyomás főként az élelmiszerek és alkoholmentes italok 28,8 százalékos további drágulásának következménye, a júniusi 23,1 százalékos emelkedésük után. Havi összevetésben a fogyasztói árak 2,3 százalékkal emelkedtek, szemben az előző havi 1,5 százalékkal.

Az ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget. Fotó: MTIAz ENSZ szakosított szervezetei szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget. Fotó: MTI

Laptársunk több mint 15 éve havi rendszerességgel elvégzett felmérése, a Privátbankár Árkosár szerint az augusztusi éves élelmiszer-áremelkedés 31,1 százalékos lett, ami a legnagyobb drágulás Európában. A sajt és a kenyér ára megduplázódott egyetlen év alatt, miközben az is látszik, hogy az árstopnak összességében egy teljes bevásárlás árára lényegében semmilyen érdemi hatása nincsen, miután az érintett termékeken keletkező veszteségeiket szétterítik a teljes kínálaton az üzletek. Az élelmiszerek ára a következő hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, az üzemanyagárstop már hatályban lévő szűkítése és az augusztustól érvényes rezsinövelés miatt, hiszen ezek növekvő költséget jelentenek. Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az áremelkedés mértéke ősz végén tetőzik, de ez sem jelenti azt, hogy a háztartások azt kövezően fellélegezhetnének. Az emberek egyre szélesebb tömegei érzik majd a bőrükön a romló körülményeket. Erősödni fog az elégedetlenség, amely növeli a politikai kockázatokat, különösen a korrupt, autoriter kormányok számára. Kérdés, hogy itthon a kormánypárti média képes lesz-e minden felelősséget a háború nyakába varrni.

A járványt követő változások, az emelkedő árak és az életszínvonalra nehezedő nyomás várhatóan minden országban felerősíti majd a kormányzattal szembeni kritikus hangokat, azonban ott találhatnak ezek a hangok szélesebb támogatásra, ahol autoriter rendszerek igazságtalan elosztása további alapot teremt az elégedetlenségre. A történelmi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az időjárási sokkok és az élelmiszerpiaci zavarok jelentős hatással voltak a politikai változások kikényszerítésében a francia forradalomtól az arab tavaszig.

Nem vitás, hogy az orosz-ukrán háborúnak jelentős hatása van az élelmiszerek világpiaci árának emelkedésére. Mivel Ukrajna és Oroszország a háború kitöréséig együttesen a világ búzaexportjának közel egyharmadát, a világ kukoricaexportjának 19 százalékát és napraforgóolaj-exportjának 80 százalékát biztosította, ennek a mennyiségnek a megcsappanása komoly zavarokat okoz a világ élelmiszer-ellátásában, emiatt pedig egyre több embert fenyeget éhezés. Egyiptom, Kamerun, Nigéria és Jemen a gabona és étolaj importjának több mint felét a régióból szerezte be, ezért ezek az országok különösen veszélyeztetettek.

2007-ben és 2008-ban a mainál kisebb mértékű élelmiszerválság váltott ki zavargásokat Haitin, Bangladesben és Mozambikban. Szintén az élelmiszerhiány játszott döntő szerepet a 2010-es évek elején a közel-keleti kormányellenes tüntetések, az úgynevezett arab tavasz kirobbanásában. A szárazabb időjárás, a rossz vízelosztás és a termőterületek gyors zsugorodása miatt a helyi termelés nem tudta ellensúlyozni az akkor szintén gyorsan növekvő nemzetközi élelmiszerárakat – különösen Szíriában – a mezőgazdaságban dolgozók a szárazság miatt nagy számban érkeztek a városokba, ahol a munkanélküliség nőtt, és a korrupt politikai rendszerekkel kapcsolatos frusztráció tetőzött. Végső soron tehát az élelmiszerárak mozgósították az embereket az elnyomó rezsimmel szemben, a fellépéshez az első szikrát adva.

Az élelmiszerárak mozgósították az embereket az elnyomó rezsimmel szemben. Fotó: DepositphotosAz élelmiszerárak mozgósították az embereket az elnyomó rezsimmel szemben. Fotó: Depositphotos

A kenyér hiánya a történelem során máskor is a forradalmak gyújtópontja volt, beleértve a 18. század végi francia forradalom idejét is. Franciaországban a feszültség – a történészek szerint – az 1700-as években kezdődött, amikor a korona úgy enyhített a belföldi gabonakereskedelmi szabályokon, hogy az az árak gyors emelkedéséhez vezetett. Ez a dereguláció, olyan tényezők mellett, mint a népesség hatalmas növekedése, élelmiszerhiányhoz vezetett. Franciaországban 1775 áprilisában és májusában legalább 300 zavargás történt három hét leforgása alatt, az úgynevezett lisztháború kezdetén, amely az 1789-es forradalom közvetlen előzményének tekinthető.

Ennek fényében valószínűnek látszik, hogy a közelgő élelmiszerválság is jelentős kormányellenes megmozdulásokba torkollik majd: a politikai vezetők egyre népszerűtlenebbé válnak, fokozódik a bűnözés, növekszik az alultápláltság, különösen a leginkább veszélyeztetett országok lakossága körében. A térségben Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerárak emelkedése, de vajon mindez hova vezet majd? Forradalom várhatóan nem lesz – hiszen a hiedelmekkel ellentétben a magyar nép egyáltalán nem "dacos, kurucos", sőt épp ellenkezőleg –, viszont a legutóbbi közvélemény kutatások már a kormány népszerűségének jelentős csökkenését mutatták.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.