Még az óév utolsó napján került fel a kormány oldalára a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb makrogazdasági és költségvetési előrejelzése.
Nagy Márton tárcája 2025-re fél, 2026-ra 3,1, majd 2027-re 2,9 százalékos GDP-növekedésre számít.
Az elmúlt évek fényében óvatos távolságtartással érdemes kezelni ezeket az előrejelzéseket. Hiszen ki ne emlékezne Orbán Viktor elhíresült „repülőrajt”-kijelentésére, vagy arra, hogy az NGM tavaly év elején még 3,4 százalékos növekedést várt, amiből aztán jó, ha fél százalék megmarad. Bár ez már a múlt, a gazdaságiadat-közlések természetéből kifolyólag a teljes 2025-ös igazságot csak e hónap végén ismerhetjük meg.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. január 30-án közli az elmúlt év negyedik negyedévének, vagyis az októbertől 1-től december 31-ig tartó időszaknak az előzetes GDP-számait. Pontosan egy hónappal a szóban forgó időszak lejárta után.
Ebből kifolyólag a 2026-os év első negyedévének GDP-adatát is csak egy hónapos csúszással, vagyis a nagy valószínűséggel április 12-én tartandó országgyűlési választások után ismerhetjük meg.
Íme, a KSH 2026-os GDP-adatközléseinek terve:
- 2026. január 30. (2025. IV. negyedév, első becslés)
- 2026. április 30. (2026. I. negyedév, első becslés)
- 2026. július 30. (2026. II. negyedév, első becslés)
- 2026. október 30. (2026. III. negyedév, első becslés)
A belső fogyasztás fedheti el az ipar problémáit
Az adatközlések csúszása miatt az idei első, teljes munkahéten is még 2025-ös, novemberre vonatkozó számokat közöl majd a KSH. Január 6-án, kedden érkezik a külkereskedelmi, 7-én a munkanélküliségi, 9-én pedig a kiskereskedelmi forgalmi adat.
2025-ben a belső kereslet, a háztartások fogyasztása tartotta lélegeztetőgépen a magyar gazdaságot. Ezt az NGM korábban említett, friss előrejelzése is megerősíti.
A gazdasági növekedés szerkezetén belül ugyanis tavaly a háztartások fogyasztási kiadása 3 százalékkal bővülhetett (a dinamika a felére eshetett 2024-hez képest), a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis az új gépek, épületek, berendezések (egyszóval a beruházások) volumenének 5 százalékos zuhanása mellett (ez a 2024-esnél kisebb mértékű visszaesés lenne). A gyenge külső keresletre az áru- és szolgáltatásexport 2025-re várt 1 százalékos csökkenése utal.
Idén is a belső fogyasztás lehet a növekedés motorja, de az NGM hosszú idő után végre azzal számol, hogy az export és a beruházások is pozitívan járulhatnak hozzá a GDP-hez.
A kormány nyilvánvalóan abban bízik, hogy január 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a 40 évnél fiatalabb, kétgyermekes édesanyákra is kiterjesztett szja-mentesség, a 14. havi nyugdíj első részlete, valamint a februári fegyverpénz hatásai meglátszódnak majd a fogyasztás bővülésében. Nézzük, milyen időpontokban jön el az „igazság pillanata,” még a választásokat megelőzően.
A KSH 2026-os kiskereskedelmi adatközléseinek terve:
- 2026. március 5. (januári, első becslés)
- 2026. április 8. (februári, első becslés)
Azt ugyanakkor Nagy Mártontól kezdve sokan elmondták, hogy hosszabb távon káros lehet, hogyha a magyar gazdaságot a fogyasztás vezérli a beruházások, az ipar és az export pozitív hozzájárulása helyett. A fordulat 2026-ban az előrejelzések szerint még nem jön el, ugyanakkor az elmúlt években Magyarországra zsákszámra települő járműipari és akkumulátoripari cégek teljesítményéről már néhány fontos információt leszűrhetünk majd április 12-e előtt.
A KSH választások előtt tervezett, 2026-os ipari termelési adatai:
- 2026. március 6. (januári, első becslés)
- 2026. április 8. (februári, első becslés)
A KSH választások előtt tervezett, 2026-os külkereskedelmi termékforgalmi adatai:
- 2026. március 2. (januári, első becslés)
- 2026. március 30. (februári, első becslés)
Ami a beruházásokat illeti, ott a statisztikai hivatal negyedéves adatokat közöl. Április 12-e előtt egy ilyen publikációt hoz nyilvánosságra a KSH, méghozzá február 23-án. Ez az adat ugyanakkor még 2025. IV. negyedévének folyamatait öleli majd fel. A 2026 első negyedévére vonatkozó beruházási folyamatokat csak május 22-én, jóval az új kormány felállása után ismerhetjük meg.
Infláció: most inkább a kormánynak kedvezhet
Bár tavaly az infláció azon kevés makrogazdasági mutató közé tartozott, amely pozitív értelemben lepte meg az elemzőket, mégis érdemes rá odafigyelni, több szempontból is.
Egyrészt politikailag nagyon érzékeny területről van szó, a lakosság ugyanis minden nap a saját pénztárcáján érzi az árak emelkedését (az érzékelés ráadásul rendszerint, jelenleg Magyarországon is jóval magasabb, mint amit a KSH mér).
Másrészt széles körben elfogadott tény, hogy a fogyasztóiár-indexet jelenleg nagyjából másfél százalékpontos mértékben fogják vissza az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozó intézkedések (bankokra, telekommunikációs szolgáltatókra, biztosítókra vonatkozóan). Az árrésstopok jelenleg február 28-ig vannak érvényben, de senki se lepődjön meg azon, hogyha a kormány legalább az áprilisi választásokig kitolja ennek a határidejét.
Emellett az üzemanyagok januári, jövedéki adójának emelését is fél évvel elhalasztották, ami azt vetíti előre, hogy 2026 elején nagyon kedvező, a Magyar Nemzeti Bank infláció céljának megfelelő, akár 2 százalék alatti árindexet is láthatunk majd. A nagyobb inflációs kockázatok pedig csak a választások után jelentkezhetnek.
Erre utal a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése is, amely összességében 2026-ban 3,6 százalékos inflációt vár. Ez kedvezőbb, mint a 2025-re prognosztizált 4,5 százalék (a teljes igazságot január 13-án ismerhetjük meg).
Nézzük, hogy a választások előtt még milyen, 2026-os inflációs adatokat láthatunk a KSH-tól:
- 2026. február 12. (januári, első becslés)
- 2026. március 10. (februári, első becslés)
- 2026. április 8. (márciusi, első becslés)
Az infláció alakulása a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája miatt is kulcsfontosságú. A 6,5 százalékon álló irányadó ráta csökkentése a kormány szempontjából is fontos lenne, hiszen, hogy mást ne mondjunk, mérséklődhetne így a költségvetésre nehezedő teher, amit az államilag támogatott hitelek fenntartása (Otthon Start, Széchenyi Kártya Program) jelent.
A kamatvágási ciklus pedig vélhetően elindulhat 2026-ban. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője szerint az év végéig három, egyenként 25-25 bázispontos csökkentés is benne lehet a pakliban, de inkább csak az év második felében. Mindenesetre a monetáris politikai döntések idén szinte biztosan nagyobb izgalmakat tartogatnak majd ülésről-ülésre.
A Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő üléseinek időpontja 2026-ban, a választásokat megelőzően:
- 2026. január 27.
- 2026. február 24.
- 2026. március 24.
Majd a választások után április 28-án ülésezik először a Monetáris Tanács.
A makrogazdasági mutatók közül még kettőt emeljünk ki, amelyek szintén fontosak lehetnek a lakossági érzet szempontjából. Az egyik a munkaerőpiac, amely a lanyha konjunktúra ellenére is jól tartotta magát tavaly, de a foglalkoztatottak száma már az NGM előrejelzése szerint is 0,4 százalékkal csökkenhetett az elmúlt évben, idén pedig további 0,1 százalékos visszaesésre számít a tárca.
A másik pedig a bérek növekedési üteme, ami tavaly ugyan lassulásnak indult, de idén már enyhe gyorsulásra, éves szinten 9,5 százalékos emelkedésre számít a kormányzat. Érdekesség ugyanakkor, hogy ezt követően folyamatos visszaesés várható a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint: 2027-ben 8,5, 2028-ban 7,5, 2029-ben pedig 6,8 százalékos átlagos bérnövekedésre számít a tárca.
Foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok 2026-ban, a választásokat megelőzően:
- 2026. február 27. (2025. november és 2026. január közötti adat)
- 2026. március 27. (2025. december és 2026. február közötti adat)
Ami pedig az idei kereseti statisztikákat illeti, a választások előtt csak a januári számokat ismerhetjük meg. A KSH ezt egészen pontosan március 31-én közli majd.
A bóvli rémét elkerültük, áprilisig talán nem is tér vissza
2025-ben talán a szokásosnál is nagyobb figyelem irányult a nagy nemzetközi hitelminősítők döntéseire. Ez nem véletlen, hiszen áprilisban lesújtott a Standard & Poor’s bárdja, és a cég negatívra rontotta a magyar államadósság BBB mínusz besorolásának kilátását. Ez ugyan még befektetésre ajánlott kategória, de már csak egyetlen lépésre van a bóvlitól.
Sőt, 2025-öt is egy baljós hitelminősítői döntés zárta le, amikor a Fitch Ratings a magyar szuverénállamadósság-osztályzat BBB besorolásának kilátását stabilról negatívra rontotta.
Leminősítés ugyanakkor nem történt 2025-ben, ami természetesen a kormány számára rendkívüli kedvezőtlen lett volna. Nemcsak a választások, hanem az adósságfinanszírozás megdrágulása szempontjából is. Ezzel a veszéllyel úgy tűnik, hogy áprilisig nem kell kalkulálnia a kormányzatnak, ugyanis mindhárom nagy hitelminősítő csak a választásokat követően mond újra ítéletet a magyar gazdaságról.
A Moody’s tervezett menetrendje:
- 2026. május 22. (1. felülvizsgálat)
- 2026. november 20. (2. felülvizsgálat)
A Standard & Poor’s tervezett menetrendje:
- 2026. május 29. (1. felülvizsgálat)
- 2026. november 27. (2. felülvizsgálat)
A Fitch Ratings tervezett menetrendje:
- 2026. június 5. (1. felülvizsgálat)
- 2026. december 4. (2. felülvizsgálat)
Az viszont biztos, hogy a következő kormánynak, bármilyen színezetű is legyen, muszáj lesz visszatérnie a fegyelmezettebb fiskális politika ösvényére. A növekvő költségvetési kockázatokat tavaly áprilisban az S&P is megjegyezte, a Fitch Ratings döntésében pedig még nagyobb hangsúllyal eshetett latba, miután Nagy Márton ekkor már bejelentette, hogy a 2026-os, eredményszemléletű költségvetési GDP-arányos hiányt is 5 százalékra emelik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez tartható szint, a Fitch ugyanakkor 5,6 százalékra elszaladó deficitre számít.
Az NGM friss előrejelzése alapján 2027-ben már 4 százalékra faragja lesz a kormány az ESA-szemléletű hiányt, ami 2028-ban érheti el a maastrichti kritériumok szerinti 3 százalékos célt. Eközben az államadósságot is el kell kezdeni csökkenteni. 2025 első félévének végére a ráta hároméves rekordra, GDP-arányosan 76 százalékra emelkedett, a 2024-es 73,5 százalék után. Ez messze a legmagasabb a régióban. Szlovákia áll hozzánk a legközelebb, de ott is bőven 70 százalék alatti az államadósság.
A bóvli valódi veszélyének elkerülése érdekében a hitelminősítők konkrét lépéseket, szigorúbb fiskális politikát várnak. Egy kilátásrontás esetén a hitelminősítőknek 24 hónapon belül valamilyen döntést kell hozniuk, ami lehet leminősítés vagy a kilátás visszajavítása. A Portfolio.hu cikke szerint az esetek mintegy kétharmadában előbbi következik be, vagyis a negatív kilátás nagy eséllyel valóban előre jelez egy leminősítést.
A 24 hónapos szabály alapján az S&P akár a választások előtt „szégyenpadra” ültethette volna Magyarországot. Ugyanakkor a cég nagyjából másfél hónappal eltolta az első tervezett felülvizsgálatának időpontját. Ez egybevág Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzőjének meglátásával is, aki lapunk kérdésére elmondta, hogy a nagy hitelminősítők semmiképp sem szeretnének ilyen módon beleszólni az áprilisi választások kimenetelébe. Az csakis rajtunk, és a gazdasági adatokon is múlik majd.
