Vélhetően a hazai bankrendszer számára is emlékezetes marad a 2022-es év. De gondolom, ezt szívesen megspórolták volna.
Tavaly ismét jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie mind a magyar gazdaságnak, mind a magyar bankszektornak. Mindannyian bíztunk benne, hogy a Covid okozta válság után kicsit nyugodtabb fejlődési időszak következik, ezt azonban felülírta az Ukrajna ellen indított háború, az energiaválság, a magas infláció, valamint a nyári rendkívüli aszály. A gazdasági nehézségeken túlmenően a bankszektor ismét erőn felüli terheket volt kénytelen viselni, ilyen volt az extraprofitadó, a többször meghosszabbított és kiterjesztett lakossági jelzálogkamatstop, az agrármoratórium, az újonnan bevezetett kkv-kamatstop, hogy csak néhányat említsek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az állami intézkedések tavaly 500 milliárd forintos többletterhet jelenthettek a magyar bankszektornak. Mindemellett büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen nehéz helyzetben is a magyar bankrendszer továbbra is stabil és megfelelő tőkehelyzettel rendelkezik, illetve a kihívások ellenére is a bankszektor változatlanul piaci alapon működött.
Jobb vagy rosszabb lehet a 2023-as év? Mik a főbb kihívások?
Egy ilyen év után, ismerve a körülményeket és a megörökölt kihívásokat, nehéz becslésekbe bocsátkozni. Az biztosnak tűnik, hogy lesz mit megoldanunk idén is, sok esetben még a neheze csak most jön. A legnagyobb kihívásokat várhatóan a gazdasági növekedés lassulása, az infláció és az energiaellátás fogja jelenteni. Azon túl, az „ideiglenesen” bevezetett állami intézkedésekből is mielőbb ki kellene lépni, mert nincs az a béke, ami minket visszavezetne a 2022. február 24-e előtti világba. Ha minden jól megy, akkor őszre már tisztábban fogunk látni mind a három téren és elindulhatunk a kilábalás felé.
A novemberi kiskereskedelmi adatok már jelzik a lakossági kereslet csökkenését. A hitelkereslet azonban már júniusban alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál. Meddig tarthat e tendencia, mitől változhat meg?
A hitelkereslet a kamatkörnyezet növekedésével párhuzamosan lassult, vagyis a monetáris politika Magyarországon is működik. Ennek oka elsődlegesen keresleti és nem kínálati, mivel ilyen magas kamatszinten kevesebben vesznek fel hitelt. Ez egy természetes gazdasági folyamat és racionális döntés az ügyfelek részéről. Fontos azonban kiemelni, hogy mindez támogatja az infláció mérséklődését és a megoldás részeit jelentik még akkor is, ha ez rövid távon a hitelezés, így a gazdasági növekedés lassulásával is jár. Míg 2022 első félévében még erős volt a hitelezés, addig a második félévben már nagyon vegyes volt a kép. A lakossági hitelezés jelentősen lelassult, közel megfeleződött az egy évvel korábbihoz képest (októberben és novemberben 62 százaléka volt az egy évvel korábbinak), addig a vállalati hitelezés erős maradt bizonyos termékeknél, elsősorban a támogatott konstrukcióknak köszönhetően. Az inflációs nyomás csökkenésével a gazdasági szereplők beruházási kedve is megváltozik, ami magával húzza a hitelkereslet bővülését is.
Kérdés, mennyire veti vissza a bankok hitelezési hajlandóságát, hogy kockázatmentesen 18 százalékon tehetik be a forrásaikat az MNB-hez? Mire számítanak a bankok, meddig maradhat fenn a 18 százalékos egynapos betéti kamat?
Az MNB jegybanki alapkamatot meghaladó, 18 százalékos egynapos betéti kamatának fő célja az infláció jelentős csökkentése a kereslet visszafogásán keresztül. A fent említett monetáris politikát az MNB a kereskedelmi bankokon keresztül hajtja végre, vagyis kiszívja a pénzt, ha kell, 18 százalékon is. Ettől függetlenül a bankok továbbra is támogatják az ügyfeleiket hitelekkel, többségében jóval a 18 százalékos egynapos MNB betéti kamat alatti hitelkamatokkal (például a jelzáloghitelezés 10 százalék körüli kamaton folyt novemberben), míg a vállalati betétekért egy jelentős harc alakult ki a piacon, ahol már 15-16 százalékot is fizetnek a bankok nagyobb összegű egynapos betétekért. Bizakodó a bankszektor is atekintetben, hogy az MNB minél gyorsabban letöri a jelenleg magas inflációt.
De mi a helyzet a lakossági betétekkel? Az MNB már többször kritizálta a bankokat, hogy azok kamatainál nem érvényesítik olyan következetességgel az irányadó kamatok változását, mint a hiteleknél.
Az autókhoz, a paradicsomhoz vagy a benzinhez hasonlóan a pénznek is van egy piaca, ami meghatározza az árakat, esetünkben a kamatokat a bankok is piaci alapon árazzák. A pénzpiac viszont sokkal nyugodtabb, a bankok a kamatokat nem változtatják naponta, amely stabil és kiegyensúlyozott piaci működést üzen a gazdaság felé. Jelenleg egy rendkívüli időszakot élünk, amikor a piaci mechanizmusoknak időre van szükségük ahhoz, hogy kifejtsék a hatásukat. Az első eredmények már jól láthatóak: a forint jelentősen erősödött, a hosszútávú állampapírok hozama jelentősen csökkent. Arról mindig lehet vitatkozni, hogy egy kamatszint magas vagy alacsony, de ez egy kétirányú utca. Hadd mondjak erre egy példát: a legfrissebb MNB-statisztika alapján a lakossági új lekötött betétek átlagkamata 11 százalék volt novemberben, miközben a jelzáloghitelek kamata 10 százalék körül alakult ugyanebben a hónapban. Mindeközben a vállalati új lekötött betéti kamat 14 százalék fölött volt, a vállalati hitelek kamata pedig átlagosan 11-15 százalék között alakult. Azért kritizálják a bankokat, hogy az MNB 18 százalékos egynapos betéti kamatához képest alacsony a banki betéti kamat, de engem még senki nem hívott fel azért, hogy szerintük túl alacsony a hitelkamat és azon emelni kellene. Ennek inkább az ellenkezőjét szoktam hallani. Sajnos az nem működik, hogy magas betéti kamatot fizetünk és alacsony kamaton hitelezünk. A felelős gazdálkodás miatt a hitelkamat csak magasabb lehet, mint a betéti kamat.
Azt mondani sem kell, hogy a kamatstop 2023. június 30-áig történő meghosszabbítása a bankok számára hátrányos, maga az MNB írta a novemberi pénzügyi stabilitási jelentésében, hogy az komoly veszteségeket okoz a bankoknak, káros és igazságtalan. Ki lehet fejezni, mégis mekkora mínuszt okoz?
A kamatstop két helyen is konkrét veszteséget okoz, egyrészt a bankok számára, másrészt a gazdaság számára! Az előbbi viszonylag könnyen számszerűsíthető, a bankok körülbelül 200 milliárd forint (miközben az extraprofitadó 250 milliárd forint volt 2022-ben!) veszteséget könyveltek el tavaly ennek hatására. Az utóbbi veszteséget, amit a gazdaságban okoz, már nehezebb számszerűsíteni, de ez ennél is sokkal nagyobb. Egy ilyen intézkedés, a fentieken túl, jelentősen rombolja a pénzügyi tudatosságot, igazságtalan a tudatos fix kamatozású (drágább) hiteleket felvevő adósokkal szemben és jelentősen növeli az erkölcsi kockázatot. Az MNB és a bankok időben felhívták az adósok figyelmét a változó kamatozás kockázatára és megfelelő védelmi lehetőségeket is felkínáltak, de sokan ezzel a lehetőséggel nem éltek. Ezeknek hosszú távú negatív hatásai lesznek a gazdaságban.
Lát esélyt a Bankszövetség arra, hogy a kormány eltörölje ezt, folynak erről hivatalos egyeztetések? Egyáltalán milyen a kapcsolata a Bankszövetségnek a kormánnyal?
Folyamatosan kapcsolatban állunk a kormány több minisztériumával is, szakmai javaslatokkal támogatjuk a munkájukat, az egyeztetéseken ismertetjük az álláspontunkat. Kötelességünk, hogy a döntések gazdasági és pénzügyi hatásaira felhívjuk a figyelmet.
A jelek szerint inkább kevesebb, mint több sikerrel. Hiszen például a készpénzforgalom csökkentésére több mint három éve, 2019 novemberében tett nyolc javaslatukból mindössze egyet fogadott meg a kormány, 2021 januárjától már minden NAV-pénztárgéppel rendelkező üzletnek kell biztosítania legalább egy elektronikus fizetési módot, igaz, ezen előírás nem teljesítésének sincs jogszabályi szankciója. Viszont a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig ingyenes atm-es készpénzfelvétel eltörlése nem történt meg, a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetéséről nem is beszélve, bár a mostani helyzetben, amikor a kormánynak minden fillérre még inkább szüksége van, aligha mondanak le ezen, évente mintegy 230 milliárd forintos bevételt hozó forrásról.
A gazdaság fehérítése szempontjából az egyik legfontosabb megvalósult, a többit még várjuk. Ettől függetlenül mi továbbra is támogatjuk, hogy minél kevesebb készpénz legyen. Ha a kormánynak mindenképpen többletbevételre van szüksége, akkor a készpénzfelvételi illetéket kellene növelnie, egyúttal az elektronikus átutalásokat ingyenessé tennie. Amíg ugyanis nem lesz még drágább a készpénz használata vagy jogszabállyal limitálva, addig mindenki csak vesztesként jöhet ki.
A világrekordernek számító, csaknem három éven át tartó hitelmoratórium viszont 2022 végével megszűnt. Milyen hatása lehet ennek a moratóriumot kimaxoló lakossági és vállalati ügyfelek számára? Elindíthat-e az, ha nem tudják törleszteni a részleteket, a vállalatoknál egy csődhullámot, a lakosságnál pedig egy pénzügyi ellehetetlenülést?
Azt láttuk, hogy az utóbbi fél évben nagyon kevesen éltek már a hitelmoratóriummal. Ez az általános védelmi konstrukció nem találkozott tömeges igénnyel, utólag az indokoltsága sem látszik általánosan igazolhatónak. A moratóriumból eddig kikerült ügyfelek túlnyomó többségének nem okozott problémát a törlesztés folytatása, miközben a bankok eddig is nyújtottak támogatást az ügyfeleiknek, állami beavatkozás nélkül is. Viszont azon ügyfelek részére, akiknek valamilyen okból nehézséget okoz a törlesztőrészlet fizetése, a bankok egyedi megoldásokkal próbálnak segíteni (például törlesztés-átütemezéssel banktól függően). A mi érdekünk is az, hogy az ügyfeleink tudják fizetni a hiteleket, hiszen a betéteseink pénzéről van szó!
Tovább él viszont a hitelmoratórium az agrártermelők számára 2023 végéig. Ezt milyen arányban veszik igénybe?
Az agrárhitel-moratórium megítélése is hasonló, ezért sem támogattuk az általános bevezetését. A jogosultak körülbelül 25 százaléka (7 ezer szerződés) élt a lehetőséggel. Miközben mindazon ügyfelünknek is segítettünk, akik valamilyen okból kifolyólag nem léptek be a moratóriumba, de segítségre volt szükségük. Ha valakinek, akkor elsődlegesen a bankoknak áll érdekében megtámogatni az adósokat, viszont a potyautasokat szerintünk, nem illeti meg támogatás, amit aztán a bankokba befektetőknek, például a nyugdíjpénztáraknak kell állniuk.
Kiket tart potyautasoknak?
Hangsúlyoznám, hogy a bankszektor mindenképpen támogatja a rászorultsági tőketörlesztési moratóriumot. Mi is megértjük, mekkora bevételkiesést okozott az aszály az érintett cégeknek. Azt viszont már nem tudjuk támogatni, hogy olyanok is bekerültek az agrárhitel-moratórium hatálya alá, akiknek a teljes földterületét öntözni lehet, miközben kimaradtak olyanok, akiknek valóban volt aszálykáruk.
