2018. október 4. 05:28

Az is kiderült, mennyi volt az átlagnyugdíj tavaly.

Lapunk többször próbálkozott kikérni az adatgazda Magyar Államkincstártól a nyugellátások alakulását nyomon követő legfrissebb statisztikákat, de kérésünk süket fülekre talált. Annyival kellett beérnünk, hogy 2017 júniusában mennyi volt az öregségi és egyéb nyugdíjak átlaga, ezek az információk ugyanis még megtalálhatók a kincstár honlapján, de ennél frissebbek már nem.

Boldog nyugdíjasok Boldog nyugdíjasok

A parlamenthez a napokban benyújtott zárszámadási törvényjavaslatból viszont aktuálisabb képet alkothatunk a járandóságokról. Ezek szerint tavaly átlagosan 114 241 forint volt az öregségi nyugdíj összege, szemben az egy évvel korábbi 110 808 forinttal.

Ezen belül a korhatárt elért idősek átlagosan 113 366 forintot kaptak havonta, a Nők 40 programba kerülők, vagyis a 40 munkaév után nyugdíjba vonulók pedig 125 160 forintot.

Ha pedig minden szóba jöhető ellátást - tehát a fő- és kiegészítő, például hozzátartozói nyugellátást - figyelembe veszünk, akkor havi átlagban 121 223 forint került a nyugdíjasok számláira - közölte a törvényjavaslatot benyújtó Pénzügyminisztérium. Ez az összeg egy évvel korábban 117 455 forint volt.

Természetesen ahogy a bérek esetében, úgy a nyugdíjaknál is igaz, hogy az átlag nem mutatja meg, mennyi pénzt visz haza a nyugdíjasok többsége. A 121 ezer forinttól sok idős embernek marad el a járandósága.

Ideje továbbá frissíteni a nyugdíjak reálértékére vonatkozó számításokat is. A dokumentumban ugyanis levezetik, miért lett nagyobb ez a mutató, mint ami eddig a nyilvánosságban forgott.

A Pénzügyminisztérium szerint ha csak a tavaly végrehajtott nyugdíjemeléseket (összességében 2,4 százalék) nézzük, és azokat viszonyítjuk a nyugdíjas fogyasztói árszínvonal emelkedéséhez (2,3 százalék), akkor azt kapjuk, hogy a járandóságok reálértéke 0,1 százalékkal nőtt 2017-ben.

Ámde kiindulhatunk abból is, hogyan változott ezen idő alatt a nyugdíjas állomány. Vagyis mennyien és milyen induló nyugdíjjal kerültek be (mert például elérték a korhatárt), valamint mennyien és milyen nyugdíjjal kerültek ki (mert elhunytak) onnan. Így már 0,8 százalékos reálérték-emelkedés jön ki a pénzügyi tárca szerint.

Az újonnan belépők eleve magasabb nyugdíjjal kerülnek be a rendszerbe, mint az előző korosztály, egyebek mellett az időközben végrehajtott és a nyugdíjszámítás során figyelembe vett béremelések miatt. Az elhunytak átlagos ellátása pedig alacsonyabb, mint a belépőké. Ha tehát figyelembe vesszük az állománycsere hatását is, akkor már nem 2,4, hanem 3,2 százalékos átlagos emelkedés jön ki az ellátásoknál a teljes nyugdíjas állományt figyelembe véve. Ebből visszaszámolva pedig 0,8 százalékos reálbővülést kapunk.

Persze ez is messze bőven alatta van a bérek növekedésének ugyanebben az időszakban. Az mfor számtalan alkalommal foglalkozott azzal, hogy mennyire elszakadt egymástól a keresők bére és a nyugdíjban részesülők ellátása a fizetések elmúlt években tapasztalt robbanása miatt. A zárszámadásban is megjegyzik, hogy a nettó keresetek 10,3 százalékos reálérték-emelkedésétől elmaradt a nyugellátások reálnövekedése. Mi tesszük hozzá: nem is kevéssel.

Még egy fontos - és nem meglepő - következtetés levonására alkalmas a kormány érvelése, bár erre már nem tér ki a dokumentum. Mégpedig arra, hogy az átlagtól elmaradó nyugdíjban részesülők jobban megszenvedik az áremelkedés reálérték-fosztó hatását. Aki korábban és alacsonyabb összeggel vonult nyugdíjba, nem fogja vigasztalni, hogy az utána belépők magasabb nyugdíja mennyire húzza feljebb a nyugdíjak reálértékét.