Tavaly májusban megalakult az ötödik Orbán-kormány és az első éve gyakorlatilag leírható lenne az árak ellen vívott teljesen kilátástalan harccal. Két adatsorral tökéletesen illusztrálható, hogy mi történt a kiskereskedelemben az elmúlt egy évben: ahogy ment fel az infláció, úgy esett vissza a fogyasztás. Amikor az új kormány letette az esküt, akkor az infláció 10,7 százalékos volt, ez idén márciusban már 25,2 százalékon állt a KSH adatai szerint, miközben az élelmiszerekre vonatkozó pénzromlás üteme 18,6 százalékról 42,6 százalékra ugrott.
Időben ezzel párhuzamosan pedig szép lassan bezuhant a fogyasztás, miközben a magas infláció miatt vagyonok maradtak a boltokban. A KSH először a tavaly júniusról szóló jelentésében említette meg, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 0,3 százalékkal csökkent, de mivel jól betankoltak a magyarok a 480 forinton befagyasztott üzemanyagból, ezért ez még kozmetikázta a kiskereskedelmi adatokat.
Mostanra már semmi sem kozmetikázza a szomorú adatokat, ugyanis a kialakult válságos helyzetre való tekintettel a kormány decemberben kivezette a 480 forintos ársapkát a magyar kutakról. Emiatt pedig december óta már nem csak az élelmiszerüzletek forgalma zuhan, hanem a komplett kiskereskedelem is: még valószínűleg nem fogott talajt, de a legutóbbi adatok szerint februárban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Az Orbán-kormány persze még a választás előtt feltalálta a maga csodafegyverét: élelmiszerár-stop. Az ezt hirdető tájékoztatókat pedig boltok százezreiben kellett kiragasztani. Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly januárban közölte: az élelmiszerárak emelkedése miatt a kormány úgy döntött, hogy hat termék - a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej - esetében beavatkozik az árak alakulásába februártól. (szerk: pedig akkor még nem is volt háború, amivel magyarázni szokták az elszállt inflációt) Azóta pedig három havonta azon izgulhat az ország, hogy vajon a kormány meghosszabbítja-e az ársapkák határidejét vagy sem. A válasz pedig mindig az, hogy igen, meghosszabbítja, mert az infláció még mindig magas.
Pedig az élelmiszerár-stop komoly vitát váltott ki a szakemberek között is. Ennek az az oka, hogy a kijelölt termékek árát ugyan rögzítették, ám itt is érvényesültek a klasszikus közgazdasági elvek. Egyrészt a hatósági áron kínált termékeknél nem ritka, hogy gyengébb minőségű terméket (például importált fagyasztott húsárut) kapnak a vásárlók. Ahol erre úgymond az üzleteknek nincs lehetősége, ott szinte mindig mennyiségi korlátozásokat alkalmaznak a kereskedők, és a vevők csak néhány kilogrammot vagy litert tudnak beszerezni kedvezményes áron. Ez még így is gyakran üres polcokat eredményez.
Tehát az ársapkák már tavaly február 1-e óta velünk vannak, aztóta pedig nyáron, ősszel és télen is hosszabbítás mellett döntött a kabinet. Sőt, mivel az infláció igazán tavaly november környékén durvult be igazán, a kormány tovább bővítette az ársapkás termékek listáját. A bejelentés előtt persze még hetekig lebegtették, hogy vajon minek az árát határozzák meg rendeletileg. Aztán november 9-én lehullott a lepel és kiderült: a krumplira és a tojásra is ársapka kerül. Most pedig ott tartunk éppen, hogy június 30-ig biztosan marad az intézkedés és akciókra kötelezi az Orbán-kormány a boltokat.
Az pedig az egyik első döntése volt az ötödik Orbán-kormánynak tavaly májusban, hogy 2023-ban megemelkedik a kiskereskedelmi adó, amelynek mértéke 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó bevétel után 0,15 százalék, a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék lett. Ezen persze alaposan kiakadtak a kereskedők, az Országos Kereskedelmi Szövetség sérelmezte, hogy az extraprofit adó előkészítése során nem volt egyeztetés, holott az elengedhetetlen lett volna a kereskedelem működését meghatározó kérdésekben. Boltbezárásokat, csődöket is jósoltak az extra 60 milliárd forintos adótól, ez viszont tömeges mértékben nem következett be.
