A 2019-ben alapított, Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet (MKI) küldetése a magyarság eredetének, történelmének interdiszciplináris tudományos kutatása, feltárása, a magyar identitás, nemzeti érzés, hazaszeretet erősítése.
Bár az egykori „emberi erőforrások” minisztere utoljára nem történelmi hozzászólásával került be a sajtóba, hanem azzal a mondatával, amikor nyáron Tusványoson azt találta mondani Magyar Péter kánikulai kórházbejárása kapcsán, hogy anno ő is klíma nélkül, 50 fokban műtött, és semmi gond nem volt belőle.
Mindeközben az intézet – amelynek székhelye a Terror Háza mellett két számmal található – minden évben túlköltekezik. Az MKI 2023. évi költségvetési kiadásának eredeti előirányzata 1 milliárd forint volt, amely a módosítások következtében végül 1,4 milliárd forintnál állt meg (ami a 17,6 százalékos éves átlagos inflációt több mint kétszeresen meghaladó növekedés - a szerk.) – derül ki a kormány zárszámadási törvénytervezetéből. Igaz, ez mégiscsak kevesebb, mint 2022-ben, amikor 2,2 milliárdra rúgott a felhasznált végösszeg.
Jól megfizetik a dolgozókat
Az intézet a személyi juttatásoknál sem spórolt. 690 milliós büdzsét tervezett 2023-ra, ehhez képest végül 890,7 millió forint lett (plusz 116,9 millió járulék) – pedig a létszám a tervezett 101 fősre duzzasztás helyett egy év alatt 86 főről 82-re csökkent. A növekedést azzal magyarázzák, hogy az intézetben 9 fő garantált bérminimumát felemelték.
Így már átlagosan nem kevesebb, mint bruttó 905 ezer forintot keresnek havonta az itt dolgozók. Ez már közelít ahhoz az 1 milliós átlagbérhez, amit Orbán Viktor ígért be 2-3 év múlva.
Fotó: Youtube
Az MKI 2023-ben a beruházásaiban is túlfutott. Az eredeti 25,6 millió forintos tervezet végül 86,5 milliónál állt meg, azaz e kiadások tavaly is a többszörösére duzzadtak.
A zárszámadás szerint 2023-ban az MKI költségvetésében nem terveztek bevételt, ám az évközbeni előirányzat-módosításoknak köszönhetően végül mégis csak összejött 124,5 millió forintos forgalom. Igaz, 2022-ben még 216,5 millióra rúgott az intézet bevétele.
A sokak szerint máig tisztázatlan célú intézmény tíz kutatóközpontot is létesített, mint például az Eszmetörténeti, a Nyelvtervezési vagy az Archeogenetikai Kutatóközpontot – hogy csak a legérdekesebbeket említsük. Ennek ellenére tavaly négy tudományos projekt valósult meg (szemben 2022-vel, amikor hat):
- Magyar királyok Nemzeti Panteon Program. Célja, hogy a nemzeti nagyjainknak, királyainkat is beleértve méltó közös kegyhelyet alakítsanak ki, számos európai mintát követve
- Abasári-Bolt tető feltárások eredményeinek publikálása, részvétel a nemzeti emlékhely kialakításában
- Csodaszarvas
- Zichy Jenő innovatív, természettudományos kutatási projektek
Bekerültek a NAT-ba
Az MKI 2023-ban 11 tudományos kötetet jelentetett meg, köztük a Magyarságtudományi tárgyak az új Nemzeti Alaptantervben (NAT-ban) és a Kerettantervben (KET) címűt. Azaz tevékenyen részt vesz az állam által monopolizált tankönyvpiacon, mely ellen egyes szülők úgy küzdenek, hogy az ingyenes tankönyvek mellett a saját szakállukra más minőségi köteteket is megvesznek.
Az MKI 2023-ban 14 tudományos konferenciát és rendezvényt szervezett meg vagy vett részt ilyen eseményeken. Ilyen volt példának okáért A „IX–X. századi magyar támadó hadjáratok régészeti és történeti vonatkozásai – filmre vitt történelem” című konferencia, vagy amikor az intézet munkatársai és meghívott előadók a „Szent László lovagkirály zarándokút intézményes kereteinek megteremtése” című programhoz kapcsolódva megosztották tudományos kutatásaikat.
Mindig bekerülnek a sajtóba
A Magyarságkutató Intézet működését szinte a kezdetek óta botrányok és furcsa történések övezik. Csak a legutolsónál maradva: 2024. január 22-én a Himnusz első sorának a posztolásával szeretett volna megemlékezni a Facebook-on a magyar kultúra napjáról, de inkább a magyar kultúra megcsúfolása lett belőle.
Ugyanis többszöri nekifutásra sem sikerült helyesen leírni a Himnusz első sorát.
Tavalyi történés, hogy tudományos és szakmai együttműködés indult el a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között. Szintén 2023-ban, július elején pedig váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga, ugyanis az intézet kijelentette, hogy semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással, de emellett furcsa személycserék is történtek az intézetben.
2023 márciusától Kásler Miklós már nemcsak tiszteletbeli elnök, de ő tölti be az intézet főigazgatói tisztségét is. A történelmi végzettséggel nem, de orvosival annál inkább rendelkező Kásler az intézetet még ő maga hozta létre, a minisztersége alatt. Az intézet kritikusai a kezdetektől úgy vélik, hogy az ötödik Orbán-kormányban már helyet nem kapott egykori miniszter hobbitevékenységként űzött magyarságkutatásnak nemcsak a megítélése, és a teljesítménye mondható vegyesnek, de még mindig nem világos, hogy mi is a cél vele.
