A hét legfontosabb gazdasági adata mindenképpen a szerdán napvilágot látó októberi éves infláció lesz, ami 20,1 százalékról 20,9 százalékra ugorhat az elemzők várakozása szerint. A folytatás kapcsán viszont eltérőek a prognózisok, van olyan elemző, aki szerint tetőzni fog az infláció, ám találkozhatunk pesszimistább előrejelzéssel is. A Raiffeisen szakértői szerint például csak az év utolsó hónapját követően lehet fordulat, a várakozásuk szerint 22,4 százalékos inflációs adat jöhet majd decemberben.
A száguldó infláció persze nem magyar sajátosság, miközben a drágulás azért eltérő karakterisztikát mutat az Európai Unió fejlett országaiban, és a kevésbé fejlett térségekben. (Ennek hátteréről Bod Péter Ákos írt elemzést.) Azt is érdemes megemlíteni, hogy miközben Európa számos országában az energiaárak viszik a prímet, és húzzák fel a mutatót, addig nálunk az élelmiszerek drágulása kiemelkedő. Utóbbi persze nem független az energia drágulásától, ám ebben egyes szakértők szerint visszaköszön a magyar kormány elhibázott gazdaságpolitikája is.
Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy az energiapiacon úgy tűnik, tetőztek az árak, és a tőzsdéken a következő hónapok mozgását előrevetítő határidős árak is konszolidálódtak. Miközben a legközelebbi, december elejére érvényes szállítások jegyzése hétfőn 110 euró/MWh ár körül alakult, a távolabbi, jövő márciusi határidőre vonatkozó kontraktusok is 120 euró körüli árat mutattak. A mostani tőzsdei jegyzések mögött számos tényező áll, ezek közül a legfontosabb, hogy az európai országok felkészültek a télre, a gáztárolók általános töltöttségi szintje 95 százalékon áll. Még az ettől némileg elmaradó magyar kapacitás is 85 százalékos.
Ugyanakkor a Bloomberg hétfői cikkéből az derül ki, hogy a tőzsdei árak esése még nem köszönt vissza az európai háztartások által fizetendő számlákban. A fogyasztók ugyanis minden eddiginél többet fizetnek elektromos áramért és földgázért, annak ellenére is, hogy gyakorlatilag minden európai országban a kormányok komoly támogatásokat adnak, és eurómilliárdokat fordítanak az energiaárak okozta károk mérséklésére.
A VaasaETT Ltd. energiaügyi tanácsadó cég szerint az átlagos kiskereskedelmi gázár az Európai Unióban 18 eurócent (74 forint) volt kilowattóránként októberben. Ez egyébként köbméterre átszámítva nagyjából 750 forintnak felel meg, így nagyságrendileg azonos azzal az összeggel, amennyit az átlagfogyasztást túllépő magyar polgároknak kell a földgázért fizetni. EU-s szinten egyébként ez az árak megduplázódását jelenti éves összehasonlításban.
A magyar fogyasztók számára talán meglepő lehet, hogy az uniós átlagár az elektromos áram esetében sokkal magasabb, mint amennyit a gázért kell fizetni, hiszen nálunk fordított a helyzet. A VaasaETT adatai szerint az áram átlagára 36 eurócent volt kilowattóránként. Ez 144 forintnak felel meg, ami a magyar lakossági piaci árnak a duplája, hiszen itthon az évi 2523 kWh fogyasztást túllépőket 70,1 forintos áron számlázott árral „büntetik”.
Októberben az áram ára havi szinten 3,4 százalékkal, a gázé 2,5 százalékkal emelkedett átlagosan az EU-ban. Ugyanakkor az elemzők azt valószínűsítik, hogy az augusztus vége óta zajló tőzsdei áresés hamarosan visszaköszön majd a számlákban, majd pedig az inflációban is. Az alacsonyabb energiaáraknak ugyanis nem csak felfelé, de lefelé is továbbgyűrűző hatása van.
Egyébként nemcsak az elemzők, de a politikusok számára is kiemelt kérdés az energiaárak alakulása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter például a múlt héten azt mondta:
„Mindenki nyugodjon meg, a jelenlegi alacsony gázárak a magyar beszerzési szerződésben is reflektálódni fognak.”
Hogy ez a magyar fogyasztóknál hogyan fog érvényesülni, az viszont nagy kérdés, két okból is. Egyrészt a hazai beszerzések ára még a tőzsdei árakat is meghaladta, és ebből következően a gáztárolókat nagyon drágán töltötte fel Magyarország. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lakosság mennyiségét tekintve legalább háromnegyed részben most is rezsicsökkentett áron (102 Ft/m3) fogyaszt, amin az MVM-nek, illetve végső soron a magyar államnak nagyon komoly vesztesége keletkezik.
Nemcsak a magyar külügyér szólalt meg a kérdésben, hanem hétfőn például Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is, aki szerint az európai infláció elleni küzdelem legjobb módja a kontinens energiafüggetlensége felé való elmozdulás. A pénzügyminiszter a Les Echos című francia napilapnak adott interjújában elmondta, hogy az európai inflációt nagyrészt a magasabb energiaárak okozzák, és ezek csökkentésének hatékony módja lenne, ha megszakítanák a kapcsolatot a gáz- és a villamosenergia-árak között. (Erről a kapcsolatról itt olvashatnak részletesebben.) Bruno Le Maire azt is fontosnak tartaná, hogy az európai országok hangolják össze a gázvásárlásukat, ahogy kiemelt kérdés az európai energiarendszerbe való befektetések látványos növelése is.
