2p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hiába termel olcsón a Paksi Atomerőmű, ez sem a lakossági, sem a közületi piaci árakban nem tükröződik. A piaci folyamatok ugyanis jóval bonyolultabbak, mint ahogy azt laikusok elképzelik.

Bár sokak fejében van zavar, hogy miért olyan drága az elektromos áram, ha egyszer a politikusok folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy az atomenergia milyen olcsó. Ennek hátterében, mint az a Telex összefoglalásából kiderül az áll, hogy a termelők (erőművek) és a tőlük vásárló nagy energiakereskedők mindennap leadják a következő napra vonatkozó óránkénti árakat, amennyiért ők hajlandóak lennének abban az időpontban energiát adni/venni. Ezeket az ajánlatokat sorba rendezik, és ahol a keresleti és a kínálati görbe metszi egymást, ott lesz az az egyensúlyi ár, amelyen az adott órában minden eladó el tud adni és minden vevő tud vásárolni.

A témáról kollégánk, Király Béla is beszélt hétfőn a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában

Az így kialakuló ár általában magasabb annál, mint ami az olcsón termelő, illetve akár államilag támogatott szereplők szempontjából „igazságos bevételnek” tűnhet; hiába ad ugyanis alacsony árajánlatot egy atomerőmű vagy egy szélerőmű, ezen a piacon is döntő szerepet tölt be a földgáz.

Hogy miért? Mert az áramfogyasztás eloszlása nem egyenletes, és az úgynevezett – általában gázzal működő – csúcserőművek ki-be kapcsolgatásával tartják egyensúlyban a rendszert. Nagyon kevés olyan óra van egy napban, amikor gázerőművek nélkül ki lehet szolgálni az igényeket, így a villamosenergia-piacon is ármeghatározó a földgáz.

Az energiapiacokon azonban az utóbbi hónapok földgázellátási zavarai és az azokból következő pánik miatt káosz uralkodik. A földgáz európai tőzsdei ára nyáron minden rekordot megdöntött, ez pedig a marginális árképzésen keresztül leszivárgott az árampiacra is. „A villamos energia áremelkedésének mintegy 60-70 százalékáért a gázáremelkedés átgyűrűzése felelős, és kb. 15 százalékáért a szén-dioxid-kvóták drágulása” – mondta el a lapnak Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!