Bár sokak fejében van zavar, hogy miért olyan drága az elektromos áram, ha egyszer a politikusok folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy az atomenergia milyen olcsó. Ennek hátterében, mint az a Telex összefoglalásából kiderül az áll, hogy a termelők (erőművek) és a tőlük vásárló nagy energiakereskedők mindennap leadják a következő napra vonatkozó óránkénti árakat, amennyiért ők hajlandóak lennének abban az időpontban energiát adni/venni. Ezeket az ajánlatokat sorba rendezik, és ahol a keresleti és a kínálati görbe metszi egymást, ott lesz az az egyensúlyi ár, amelyen az adott órában minden eladó el tud adni és minden vevő tud vásárolni.
A témáról kollégánk, Király Béla is beszélt hétfőn a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában
Az így kialakuló ár általában magasabb annál, mint ami az olcsón termelő, illetve akár államilag támogatott szereplők szempontjából „igazságos bevételnek” tűnhet; hiába ad ugyanis alacsony árajánlatot egy atomerőmű vagy egy szélerőmű, ezen a piacon is döntő szerepet tölt be a földgáz.
Hogy miért? Mert az áramfogyasztás eloszlása nem egyenletes, és az úgynevezett – általában gázzal működő – csúcserőművek ki-be kapcsolgatásával tartják egyensúlyban a rendszert. Nagyon kevés olyan óra van egy napban, amikor gázerőművek nélkül ki lehet szolgálni az igényeket, így a villamosenergia-piacon is ármeghatározó a földgáz.
Az energiapiacokon azonban az utóbbi hónapok földgázellátási zavarai és az azokból következő pánik miatt káosz uralkodik. A földgáz európai tőzsdei ára nyáron minden rekordot megdöntött, ez pedig a marginális árképzésen keresztül leszivárgott az árampiacra is. „A villamos energia áremelkedésének mintegy 60-70 százalékáért a gázáremelkedés átgyűrűzése felelős, és kb. 15 százalékáért a szén-dioxid-kvóták drágulása” – mondta el a lapnak Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője.
