<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

A megugró infláció miatt felmerül, hogy legalább az árfolyamkockázatot jó lenne kiiktatni, amiben segítene az euró. Persze erre sokan mondhatják, hogy az eurózónában is vágtatnak az árak. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint mennyiben járul hozzá az áremelkedéshez. Jobb lenne-e az inflációs helyzet, ha eurónk lenne?

Abban nincs meglepő, hogy egész Európában megugrottak az árak. Világjelenség ez, az Egyesült Államokban is rég látott magasságokba szaladt fel az előző évhez mért inflációs mutató, pedig nettó energiaexportőr országról van szó, amely emellett egy sor mezőgazdasági termékben is kiviteli többletet mutat fel. A helyzet valóban rendkívüli, mivel olyan éveket követ a mostani árhullám, amelyek alatt rengeteget cikkeztek a deflációs veszélyről – most pedig annak éppen az ellenkezője fenyegeti a világ fejlett országait, és még inkább a kevésbé tehetőseket. Európa az alapélelmiszerekben önellátó, de energiában nem, így valóban nem lehet csodálkozni azon, hogy a 2020-as nagy leállást követő újraindulásban meglódultak az árak általában, az energiaárak különösen. Majd pedig az orosz invázió nyomán újabb lendületet vett az infláció.

Az mégis figyelemre méltó, hogy az áremelkedés mértéke milyen nagymértékben különbözik Európában. Most, hogy a magyar fogyasztói árindex májusban átlépte a 10 százalékos mértéket, akik nem akarják dramatizálni a helyzetet, utalhatnak arra, hogy hiszen a szomszédos Szlovákiában is nagy az infláció üteme, pedig náluk az euró a fizetési eszköz. Valóban, az előzetes májusi árindex a megelőző év májusához képest 11,8 százalék volt északi szomszédunknál, amint ez látható az Eurostat nemrég közzétett (még nem végleges) májusi inflációs statisztikájából. Volt, aki nemcsak rácsodálkozik az adatra, de azt is megjegyzi, hogy lám az euró használata nem véd meg az inflációtól. A horvátoknál, bolgároknál, ahol most térnek át az euróra, különösen aggasztóan hangozhat, hogy a közös európai valuta milyen sokat veszít az értékéből.

Legalább is első ránézésre így látszik a helyzet. A balti kis országokban még a szlovákiainál is nagyobb az inflációs ütem, Észtországban egyenesen 20 százalékkal haladja meg a májusi árszint a tavalyit, pedig eurójuk van.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

  1. Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
  2. Válasszon előfizetői csomagjaink közül
  3. Fizessen bankkártyájával

Regisztráció

Jelszó visszaállítás / jelszócsere

E-mailen elküldtük a jelszó visszaállításához szükséges információkat. Kérjük, ellenőrizze postafiókját!



Még nem regisztrált? Regisztráció itt

Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.