Néhány héttel ezelőtt új, választásokra is kiváló szlogent találtak ki a kormányzati kommunikációs szakemberek, mely - feltehetően - a csapból is folyni fog a következő hónapokban.
"2022-ben több lehet a minimálbér, mint a Gyurcsány-kormány alatt az átlagbér volt."
Jövőre a drasztikus emelés nyomán 133 ezer forint lesz a nettó minimálbér (a bruttó 200 ezer), Gyurcsány Ferenc utolsó teljes évében, 2008-ban pedig az átlagos nettó bér 122 ezer volt. Leegyszerűsítve tehát igaza van a kormánynak, ám ennek az információnak nincs akkora jelentősége, mint amilyennek láttatni szeretnék. Gyakorlatilag ugyanis semmit nem árul el a gazdaság állapotáról, az uralkodó bérszínvonalról és az életszínvonalról. Azt pedig már csak halkan jegyezzük meg, hogy mennyire idejét múlt és ócska trükk az Orbán-kormány sorozatban harmadik ciklusának végén 13 évvel ezelőtti dolgokra visszamutogatni.
A kormány tehát bedobott a közbeszédbe egy ténymegállapítást, mely hangzatosnak tűnik, ám semmilyen mélyebb információtartalommal nem rendelkezik. Az eltelt bő egy évtizedben a kijelentést mindenképpen árnyalni tudja az infláció, a forint erőssége vagy épp gyengesége, ezért mi most megpróbálunk tartalmat tenni a mondat mögé. Vagyis néhány tétel segítségével megmutatjuk, hogy valódi sikerről van-e szó, vagy csak felhabosított kormánypropaganda. Kíváncsiak voltunk arra, hogy mire futja a 200 ezres minimálbéről és mire futotta az átlagbérből 2008-ban.
Pontosabban az alábbi kérdésekre kerestük a választ:
- Hány nagybevásárlást fedeznek a fizetések?
- Hányszor lehet teletankolni belőlük egy autót?
- Mennyit ér euróban a fizetés?
- Mekkora részét fedezi a fizetés egy 45 négyzetméteres fővárosi albérletnek?
- Mekkora az olló a két bér és az adott évi szegénységi küszöb között?
Első kérdésünk megválaszolásához laptársunk, a Privátbankár saját felmérését, az Árkosár-felmérést hívtuk segítségül. Mivel a jövő évi állapotokat nem tudhatjuk előre, csak a növekvő inflációs várakozásokból tudunk kiindulni, az idei legmagasabb Árkosár-értéket, a közel 24 ezer forintot vettük figyelembe. Ugyanezért a kosárért 2008-ban 14 535 forintot kellett kifizetni.
Vagyis a 133 ezer forintos minimálbérből becslésünk szerint 5,5-szer lehet megvenni a felmérésben vizsgált 30 alapvető élelmiszert. 2008-ban a 122 ezer forintos átlagbérből az akkori árviszonyok alapján 9 bevásárlásra futotta.
Idén - főleg az elmúlt hónapokban - nagyon kedvezőtlen irányba mozog az üzemanyagok ára is, folyamatosan újabb és újabb történelmi csúcsokat döntöget a két átlagár. De 2008-hoz képest is jelentős 45-46 százalékos drágulás történt. A jövő évi minimálbér azért hiába több lesz a 2008-as átlagbérnél, nem biztosítja ugyanazt a tankolásmennyiséget.
2008-ban az átlagbér 8,2 alkalommal tette lehetővé a benzines autó teletankolását, a minimálbér most 6,1 alkalmat fedez. Gázolaj esetében 7,8, illetve 5,9 teletankot enged meg a két fizetés.
Az elmúlt 13 évben nagyon sokat veszített erejéből a hazai fizetőeszköz is. A Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében 251 forintot kellett adni egy euróért, ma pedig már 354 forint az átlagárfolyam. Vagyis a vizsgált intervallumban a forint leértékelődése 41 százalékos.
A 2008-as nettó átlagbér 486 euró volt, a magasabb, 133 ezres minimálbér kevesebb a közös uniós fizetőeszközben mérve - 375,7 euró.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen vásárlóereje van a két összegnek egy albérlet vonatkozásában. Egy fővárosi 45 négyzetméteres ingatlant vettünk alapul, az ilyen ingatlanok átlagos bérleti díja 150 ezer forint jelenleg, 2008-ben 55 ezer forintot kértek el a bérlőktől ezért.
Jól látható, hogy a nettó minimálbér 89 százalékban fedezi majd egy kisebb lakás bérleti díját, a Gyurcsány-kormány utolsó évében viszont az átlagbér két havi bérleti díjat is bőven fedezett.
Már az eddigiekből is sejthető a válasz az utolsó felvetésünkre: 2008-ban az átlagos nettó bér többet ért, mint amennyit az annál magasabb minimálbér fog érni jövőre. A szegénységi küszöbök és a két fizetés között jóval szélesebbre nyílt az olló 2008-ban, mint mostanában.
A szegénységi küszöb a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékával megegyező összeg. Azt, aki ennél kevesebb jövedelemből él, relatív jövedelmi szegényeknek nevezi a statisztika. 2008-ban ez az érték 55 296 forint volt. Jelenleg pedig a 100 ezer forintot is bőven meghaladhatja. Egyelőre 2019-es adat áll rendelkezésre, ami 93 312 forint, viszont a bérek emelkedése ezt a küszöbértéket is hasonló ütemben húzza magával, tehát most, 2021-ben 113 ezer forint közelében lehet a szegénységi küszöb (az elmúlt két év átlagos bérnövekedési üteméből kiindulva).
Tehát 13 évvel ezelőtt az átlagbér a szegénységi küszöb felett volt 121 százalékkal. Most viszont a minimálbér csupán 18 százalékkal haladhatja meg a szegénységi küszöböt.
Hasonlítsuk most össze az almát az almával is!
A minimálbér és az átlagbér kormányzati összevetése nem is feltétlenül tekinthető helyesnek, vagy relevánsnak, hiszen két eltérő bérkategóriáról van szó. A minimálbér háromoldalú (munkaadók, munkavállalók, kormány) tárgyalások konszenzusos eredménye, ellenben az átlagbér alapvetően a gazdasági teljesítmény, a termelékenység és a munkaadók jövedelmezősége alapján kirajzolódó összeg. A minimálbérnek annyi köze van az átlagbérhez, hogy egyfajta indikátorként tud szolgálni a versenyszféra bértárgyalásaihoz. Utóbbiakat pedig mindig az adott gazdasági társaság saját eredményei tudják befolyásolni, amellett, hogy a mindenkori minimálbér-emelések nyomán szükségessé vált bérkiigazításokat végrehajtják.
A minimálbér egyébként jellemzően az átlagbér 30-40 százaléka közötti összeg és ebből a szempontból az elmúlt 13 év sem hozott igazi változást. Akkor 34,7 százalék volt ez az arány, és igaz, hogy utána 2017-ig folyamatosan emelkedett ez az érték 42,9 százalékig, ám azóta újra csökkenő trendet mutat. Ez azért lehet, mert a gazdaság és a vállalkozások állapota, a termelékenység javulása nagyobb emeléseket tett lehetővé a versenyszférában, mint amivel a minimálbéreket emelték (és érdemes megjegyezni a közszférában végrehajtott bérrendezéseket is, mint átlagot növelő tényezőt). Az idei évben a minimálbér már csak a bruttó átlagbér 38,6 százalékát teszi ki.
Mindenesetre, hogy kiderüljön mennyit is fog érni a bruttó 200 ezres minimálbér 2008-hoz viszonyítva, az akkori minimálbérhez képest is elvégeztük az összehasonlítást.
A Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében a nettó minimálbér 56 190 forint volt, vagyis 2022-ig 137 százalékos növekedés regisztrálható. Ennek az összegnek a vásárlóereje viszont sokkal rosszabb már, mint a nettó 133 ezer forintnak lesz; dacára az árrobbanásoknak és a gyenge forintnak. Mutatjuk is:
- családi nagybevásárlást 4,2 alkalommal fedezett (5,5-et fog a megemelt minimálbér),
- 3,8 teletank benzinre futotta belőle (6,1-re fog a megemelt minimálbér),
- dízelből 3,8-szor lehetett teletankolni az autót (5,9-szer lehet majd a megemelt minimálbérből),
- 224 eurót ért a 2008-as nettó minimálbér (375,7-et fog a megemelt az idei átlagárfolyamon),
- teljesen fedezte egy fővárosi 45 négyzetméteres lakás bérleti díját (a megemelt minimálbér csak 89 százalékát fogja),
- a szegénységi küszöbnél csupán 2 százalékkal volt magasabb a 2008-as nettó minimálbér (a megemelt összeg becslésünk szerint 18 százalékkal fogja).
Jól látható tehát, hogy összességében a minimálbér ma már jobb életszínvonalat biztosít, mint tette azt 2008-ban. Ez alól a vizsgált tételek közül egy a kivétel, az albérleti díj, melynek emelkedését a minimálbér változása nem tudta lekövetni.
Az a kormányzati szlogen viszont, ami a jövő évtől esedékes minimálbért veti össze a Gyurcsány-időszak átlagbérével, teljes mellélövésként értékelhető. Mivel ha az igazán mérvadó vásárlóerőt hasonlítjuk össze, akkor már hatalmas különbség rajzolódik ki - és nem a megemelt minimálbér javára. Számszakilag tehát hiába megállja a helyét a kormány kijelentése, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobban is lehetne megélni a nettó 133 ezres minimálbérből, mint Gyurcsány idején lehetett az átlagos keresetből.
