Az egyre több napvilágra kerülő, az egészségügyi reformmal kapcsolatos hírekre reagálva ma reggel az ATV Start műsorában László Imre, Újbuda polgármestere, egészségügyi szakember úgy fogalmazott:
„Valóban sok a Magyarországon működő több, mint 160 egészségügyi intézmény, elég lenne kicsivel több, mint száz, de ennek ésszerű csökkentésénél figyelembe kéne venni az alapellátástól a járóbeteg- és fekvőbetegellátáson túl a rehabilitációig a szektor minden szegmensét”
– vélekedik az egykori kórházigazgató, aki szerint meggondolatlan lépés, hogy az egészségügy átalakításával foglalkozó dokumentumok épp akkor kerüljenek nyilvánosságra, amikor pár nap múlva, június 15-től felmondási hullám veheti kezdetét a végtelenül elcsigázott orvosok és szakdolgozók között.
Mint ismeretes, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége május elején a médiahírekből értesült arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól 4 napos (két munkanapos) határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség. Bár a MOK komolytalannak tartotta a kérést, sorra jönnek ki azok a dokumentumok, amelyek a lehetséges átalakításról szólnak.
Hét kórházban ugyanis megszűnne az aktív betegellátás, ezek közül egyben a krónikus is, további 13 kórházban pedig nem végeznének műtéteket a jövőben. Többek között ezek a tervek szerepelnek abban az RTL Híradó birtokába jutott dokumentumban, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) készített a múlt héten.
A tervezet többek között arról ír, hogy
- a kisvárosi kórházakban csak nappal lehetne szülni, és ügyeleti időben nagyobb, megyei kórházakba kellene menniük a kismamáknak. A gyerekek viszont megkaphatnák születési helyként az anyjuk lakcímét.
- a városi kórházak főleg járóbeteg-ellátást, egynapos sebészetet és krónikus ellátást végeznének, a nagyobb műtéteket a megyei kórházak kapnák meg.
- Lennének olyan szakterületek is, amelyek még a megyei kórházakban sem mindenhol lennének elérhetőek, és országos szinten megszűnne közel 2500 aktív betegágy.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság minderre úgy reagált, hogy ez egy munkaanyag, a benne szereplő adatokról még nem született döntés. Azt is írták, hogy alapelvük, hogy intézményt nem szüntetnek meg, de fontosnak tartják a betegellátás minőségét. Az OKFŐ szerint Magyarországon a szükségesnél több aktív ágy van, viszont az elöregedő társadalom miatt egyre több krónikus ágyra van szükség, és erre a problémára megoldást kell találni.
A Népszava birtokába is jutott egy dokumentum, ez pedig arról számol be, hogy az Országos Mentőszolgálat irányítása alatt működtetnék 2022-től az addigra alaposan átszabott háziorvosi ügyeletet.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs igazgatója úgy kommentálta a hírt, hogy valóban országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgoznak.
Az új rendszer próbája Hajdú-Bihar megyében július elsejétől indulna, s ha az első 30 nap sikeres lesz, úgy az OMSZ az új feladatokra megkezdi az orvosok és mentőtisztek toborzását.
A tervezet szerint
- a páciensek segélyhívásai a mostani ügyeleti centrumok helyett a mentőszolgálat központi számára futnának be, ahol a diszpécser egy alapos kikérdezés után döntene a beteg további ellátási lehetőségeiről.
- Az azonnali segítségre szorulókért mentőt küldhet, vagy ha a páciens járóképes egy ügyeleti pontra adhat neki időpontot.
- A korábbinál kevesebb helyen működne orvosi ügyelet, ott, ahol megmarad, a jelenlegi három fős stábok helyett egyetlen mentőtiszt, vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló fogadná az ellátásra szorulót.
- Járásonként egyetlen orvos biztosítaná az ügyeleti ellátást egy helyi központból.
- A járási ügyeleti központokban – ami lehet egyben mentőállomás is – kétágyas fektetőkkel, apró sürgősségi központokat hoznának létre, ahol a betegeket hat órán keresztül megfigyelhetnék, laborparamétereket mérhetnének. Aki közben jobban lesz, az hazamehet, aki meg nem, azt tovább szállítják a megyei sürgősségi ellátóhelyre.
- A tervezetben szerepel az is, hogy a háziorvosokat is bevonnák az ellátásba, ők este 22 óráig látnák el egyes helyeken a készenléti feladatokat.
