A Védelmi Ügynökség ismét pirotechnikai anyagok, kézigránátok beszerzésére írt ki pályázatot, melynek indoklásában semmilyen, a háborúra utaló jelzés nem szerepel, a több mint két hónapja tartó ukrán invázió fényében azonban minden másképp fest, mint a békeidőben vásárolt kézigránátok.
Hiszen korábban is volt már példa arra, hogy kézigránátokat vásárolt a HM Védelemgazdasági Hivatala. 2019-ben 194,2 millió forintért rendeltek ebből a fegyvertípusból, 2017-ben pedig közel 341 milliós tételt szereztek be. A mostani projekt beszerzési ára ezek szerint pont a két közbeszerzés ára közé esik, és az április 22-én aláírt szerződés most sem taglalja hány darabról van pontosan szó.
A közbeszerzést mindhárom alkalommal hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolították le, a gránátokat pedig ezúttal is a Haltech Magyar Lőszergyártó és Rendészeti Technológiai Kft. szállíthatja le. Jelen esetben egész pontosan 235 225 125 forintért.
A Haltech a régi, nagy múltú balatonfűzfői lőszergyárat tulajdonló vállalat. Cégbírósági adatok szerint 2013 óta a Svájcban, Dullkonban bejegyzett Saltech AG tulajdonában van és mivel ezen pirotechnikai anyagok kizárólagos gyártója, más részt sem vehetett a honvédelmi tendereken. A 35 fős cég bevételei egyébként szépen alakulnak: az Opten szerint - ahol ugyan a 2021-es év számai még nincsenek fent -, de a tendencia jól látszódik. A 2016-os 1,3 milliárdos nettó árbevételt ugyanis 2020-ra sikerült 6 milliárdra felturbózniuk.
Nos, azon túl, hogy azonos termék beszerzéséről van szó, a három közbeszerzés között a közös pont ismét a Haltech, hiszen most is tőlük vásárol a honvédség. A gránátok közbeszerzési kiírásában felsorolt extrém indokokat pedig most is kizárják.
Azaz a gránátok vásárlását sem egy hirtelen előálló válság miatti sürgősség, sem kutatási, sem kísérleti, sem fejlesztési célok nem indokolják, sőt, még azt is megerősítik, hogy a beszerzés nem vonatkozik semmilyen külföldön bevetendő fegyveres vagy biztonsági erőknek nyújtott légi és tengeri szállítási szolgáltatásra.
A Honvédelmi Minisztérium, a minisztérium háttérintézményei és cégei által lebonyolított szerződések korrupciós kockázatai egyébként jelentősen nőttek a 2012 utáni években - derül ki a Korrupciókutató Központ (Corruption Research Center Budapest - CRCB) tanulmányából. Ebből az is kiderül, hogy az Orbán-rezsim alatt 2021-re a cimboracégek 3,2-szer többször nyernek a közbeszerzéseken, mint a politikai kötődésekkel nem rendelkező cégek, amelyek átlagban 0,5 százalékban tudnak csak nyerni.
