Már a parlament előtt van, de még tárgyalásra vár a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról szóló törvény módosítása. A módosítás a modellváltó egyetemek vagyonkezelő alapítványait érinti, mégpedig finanszírozási szempontból. Ebből kiderül, hogy az egyetemi alapítványok, - melyek nem váltak még le teljesen az állami büdzséről, - mennyit kapnak éves működésükre.
A törvénymódosítás tárgyalása után a 2022-2026 közötti időre, azaz öt évre rögzíti a vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását, melyért az oktásért felelős miniszter, Kásler Miklós a felelős.
Ezek szerint így alakul majd az egyetemek finanszírozása 2022-26 között:
- a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány öt év átlagában évente 17 milliárd forintot kap
- a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány 3,3 milliárdot
- a Gróf Tisza István Debreceni Alapítvány 53 milliárdot
- a Maecenas Universitas Corvini Alapítvány 5 milliárdot
- a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány 24 milliárdot
- a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány közel 3 milliárdot
- a Marek József Alapítvány 6 milliárdot
- a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány 8,3 milliárdot
- a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 38 milliárdot
- a Neumann János Egyetemért Alapítvány 4,2 milliárdot
- a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány 6,5 milliárdot
- a Pannon Egyetemért Alapítvány 8,7 milliárdot
- a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány 16 milliárdot
- a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány 18,5 milliárdot
- a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány 47 milliárdot
- a Színház- és Filmművészetért Alapítvány 5 milliárdot
- a Testnevelési Egyetemért Alapítvány 7,5 milliárdot
- a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány 1,5 milliárdot
- az Universitas Miskolcinensis Alapítvány 15 milliárdot
- az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány 42,5 milliárdot.
A feladattal megbízott Kásler Miklós az összegektől eltérhet. Ugyanakkor az eltérés „a kötelezettségvállalás mértéke az alapítványok tekintetében meghatározott összegek kumulált értékét nem haladhatja meg”, ha az egyetem meghatározott időszakra megkötött finanszírozási szerződésében rögzített képzések száma, az állam által megrendelt képzési kapacitás mértéke nem növekedik.
A felsőoktatási tevékenység minőségi és teljesítményelvű finanszírozásában meg kell különböztetni az oktatási tevékenységért biztosított alap-, a kutatási és fejlesztési tevékenységért biztosított minőségi, az infrastruktúra, a kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó, valamint az egyedi feladatokhoz kapcsolódó támogatást, valamint hallgatói juttatásokat.
Az egyes támogatásokon belül, így különösen az alaptámogatásban és a minőségi támogatásban bázis-, kiegészítő és teljesítménytámogatást kell elkülöníteni. Az alaptámogatás alapja az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás alapja a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszám, az infrastruktúra támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan négyzetmétere. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása. teljesítményindikátorok teljesülésétől, nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért eredménytől, valorizációtól függ.
