A kínai bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme ugyan elmaradt valamelyest az elemzők által jósolt 19 százalékostól, ám jelentős gyorsulást mutatott a tavalyi utolsó negyedévben regisztrált 6,5 százalékos bővüléshez képest. Az első negyedéves adat ráadásul a legkiemelkedőbb növekedést tükrözte azóta, hogy 1992-ben elkezdték közzé tenni a hivatalos GDP-adatokat.
A lendületes növekedés hátterében azonban részben ott áll a tavalyi, alacsony bázisadat is. A járvány hatására 2020 első három hónapjában 6,8 százalékos visszaesést regisztráltak, a kínai GDP ezzel először csökkent 1992 óta.
Negyedéves összevetésben a GDP-növekedés 0,6 százalékosra mérséklődött január-márciusban. Elemzők 1,5 százalékos bővülésre számítottak az október-decemberi, felülvizsgálat után 3,2 százalékban megállapított növekedést követően.
A statisztikai hivatal közleménye szerint az első negyedévben folytatódó gazdasági helyreállást elsősorban az erősödő külföldi és belföldi kereslet hajtotta. A kínai vámhivatal által kedden közölt adatok szerint az első negyedévet tekintve a kínai export 49 százalékkal, az import pedig 28 százalékkal nőtt. Bár az ország a téli és a tavaszi időszakban is szembenézett a járvány ismételt belföldi felbukkanásának kihívásaival, a gyors és hathatós intézkedéseknek köszönhetően az újabb gócok nyomán nem alakult ki a gazdasági helyreállást hátráltató helyzet - áll a közleményben.
Kína a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. A tavalyi, 2,3 százalékos GDP-bővülést követően Peking idénre 6 százalék feletti növekedést irányozott elő, a gazdaság egészséges fejlődését megcélozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindazonáltal április elején 8,4 százalékra javította fel előrejelzését a kínai gazdaság idei növekedését illetően.