Két évvel ezelőtt Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalosan bejelentette, hogy a világ második legnagyobb gazdasága arra törekszik, hogy 2030 után ne emelkedjen a kibocsátott üvegházhatású gázok éves mennyisége, míg 2060-ra Kína már a tényleges szén-dioxid-semlegességre törekszik – írja a CNBC. A karbonsemlegesség a gyakorlatban tehát azt jelentené, hogy az egész ország által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét más módon egyensúlyoznák. Bár a szénfüggőségről való leválás egyelőre nehézkesen halad, az elemzők egyetértenek abban, hogy a pekingi vezetés éghajlatvédelmi törekvései olyan lépéseket ösztönöztek, amelyek szerencsés hatása a megújuló energiára és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére összpontosító vállalkozások támogatása.
Kína már most is vezető szerepet tölt be a szén-dioxid-mentesítési erőfeszítések számos területén - mondta Norman Waite, az energiapiaccal és ágazati trendek elemzésével foglalkozó ’Institute for Energy Economics and Financial Analysis’ intézet energiaügyi pénzügyi elemzője. A kínai cégek ott vannak az élen, és a mezőnyben – nemcsak egy-kettő, hanem csomó vállalat, amelyek folyamatosan törnek előre - tette hozzá.
Tengerentúli terjeszkedés
Az nyilvánvaló, hogy az előretörés egyik fő területét az elektromos autók és akkumulátorok jelentik, és látható, ahogy a kínai elektromos autók gyártói Kínán kívülre is kiterjesztik az üzleti tevékenységüket. A kínai elektromosautó-óriás és akkumulátorgyártó BYD szeptember végén indította útjára személyautóit Európában, míg a start-up Nio október elején tartja bemutatkozó rendezvényét Berlinben, elsőként a kontinensen.
A megújuló forrásokból előállított energia tárolására és továbbítására szolgáló technológiák szintén olyan terület, amelyet az elemzők figyelemmel kísérnek.
A kínai vállalatok közül egyre többen érik el azt a méretet Kínában, hogy külföldön is elkezdenek partnerségeket kötni az energiatárolás területén - mondta Johan Annell, az Asia Perspective tanácsadó cég partnere, aki elsősorban Kelet- és Délkelet-Ázsiában működő észak-európai vállalatokkal dolgozik. Annell szerint az energiahatékonyság, a fűtéshez és hűtéshez szükséges berendezések terén szintén sok kínai vállalat indult el és kezdett üzleteket kötni, különösen a Kínát körülvevő országokban – például Mongóliában és Kazahsztánban.
A tengeri szélerőművek
A tengeri szélenergia-ágazat egy másik olyan terület, ahol Kína vezető szerepet tölthet be. A tengeri szélenergia az a megújuló energiaforrás, amely a part menti vizekben kiépített turbinákat használja – ezek közül sok a világ legnagyobb városainak közelébe telepíthető – ismertette Waite az IEEFA szeptemberi jelentésében.
A Mingyang Smart Energy, amely már most is piacvezető szerepet tölt be a tengeri szélenergia területén Kínában, minden jel szerint akkor fogja felforgatni a nemzetközi piacokat, amikor a létező versenytársak éppen rosszabbul teljesítenek – fogalmazott Waite. Mint mondta, a vállalat stabil pénzügyi hátterével, nagy termelési kapacitásával és potenciálisan agresszív árképzésével minden bizonnyal képes lesz meghódítani a tengerentúli piacokat; különösen úgy, hogy az iparág három globális szereplője - a Siemens Gamesa Renewable Energy, a dán Vestas Wind System és a General Electric – mind veszteséget jelentett az elmúlt időszakokban.
A Mingyang pedig el is kezdte: decemberben a kínai vállalat szándéknyilatkozatot írt alá egy gyár építéséről az Egyesült Királyságban, és megvizsgálta a helyi brit piacra való belépés lehetőségeit. A vállalat egyéb projektjei vagy szerződései között olaszországi, japán és vietnami partnerek is szerepelnek – tette hozzá az elemző. Az IEEFA előrejelzése szerint az Egyesült Királyság és Európa többi része a következő három évben várhatóan egyenként mintegy 10 gigawatt tengeri szélenergiával bővül, azaz hatalmas piacra csaphatnak le a jó ütemben érkező kínai cégek.
Új infrastrukturális beruházások
A kínai vállalatok számára az ország szén-dioxid-semlegesség témájához való igazodás jól illeszkedik a Pekingben meghatározott más irányelvekhez, legyen szó akár az innováció javításáról, akár a magasabb szintű ipari termelésbe történő belépésről, vagy a nem hagyományos infrastrukturális beruházások fellendítéséről - mondta Bruce Pang, a JLL vezető közgazdásza és Kínával foglalkozó kutatási vezetője.
Mélyen a zsebekbe kell nyúlni Pekingben is
A Világgazdasági Fórum és az Oliver Wyman jelentése szerint a gyakorlatban mintegy 22 billió dollárra van szükség Kína ambiciózus szén-dioxid-kibocsátási céljainak eléréséhez.
Ahhoz, hogy Kína elérje a kitűzött céljait, évente mintegy 1,1 billió jüan (170 milliárd dollár) finanszírozási hiányt kell megszüntetnie - mutatott rá a nyári jelentés. Ezt csak akkor tudja megtenni, ha sokkal kifinomultabb zöld finanszírozási rendszereket dolgoz ki.
Ha a kínai vállalatok szerepet akarnak játszani a környezetvédelmi célok elérésére irányuló globális erőfeszítésekben, akkor a helyi szabványokat egyensúlyba kell hozni a nemzetközi szabványokkal - mondta Kelly Tian, az Oliver Wyman pénzügyi szolgáltatásokra összpontosító igazgatója.
Az elmúlt két év azt mutatja, hogy a kínai vezetők még mindig nem találják az egyensúlyt a növekedés és a gazdasági érdekek, valamint
az éghajlati célok elérése között, különösen egy olyan gazdaságban, ahol a szén a domináns energiaforrás. Ennek legjobb példája az, hogy a helyi területeket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kényszerítő túlbuzgó intézkedések tavaly olyan áramhiányhoz vezettek, amely megzavarta a gyári termelést.
Kína idén növelte széntermelési kapacitását, ami segített az országnak elkerülni a hasonló áramhiányt, annak ellenére, hogy az ország egyes részein extrém száraz és forró időjárás uralkodott - mondta Cory Combs, a Trivium China kutató- és tanácsadó cég társigazgatója az Asia Society Policy Institute által szeptemberben közzétett jelentésében. Még ha a szén-dioxid-irányelvek a legfelsőbb vezetéstől származnak is, Combs szerint a rövid távú és a hosszabb távú gazdasági érdekek között továbbra is feszültség van, amely valószínűleg a következő évtizedben is fennmarad.
A feszültség majdani mérséklése az, ami ténylegesen segíteni fogja Kínát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében - jelentette ki.
Kína, a környezetvédő?
Mindennek fényében nehezen vitatható az, hogy a kínai vezetők mostanra tudatosan felismerték, hogy az óriásgazdaság hosszabb távú fejlődéséhez mindenképpen szükség lesz arra, hogy a fejlődés váljon fenntarthatóvá. Sőt, úgy tűnik, azt is realizálták, hogy ez nemcsak a gazdasági és politikai fejlődés szempontjából kifizetődő, hiszen az állami média országszerte népszerűsíti a környezetvédelmi fejlesztéseket. Tegyük hozzá, joggal: a korábban a világ egyik legrosszabb légszennyezettségű országának számító Kínában az elmúlt évben Pekingben olyannyira javultak a körülmények, hogy a helyiek a városközpontból gyakran messzi hegyeket és csillagokat láthatnak.
(CNBC)
