7p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Az inflációt kiáltotta ki a legfőbb ellenségnek a kormányfő, ami nem csoda, hiszen az az Európai Unióban nálunk a legmagasabb. Ez februárban is így volt, annak ellenére, hogy a fogyasztóiár-index, ha hajszállal is, de végre-valahára már alacsonyabb lett az előző havinál. Az azonban kérdéses, hogyan lesz 25,4 százalékból egy számjegy az év végére – ahogy azt Orbán Viktor gyakorlatilag parancsba adta. 

Mekkorát fordult a világ! Tulajdonképpen már annak is örülniük kell az elemzőknek, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kimutatott legfrissebb infláció, a februári szinte hajszálra akkora lett, amekkorára azt becsülték. „Csak” a befektetők reakciója árulkodhat arról, hogy azért közel sincs minden rendben, a forint ugyanis viszonylag nagyobbat gyengült, az euróval szemben például több mint három egységgel értékelődött le, így a reggeli 378-as szinttel szemben délelőtt 10 óra magasságában már 381,5 forint körül cserélt gazdát pénzünk a hazai bankközi devizapiacon.

Friss árfolyamokat a Privátbankár.hu Árfolyamkeresőjében talál >>

Ami egyáltalán nem meglepő. Hiszen, bár a februári fogyasztóiár-index alacsonyabb lett a januárinál, de csak 0,3 százalékponttal, s a 25,4 százalékos ráta még így is valószínűleg messze a legmagasabb az Európai Unióban, de a kontinensen is csak egy államot találni, ahol a miénknél magasabb a pénzromlás: Törökországot. Bizonyosságot csak a következő napokban lehet tudni, laptársunk, a Privátbankár.hu szokásos havi felméréséből (amelynek februári darabja itt olvasható). Az azonban valószínűtlennek tűnik, hogy az uniós összevetésben januárban utánunk a legmagasabb inflációval küzdő Lettországgal szembeni 4,2 százalékpontos különbség eltűnt volna. Így már csak az a kérdés, hogy az év első hónapjában már csak hajszállal mögöttünk végzett két nem uniós ország, a háborúban lévő Ukrajna és az oroszok által „monitorozott” Moldova fogyasztóiár-indexe februárban is magasabb maradt-e.

A 25,4 százalékos februári infláció abban a tekintetben sem okozhatott meglepetést, hogy múlt kedden Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke már kilátásba helyezte, a januári 25,7 százalékos ráta volt a tetőpont, alapvetően annak köszönhetően, hogy az élelmiszerinfláció növekedése megállt.

Ugyanerre a következtetésre jutott egyébként a legfrissebb Privátbankár Árkosár is. Utóbbinak csak a mértéke volt árnyalatnyival alacsonyabb, mint a KSH adata, amit magyarázhat, hogy laptársunk hat nappal később járt a boltokban, mint amikor a hivatal lezárta a saját mérését.

Amúgy a februári élelmiszerinflációról ugyanaz lehet elmondani, mint az általános árszínvonalról, vagyis, hogy a 43,3 százalékos ráta alig alacsonyabb a januári 44 százaléknál. Csupán a drágulási listán történtek változások. Így már nem a kenyér viszi a prímet, a maga 71,1 százalékos éves szintű áremelkedésével (ez januárban 80,6 százalék volt), hanem a februárban az előző év azonos időszakához képest 79,2 százalékkal többért megvásárolható tojás – e terméknél csak 0,2 százalékpontos árcsökkenés következett be januárról februárra. 

A képzeletbeli dobogó második fokán is csere következett be, méghozzá amiatt, hogy még akadt olyan árucikk, amely tovább drágult. Az egyik ilyen kör a tejtermékeké, amelyek a januári 75,8 százalékkal szemben februárban 76,2 százalékkal kerültek többe, mint az előző év azonos időszakában.

Abban nincs változás, hogy a harmadik legmagasabb terméknek januárhoz hasonlóan februárban is a vaj és vajkrém bizonyult – csak az éves árnövekedési rátájuk mérséklődött, 76,6-ról 75,1 százalékra.

De az energiaárak is valamelyest hozzájárultak az enyhe inflációlassuláshoz. Legalábbis összességében. A háztartási energia például februárban már „csak” 49 százalékkal került többe, mint egy éve ilyenkor, szemben a januári 52,4 százalékkal – ami azt jelenti, hogy folytatódott a már januárban is megfigyelt tendencia. 

Viszonylag nagyot fékezett a vezetékes gáz ára, amely 78,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – januárban ez a mutató még több mint tíz százalékponttal volt magasabb, 88,6 százalék. Az elektromos energia éves szintű áremelkedése is mérséklődött egy hónap alatt, igaz, csak mikroszkópikus mértékben, 0,1 százalékponttal, 27,6 százalékra.

Szükség is volt ezekre a javuló összképhez, hiszen az e körbe tartozó másik két termék drágább lett januárról februárra. A tűzifa a múlt hónapban 59,5 százalékkal került többe éves szinten (januárban még 58,6 százalékkal), míg a palackos gáz 52 százalékkal (az egy hónappal korábbi 50,6 százalékkal szemben).

Még az üzemanyagokra érdemesebb részletesebben kitérni, nemcsak azért, mert sokakat érdekel, hanem azért is, mert azokról Mikulás napján lekerült az ársapka. Nos, míg januárban még 35,9 százalékkal kellett többet leszurkolni a járművek működtetéséhez szükséges naftákért, mint az előző év azonos időszakában, addig februárban 30,3 százalékkal. Ami a világpiaci árak kedvező változása mellett az alacsonyabb keresletre adott értékesítői reakcióknak tudható be.

Itt tartunk tehát most, ám vélhetően mindenkit az foglalkoztat, hogy mit hoz a jövő? Nos, meglehetősen vegyes a kép. Ezt tükrözi a maginfláció alakulása – vagyis azé a mutatóé, amely szezonális hatásoktól megtisztított értéke előrevetíti a várható fő tendenciákat. Nos, míg januárban még arról számolhattunk be, hogy a maginfláció az alapmutatónál kisebb mértékben lett magasabb, addig most azzal a sajnálatos ténnyel kell szembesítenünk olvasóinkat, hogy bár a maginfláció is mérséklődött, de kevésbé, mint az általános árszínvonal, 0,2 százalékponttal, 25,2 százalékra.

Így a jövőt illetően kénytelenek vagyunk csatlakozni az MNB alelnökéhez, aki úgy ítélte meg, az infláció a januári tetőzés után csak lassan csökkenhet. Az ütem alakulásában természetesen az élelmiszeráraknak lehet kulcsszerepe. Optimizmusra okot adó jelek vannak. Ilyen az, hogy a globális élelmiszerár-változásokat mérő FAO Élelmiszer-árindex (FFPI) már 11 hónapja csökken – hívta fel a figyelmet Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője a mai KSH-adat után kiadott elemzésében. Igaz, azt már egy jó ideje láttuk, hogy Magyarország az Orbán-kormány sajátos (értsd: elhibázott) gazdaságpolitikája okán képes kivonni magát a világtendencia alól. Abban viszont lehet bízni, hogy a magas árak miatt csökkenő kereslet a nagy üzletláncok (Aldi, Lidl, Auchan, Tesco, Interspar) utóbbi időben elharapódzó akcióival karöltve érdemben hozzá tudnak járulni a dezinflációhoz. Valamint az is, ha megmarad a forint viszonylag erős, az euróval szemben a 400-as szinttől távolabb felvett jelenlegi pozíciója.

S akkor még a kezünkre játszhat az a bizonyos bázishatás, vagyis, hogy a további hónapok árváltozásait már az egy évvel korábbi, kiugróan magas szintekhez viszonyítja a KSH. Ennek első jelét láttuk a februári adatokban.

Más kérdés, hogy még így is a csillagok kedvező együtt állása – vagyis a fentebb felsorolt tényezők egyidejű kedvező elmozdulása – szükséges ahhoz, hogy teljesüljön Orbán Viktor követelése, s a kormányfő által legfőbb ellenségnek kikiáltott infláció a mostani 25,4 százalékról 2023 végére egyszámjegyűre zuhanjon.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!