Mikor kezd lassulni az infláció, s mikor csökkenhetnek az MNB kamatai? Virág Barnabástól ezt is megtudhattuk

Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ismertette, miért nem változtattak a 13 százalékos jegybanki alapkamaton, emellett előre is tekintett, s elmondta, hogyan alakulhat az infláció és az MNB kamatpolitikája a következő hónapokban.

15:47

Befejeződött a sajtótájékoztató. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülését pontosan egy hónap múlva, március 28-án, kedden tartja, amelyen a tagok már a jegybanki stáb által elkészített legfrissebb Inflációs jelentést is megismerhetik. Ennek az inflációra és a GDP alakulására vonatkozó főbb számait még aznap nyilvánosságra is hozzák.

15:44

Arra a kérdésre, hogy ha az EU-forrásokról szóló tárgyalások "lyukra futnak", akkor az változat-e a kamatcsökkentés időzítésén, Virág Barnabás azt válaszolta, nem egy tényezőt vizsgálnak a döntéseik során, hanem a kockázati faktorok összességét.

15:41

Tiszteletben tartanak és nagyra értékelnek minden elemzést, értékelést, különösen, ha az a kormányzati szereplőktől érkezik - utalva ezzel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon nyilatkozatára, miszerint már csökkenteni kellene a jegybanknak a kamatot -, de az MNB alelnöke érzékeltette, Orbán Viktor tegnapi parlamenti beszéde is arra világított rá, hogy most a legfőbb ellenség az infáció. De ennek leszorítása mellett kiemelten fontos a pénzpiacok stabilitása is - tette hozzá Virág Barnabás.

15:38

A bankrendszerben körülbelül 12 ezer milliárd forintnyi likviditás van, ez megközelítően a hazai GDP százaléka, ebből nagyjából 4000-4500 milliárdot kötnek le a jegybanki intézkedések, vagyis bőven marad a bankoknak forrása a kihelyezésre, miközben a hitel/betét arány kiemelkedően magas nemzetközi viszonylatban és a tőkehelyzetük is abba az irányba mutat, hogy a hitelezés folytatódjék.

15:34

Az állampapírpiacokon a fejlett országok hosszú távú hozamai elindultak felfelé és a magyar hozamok is ebbe az irányba mozdultak. Ami a rövid lejáratú hozamokat illeti, a diszkontkincstárjegyek hozamai is emelkedtek, az MNB intézkedései hatására is. 

15:31

A gazdasági növekedési kilátásokról az MNB alelnöke elmondta, arra lehet számítani, hogy az év első fele a belső kereslet visszafogottsága miatt még lassulást hozhat, ha viszont ez a hatás oldódik, akkor várhatóan az év második felében indulhat el egy növekedés. Ugyanakkor az export kedvező alakulása hozzájárulhat a folyó fizetési mérleg további javulásához.

15:29

Kérdésre válaszolva Virág Barnabás megismételte, hogy az infláció jó eséllyel januárban tetőzött, de azt követően csak lassú csökkenés jöhet. Ugyanakkor nemcsak az infláció mértékére, hanem a szerkezetére is figyelni kell. Ilyen volt az élelmiszerek mellett a távközlési szolgáltatások év eleji átárazása.

A tekintetben, hogy mi számít tartós tendenciának, mind külső, mind belső tényezőket vizsgál az MNB. Külföldön a jegybankok kamatdöntéseit, belföldön a folyó fizetési mérleg alakulását. Ez javul, ám továbbra is van egy elhúzódó megegyezési folyamat az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról - ezt kiemelten figyelik a befektetők.

15:24

A 13 százalékos jegybanki alapkamat változtatása nincs napirenden, az tartósan fennmarad, az ugyanis megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére.

Mint ahogy az egynapos betéti kamat 18 százalékos mértéke sem változik egy ideig.

15:21

A tartalékráta 5-ről 10 százalékra való emelése azt jelenti, hogy 2 ezer milliárd forint helyett 4 ezer milliárdot kötnek le tartósan a bankok. Ennek célja a likviditás szűkítése. Ezt célozza az is, hogy a 10 százalék feletti mértékre már nem 13, hanem 18 százalékot - vagyis az egynapos betéti kamattal megegyező mértéket - fizet az MNB.

Még a megemelkedett kötelező tartalékráta mellett is bőséges likividitás áll majd a bankoknak ahhoz, hogy a hitelezési céljaikat megvalósítsák - hangsúlyozta az MNB alelnöke.

15:17

Az elmúlt egy hónapban beérkezett adatok szerint a dezinflációs folyamat a korábbi várakozásoknál lassúbb lehet. Óvatosságra int, hogy a Fed és az Európai Központi Bank kamatemelésre készül.

Az MNB tavaly júniustól meghozott intézkedéseinek célja a monetáris transzmisszió hatékony érvényesülése és a pénzpiacok stabilizációja, ami sikerült is. Ebbe a sorba tartozik a kötelező tartalékráta további emelése.

15:14

Egyre óvatosabbá váltak a fogyasztói döntések, a kiskereskedelem mérséklődött, az üzemanyagok iránti kereslet is csökkent, ez is hozzájárulhat az infláció lassulásához.

A hazai munkaerőpiac nagyon stabil, méghozzá úgy, hogy emelkedik azok aránya, akik munkahelyet váltanak.

A folyó fizetési mérleg hiánya számottevően csökkent decemberben. Egyrészt az energiaárak csökkenése miatt, másrészt a vállalatok és a lakosság is óvatosabbá vált, harmadrészt az export is kedvezően alakult. Ugyanakkor egyedi hatások is megjelentek a decemberi adatokban, mégis kulcsszerepe a januári adatoknak lesz.

15:10

A részletekre kitérve Virág Barnabás elmondta, az élelmiszerinfláció gyorsulása februárban megállt, de az e havi adat még nem mutat érdemi elmozdulást januárhoz képest.

15:08

A Monetáris Tanács a tartalékráta emelésével és a kamatozás átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. Januári ülésén döntést hozott arról, hogy a kötelező tartalékráta április 1-jei hatállyal 10 százalékra emelkedik. A tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött, annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát (ez 18 százalék) fizeti.

A jegybank továbbra is rendelkezésre áll az energiaszámlák kiegyenlítéséhez szükséges devizalikviditásával.

Az MNB továbbra is a kockázati tényezők tartós javulására fókuszál. 

15:04

Az MNB alelnöke azt mondta, látják, hogy az infláció tetőzik, a szerkezete viszont változik. Az élelmiszerinfláció növekedése megállt, a szolgáltatások viszont a vártnál jobban drágultak. Lassú inflációcsökkenésre számítanak, az év második felében jöhet csökkenés.

A gazdasági növekedés lassult, a munkaerőpiac stabil, a folyó fizetési mérleg javul, alapvetően az energiaárak mérséklődése, valamint az export kedvező alakulása miatt.

15:02

Kezdődik Virág Barnabás sajtótájékoztatója.

Cikkünk folyamatosan frissül.