Az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés legutóbbi, február eleji adataiból lapunk kiszámolta,
egy nyugdíjasnak havonta 1459 forint általános forgalmi adó (áfa) járna vissza,
ha a zöldségeket, gyümölcsöket, tejet és tejtermékeket a hazai hipermarketláncokban vásárolná meg.
Mint arról szombaton lapunk is beszámolt, Orbán Viktor évértékelő beszédében beindította a választási osztogatási ígéreteket: a két- és háromgyermekes édesanyák, valamint a gyes és a gyed adómentessége mellett azt is megígérte, a nyugdíjasok a zöldségek, gyümölcsök, tej és tejtermékek áfáját havonta egy bizonyos összegig visszakaphatják.
Lapunk február elején számolt be arról, e hónap elején az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés minden idők legmagasabb értékét mértük, és ebből a 31 023 forintos összegből a miniszterelnök által említett három termékcsoport áfája a fent írt összeget teszi ki. Mivel a kisboltok fajlagos költsége értelemszerűen nagyobb a hipermarketláncoknál, a tisztességes haszonhoz magasabb fogyasztói árat kénytelenek alkalmazni, ezért bátran ki merjük jelenteni:
Orbán Viktor ígérete havi kétezer forintnál nem ér többet.
Ez az összeg a teljes árkosár 4,7 százalékát teszi ki, míg az átlagos öregségi nyugdíjnak 6 ezrelékére (0,6 százalékára) rúg. Ha a 2,4 millió nyugdíjas mindegyike havonta 1700 forintot igényel vissza, az éves szinten 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a központi költségvetésnek.
Orbán Viktor beszédében az intézkedés kapcsán utalt arra is, az áfacsökkentés nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árban, és úgy vélte, az áfa-visszatérítés „biztosan ahhoz jut majd, akinek szánják”. Ellentmond a miniszterelnök szavainak, hogy épp az ő kormánya 2019-ben a tej áfáját 5, a tejtermékekét pedig 18 százalékra csökkentette. Így például egy liter, az Online Árfigyelő adatai szerint 360 forintba kerülő tej árában 17 forint, míg egy kiló, 2500 forintba kerülő sajt ellenértékében 381 forint az áfa összege.
Fotó: MTI
Jó magyar szokás szerint azonnal megindult az agyalás a trükkökről, a közösségi média már tele is van olyan ötletekkel, hogy ezentúl majd viszik magukkal a nagyit a családi nagybevásárláshoz, meg elkezdenek úgymond „bindzsizni” a számlákkal. Mivel a miniszterelnök egyetlen szóval nem említette, milyen adminisztrációval lehet majd igénybe venni idős honfitársainknak ezt a kedvezményt, megkerestük Ruszin Zsoltot. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnöki bejelentést követően rendkívüli egyeztetést tartott.
„Az a szakmai álláspont alakult ki, hogy a nyugdíjasok számára történő áfa-visszatérítés alkalmas lesz visszaélésekre, és súlyos adminisztrációt igényel majd”
– áll az MKOE közleményében. Ők maguk is azt találják a legkézenfekvőbb visszaélési módnak, hogy a család a nyugdíjas rokon nevére vásárol, ha ez nyugdíjas személyes jelenlétét is igényli, akkor a zöldség, gyümölcs és tejtermékek körét az egész család számára a nyugdíjas vásárolja meg, amit a többi családtag finanszíroz.
Az MKOE úgy látja,
a kereskedőkre is óriási adminisztrációs teher fog hárulni.
Mint fogalmaznak, biztosan feladat lesz a nyugdíjas azonosítása, ami adatkezelési jogosultságok kérdését veti fel, ennek során a jóhiszemű adatfelvételt lényegében senki sem tudja majd ellenőrizni. Hozzáteszik ez az eljárás az egyes boltokban a pénztáraknál torlódást okozhat.
A kiskereskedelmi egység ezt követően továbbítani lenne köteles az adatokat, amit fel kell dolgozni, amihez szoftverek fejlesztése, azok beállítása, ezek hiányában kézzel kitöltendő formák szükségesek – folytatja az MKOE. Az adatszolgáltatást követően az erre kiválasztott állami szerv köteles lesz feldolgozni az adatokat és intézkedni a kiutalásról, miközben azt is ellenőriznie kell, hogy a felvett adatok valósak és a célhoz kötötten rögzítették-e azokat – sorolja az intézkedés miatt felmerülő újabb feladatokat a szakmai szervezet.
Rámutatnak, a visszatérítés akkor lesz különösen nehézkes, körülményes és drága, ha a nyugdíjas nem rendelkezik belföldi bankszámlával, de vásárolt és fel is vetette az adatait. Az is probléma lesz, ha a felvett adatok tévesek vagy pontatlanok.
Fotó: Pixabay
Fontos szabályozási kérdésként jelölik meg, hogy a jövedelemadóról szóló szabályozásban rendelkezni kell arról, a visszatérített áfa mint a nyugdíjas bevétele jövedelemnek minősül-e, és legyen-e utána adókötelezettség.
Az MKOE szerint felvetődhet az is, hogy a kiskereskedelmi egység egyáltalán nem érdekelt az igénylések benyújtásában, főleg akkor, ha a vásárlás tényét a nyugdíjas nem tudja majd bizonyítani. Ezért kétirányú adminisztráció is felmerülhet: a nyugdíjas igényel, a kiskereskedelmi egység pedig csupán kontrolladatot szolgáltat ehhez. Ez az előző folyamat során keletkező adminisztráció dupláját jelenti.
A könyvelők ernyőszervezete azt is hangsúlyozza,
a legtöbb piaci árus, őstermelő és a legkisebb tejet forgalmazó kiskereskedelmi egységek alanyi áfamentességet választanak, azaz értékesítésük után senki nem igényelhet vissza áfát.
„Nem véletlen, hogy a lakosság ilyen széles körére irányuló, kiskereskedelemhez kötődő adóvisszatérítés eddig sem volt” – zárul az ernyőszervezet közleménye.
Nyugdíjas Parlament: a szándék kevés
Szándéknyilatkozatnak értékelte Orbán Viktor bejelentését Karácsony Mihály. A Nyugdíjas Parlament elnöke lapunk megkeresésére úgy reagált, attól, aki birtokolja a témához kapcsolódó adatokat, az igazgatási eszközöket, a háttérintézmények számításait, még nem elég a szándék kinyilvánítása. Az időseket tömörítő szervezet vezetője is elsősorban az adminisztrációs terhekkel kapcsolatos felvetéseinek adott hangot. Így például annak, hogy milyen bizonylat lesz szükséges a visszatérítés érvényesítéséhez, vásárolhat-e a nyugdíjas hozzátartozója a nyugdíjas részére. Felmerül kérdésként az is, hova, milyen dokumentumot kell majd benyújtani, hogy visszakapják az összeget, és annak mi lesz a felső határa.
„Az ismertetett szándék számomra a regnáló kormánytól kevés”
– közölte megkeresésünkre Karácsony Mihály.
