<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Erre voltunk kíváncsiak, ezért megkérdeztük a tőzsde felügyeletét (is) ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB).

Mint arról beszámoltunk, a kormány a november 10-ei, szerdai ülésén döntött arról, hogy november 15-étől, hétfőtől 480 forinton befagyasztja a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj literenkénti árát. Ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter másnap, a Kormányinfón tette közhírré.

Amire aztán a Mol-részvények zuhanni kezdtek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), szinte pillanatok alatt 6 százalékkal lett alacsonyabb az árfolyamuk. Ennek láttán kérdezte meg Gulyást a Telex.hu újságírója, hogy milyen körben volt ismert az árbefagyasztásról hozott döntés. „Olyan széles körben, amilyen széles a kormány” – válaszolta erre a miniszter.

A kérdést az a logikai gondolatmenet szülte, hogy ha valaki előre tudott az információról, akkor jól járhatott, hiszen bizton lehetett feltételezni, hogy egy ilyen horderejű döntés a Mol-részvények árfolyamára negatívan hat majd. Ahogyan az történt is.

Utánanéztünk, hogy lehet-e alapja ennek az okfejtésnek. A nyilvánosan elérhető adatok azt mutatják, hogy a Mol-részvények kereskedése szeptember végefelé kezdett megélénkülni, igaz, nem kiugró mértékben. Mindenesetre az adásvételek száma október 12-én több hónapos rekordot döntött, aznap 2 millió 161 ezer 609 darab Mol-részvény cserélt gazdát. Akkor már kétségtelenül a levegőben volt az üzemanyagárak esetleges befagyasztása, Horvátország például egy héttel később meg is lépte ezt.

S fokozódott a nyomás a magyar kormányon is, az akkori kormányinfókon már rendre előkerült ez a téma.

Már hetekkel korábban élénkült a részvények forgalma. Fotó: MTIMár hetekkel korábban élénkült a részvények forgalma. Fotó: MTI

Közben a Mol-részvények árfolyama szépen kúszott felfelé, s múlt csütörtökön, azaz november 4-én már megközelítette a 2800 forintot – ez 2020. január óta nem látott érték. E szintről valamelyest lejjebb ment, de még november 9-én, tehát az üzemanyagárak befagyasztásáról döntő kormányülés előtti nap is 2724 forinton zárt.

Azt, hogy ki értesülhetett a bejelentésről, s adott el esetleg ezen információ birtokában Mol-részvényeket még a magasabb áron, illetve kötött árfolyameladásra játszó, úgynevezett short-ügyletet, hogy azon nyerészkedjen, valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Jobb híján mi csak azt tehettük, hogy a BÉT honlapján megnéztük, a Mol-vezetők közül ki hajtott végre tranzakciót a saját részvényeivel az utóbbi hónapokban. Egy ilyet találtunk: november 8-án a Mol vezérigazgatója, Molnár József több mint 200 millió forint értékben értékesített a tőzsdén 75 ezer darab papírt, 2708,21 forintos átlagáron.

Gulyás egyébként arra az újságírói megjegyzésre, miszerint az árbefagyasztásos információ „aranyat ér, ha széles körben ismert”, kijelentette: „ha bárki ezzel visszaélt volna ebből a szűk körből, az súlyos bűncselekményt, bennfentes kereskedelmet követett volna el”. Azt már mi tesszük hozzá: hogy ez a vétség 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Megkérdeztük a tőzsde felügyeletét (is) ellátó Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy kaptak-e bejelentést a Mol-részvényeknek az üzemanyagok kormányzati befagyasztásának bejelentése előtti napok kereskedésével kapcsolatban? S ha igen, indítottak-e vizsgálatot, illetve, ha nem, a felügyelet hivatalból indított-e vizsgálatot?

Az alábbi választ kaptuk:

„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a tőkepiacon a piaci szereplők, szükség esetén az egyéb potenciális érintettek magatartását, a vonatkozó jogszabályok betartását, s az esetleges törvénysértések – például bennfentes kereskedelem, valamint bennfentes információ jogosulatlan közzétételének – gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a jegybank piacfelügyeleti vizsgálatot folytat le az adott ügyben, aminek eredményét annak lezárulta után honlapján teszi közzé a nyilvánosság számára.”

Magyarul, ha indult is ilyen vizsgálat, arról csak annak lezárulta után értesülhet a nyilvánosság.  Mindenesetre a Mol-részvények árfolyamesése nem állt meg a 6 százalékkal, a hetet közel 8 százalékkal alacsonyabban zárták, mint ahol álltak Gulyás árbefagyasztásos bejelentése előtt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.