Rövidesen kemény árverseny várható a London-Párizs vasútvonalon. A La Manche csatorna alatt közlekedő Eurostar gyorsvonat ugyanis több versenytársat kaphat. A brit Richard Branson éppen úgy versenybe száll az utasokért, mint a spanyol Evolyn vagy a holland Heuro.
Mindnyájan nagy sebességgel közlekedő, úgynevezett high-speed vonatokat terveznek üzembe állítani - és nemcsak a francia és brit főváros között, de be kívánják kapcsolni a hálózatba Amszterdamot is. A Csalagútban közlekedő, és a két belvárost összekötő vasúti kapcsolat példátlanul sikeres lett az elmúlt években. Az Eurostar 2021-22 között ötven százalékkal növelte az utasok számát, tavaly, azaz 2023-ban pedig már 11 millióan váltottak jegyet a gyorsvasútra. A nagyratörő tervek szerint 2030-ra 30 millióra nőhet az utaslétszám - mindez annak ellenére, hogy
az aktuális, január végi legolcsóbb jegy ára Párizs-London viszonylatban 141 euró, ami duplája a fapados légitársaságok által kínált menettérti 64 eurónak.
A vasúti jegyek viszonylagos drágaságának egyik oka a kapacitáshiány. Az utasok ugyanis egyre inkább a praktikus vonatozást választják a macerás és időigényes repülés helyett. A belvárosból-belvárosba közlekedő vonatok növekvő népszerűségét jelzi, hogy idén januártól beindul az London-Genf közvetlen járat, júniustól pedig már Amszterdamból Londonba is lehet utazni ily módon.
A kínálat is fokozatosan bővül: a spanyol Evolyn cég ennek jegyében 16 nagy sebességű szerelvényt rendelt az Alstomtól - ezek 2025-26-ban állhatnak forgalomba. A holland Heuro Amszterdam-London között napi (!) 16 járatot tervez beindítani 2028-tól. Piaci információk szerint beszáll az üzletbe a Virgin Group is. Richard Branson közlekedési holdingja viszont ezt egyelőre mg nem erősítette meg.
Nem csupán Párizs ás London között gyarapszik a vasúti összeköttetés sűrűsége, hiszen egész Europa fejlesztési lázban ég. Szinte nem telik el nap új bejelentés nélkül. Csak néhány példa. Az European Sleeper társaság Brüsszel és Berlin közti éjszakai járatot indított tavaly - ezt hosszabbítják meg idén Drezdáig, majd Prágáig. A francia startup vállalkozás idén Párizs és Milánó között indít éjszakai járatokat, jövőre pedig már Amszterdamból is el lehet így jutni Bacelonába. De a hozzánk közelebb eső cégek is a terjeszkedésben gondolkodnak. A prágai székhelyű Leo Express például gyorsvonati összeköttetést teremtett Prága és Krakkó között - ezt bővítik ki Pozsonyig. Terveik szerint hamarosan beindítják a Pozsony-Brüsszel összeköttetést is - prágai megállóval. Lengyelországban a Varsó-Wroclav gyorsvasút kiépítését jelentették be a közelmúltban.
A robbanásszerű növekedést a gyártókapacitások szűkössége és az elöregedett infrastruktúra gátolhatja. A vasúti kocsikat és mozdonyokat gyártó cégek olyannyira tele vannak megrendelésekkel, hogy a legkorábbi szállítási határidő 3-4 év. (Ez indokolhatja azt, hogy magyar kézbe kerüljön a nagy sebességű vonatokat gyártó, spanyol Talgo cég, amelyre egy magyar cégcsoport tett ajánlatot…). A piacon meghatározó jelentőségű Siemens, Alstom és Bombardier mindegyike tele van megrendelésekkel.
A nagy nyugat-európai városok pályaudvarait is sorra korszerűsítik - így az amszterdami főpályaudvart, a párizsi Gare de Nord-ot és a londoni S. Pancras is komoly felújítás alatt áll. A vasúti hálózat megújítására a német kormány 40 milliárd eurót kíván fordítani, és jelentős befektetéseket jelentett be a spanyol és a francia kormány is. Szomszédunkban, Ausztriában is folytatódnak a fejlesztések: 2026-ig 17 milliárd eurót fektetnek korszerűsítésekben, új állomások és alagutak építésébe.
A MÁV labdába sem rúghat
Minőségben, pontosságban és árban is beindult a verseny itthon is. A MÁV egyik téren sem rúghat labdába, ráadásul itt vannak a versenytársak is. A még osztrák résztulajdonban levő GYSEV mellett a cseh RegioJet egyre komolyabb szereplője a vasúti személyszállításnak. A prágai székhelyű vállalkozás 2020-ban jelent meg a magyar piacon és már egész Európára kiterjedő hálózattal csábítja az utasokat. (A 2011-ben indult vállalkozás közel tíz éve nyereséges…). És persze olcsó árakkal is. Január végére szóló - hétvégi! - prágai jegyáraik például 50 eurótól kezdődnek. Ehhez ingyenes helyfoglalást, pontosság-garanciát és azt vállalják, hogy az utat az indulás előtt 15 percig le lehet mondani. Tapasztalatból tudni, hogy a MÁV-nál ez utóbbi még akkor sem lehetséges, ha az utas egy héttel az indulás előtt teszi ugyanezt…
Nagy kérdés azonban, hogy az új közlekedési tárca meg tudja-e valósítani a többezer milliárd forintos hálózatfejlesztést. Ennek hiányában ugyanis még álmodni sem lehet nagy sebességű vasúti kapcsolatról Magyarország és Nyugat-európa között.
