2022 nyarán olyan extrém magas árak alakultak ki az európai földgázpiacon, amely korábban teljesen elképzelhetetlen volt. Az évekig 10 és 25 euró között hullámzó TTF ára ugyanis megawattóránként 340 euróig szökött fel. Ebben számos tényező szerepet játszott, így az eltúlzott piaci reakciók mellett az is, hogy Moszkva korlátozta a szállításokat, de ezek azért is okoztak gondot, mert az európai tározók töltöttségi szintje jócskán elmaradt a többéves átlagtól. Így a kérdésessé váló kínálat már csak azért is gondot okozott, mert mindenki tudta, hogy a megszokottnál több gázt kellene betárolni.
Az idei évben ugyanakkor egész más helyzet van kibontakozóban, már csak azért is, mert az elmúlt tél folyamán a pesszimista várakozásokra alaposan rácáfolva folyamatos volt az ellátás. A visszafogott ipari és lakossági fogyasztás miatt viszont a tárolókban lévő gáz mennyisége a fűtési szezon végén számos országban soha nem látott magas szinten állt. Így a megszokotthoz képest eleve kevesebb energiahordozót kell a nyár során betárolni, ráadásul a májusban beszakadó árak miatt az európai kereskedők ezt rohamtempóban meg is kezdték.
Nagyon jól állnak a gáztárolók
Néhány napja a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai szerint az Európai Unió és az Egyesült Királyság készletei 889 terawattóra (TWh) energiának megfelelő mennyiséget tettek ki. Ez jóval magasabb az egy évvel korábbi szintnél, de az elmúlt tíz év átlagával összevetve is közel 40 százalékkal magasabb a töltöttségi szint. A GIE adatai szerint 246 TWh-val haladják meg a készletek a sokéves átlagot, igaz, egyes szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a fűtési szezon végén még nagyobb volt az előny, hiszen akkor 280 TWh-nak megfelelő plusz volt a tárolókban.
Mindez azt jelenti, hogy az átlagosnál kicsit kényelmesebben történik a téli időszakra a készletezés, más kérdés, hogy ebben nagyon fontos szerepet játszik az, hogy a július 4-i adatok szerint a tárolók 80 százalékos töltöttséggel állnak. Ez önmagában is igen biztató, hiszen érdemes ehhez hozzátenni, hogy a már említett korábbi tízéves átlagban ebben az időszakban 60 százalékos töltöttség volt jellemző. A fentiek alapján a szakértők immár arról beszélnek, hogy akár már a nyár vége előtt megtelhetnek a gáztárolók, és a tavaly őszi időszakhoz hasonló történéseket láthatunk majd. Akkor ugyanis – a spórolás és a kedvező időjárás miatti – korlátozott fogyasztás és a telített tárolók következtében átmenetileg komoly túlkínálat volt a piacon és azok a cégek, amelyek még rendelkeztek szabad kapacitásokkal, nagyon kedvező áron juthattak gázhoz.
Akkor Magyarországra nagyon nagy mennyiségben érkezett Nyugat-Európa felől gáz, köszönhetően annak, hogy itt még volt lehetőség tárolásra. Bár nincs hivatalos információ, de feltételezhető, hogy a kapacitások nagy része felett diszponáló MVM is kihasználta akkor a kedvező lehetőséget, és csökkentette a piaci átlagnál drágábban érkező orosz gáz okozta veszteségét. Elképzelhető, hogy erre idén is lehetősége lesz, hiszen a hazai készletszint nagyjából 65 százalék körül lehet, tehát az uniós átlagnál alacsonyabb. (A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) június 15-i adatai szerint 60 százalékos volt a gáztárolók töltöttsége.)
Az elemzők szerint a következő hónapokban az európai uniós országok igénye a korábbiaknál tehát jóval kisebb lesz, így a kereslet-kínálati viszonyok eltolódhatnak, majd jóval alacsonyabb áron alakulhat ki az új egyensúly. Ennek az elmúlt napokban már láthattuk a jelét, hiszen hétfőn 10 százalék feletti mértékben esett a kontinensen irányadó TTF gáz ára a tőzsdén, kedden pedig további 3 százalékkal lett olcsóbb az energiahordozó.
Kína még okozhat meglepetést
Hiába a visszafogott kereslet, még így sem garantált, hogy a gáz ára tartósan alacsony marad. A piac legnagyobb szereplője, Kína ugyanis gőzerővel vásárol, ami értelemszerűen komoly hatással lehet a folyamatokra. Egyes elemzők úgy kommentálták a történteket, hogy Peking továbbra is úgy viselkedik, mintha még mindig a tavalyi energiakrízisnek megfelelő helyzet lenne. Igyekeznek minél több gázt felvásárolni, igaz, ezt nemcsak az úgymond szabad kínálatot jelentő spot piacon teszik, hanem számos hosszútávú szerződést is kötnek nagy kitermelőkkel.
Így nem meglepő, hogy az ország 2023-ra a világ legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-importőre lesz. A Bloomberg News napokban közölt adatai szerint a kínai vállalatok már a harmadik egymást követő évben állapodnak meg arról, hogy hosszú távon még több LNG-t vásárolnak, így nem meglepő, hogy bármely más nemzeten túltesz az általuk támasztott kereslet.
Kína messzire tekint előre a jövőbe, hogy elkerülje az energiahiány megismétlődését, miközben a gazdasági növekedést is igyekszik ösztönözni. A hosszú távú LNG-szerződések azért vonzóak számukra a szakértők szerint, mert a szállítók így viszonylag állandó áron biztosítják a gázt. Ez sokkal kiszámíthatóbb környezetet teremt, szemben a spot piaccal, ahol a gáz ára az ukrajnai orosz inváziót követően tavaly elképesztő szintre szökött fel. Persze azáltal, hogy a kínaiak a beszerzéseik mind nagyobb részét tőzsdén kívül, hosszútávú szerződések révén biztosítják, a piacokat kevésbé rángatják. Persze, amennyiben Peking az elérhető kitermelés jelentős részére ráteszi a kezét, azzal a következő években akár nehéz helyzetbe is hozhat egyes európai országokat. Az elemzők szerint ugyanakkor a mostani nyugodt időszak lehetőséget is jelent az EU számára, hogy a fosszilis energiahordozóktól való függőséget csökkentse. Amennyiben ugyanis ezt sikerül megvalósítani, úgy a gáz árának későbbi kilengése jóval kisebb gazdasági hatással lesz majd.
A magyar kormány mégis gázerőművekben gondolkozik
Rossz hír Magyarország számára, hogy a hazai döntéshozók nem ezt az utat járják. A következő években ugyanis a földgáz szerepe nemhogy látványosan csökkenne, de vélhetőleg még nőni is fog az energiamixben. A gombamód szaporodó energiafaló gyárakat ugyanis jórészt gázos erőművekben előállított villamosenergiával tervezi a kormány ellátni. Ez ugyan az egyik leggyorsabb megoldás, ám akár az ellátásbiztonság, akár az árak, akár a széndioxid-kibocsátás szempontjából nem nevezhető előremutató döntésnek.
