Továbbra is az Orbán Viktor által elvárt ötven százalék felett van a nemzeti tulajdonban lévő bankok aránya a mérlegfőösszegek alapján, egészen pontosan 55,4 százalékot tett ki 2018 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett prudenciális jelentéséből. A külföldi bankok tulajdonosainak több mint nyolcvan százaléka az euróövezetben tevékenykedik.
A 13 bankcsoportból, 13 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint a tavaly még 9 (azóta – ahogy azt az mfor.hu megírta – a Banco Primus kivonulása miatt 8) fióktelepből álló hazai hitelintézeti szektor eszközei között legnagyobb arányt kitevő hitelállomány 25,4 ezer milliárd forintra rúgott 2018 végén, ez mintegy 16 százalékkal haladja meg a három évvel korábbit. Ugyanezen idő alatt a kötvényállomány több mint kétszer jobban, csaknem 3 ezer milliárddal, 10,4 ezer milliárdra ugrott.
Az alacsony kamatkörnyezet fényében némileg meglepő, hogy a bankok forrásainak négyötöde – hasonlóan az előző évekéhez – a magunk mögött hagyott évben is a náluk elhelyezett betétekből származott. Különösen úgy, hogy a bankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya a forrásokon belül a 2015 végi 6,5-ről 2018 végére 4,9 százalékra mérséklődött.
Kis mértékben, de tovább folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb hitelintézet eszközállományon belüli részesedése az elmúlt egy évben 60,8-ról 61,6 százalékra nőtt. Ez az arány 2014 végén még 58 százalék volt.
A bankszektor likviditási helyzete az ügyfélbetétek rendelkezésre állásán túl is megnyugtatónak nevezhető – állapította meg az MNB. A hitel/betét arány az elmúlt három évben nem változott, 83-90 százalék között ingadozott.
A hiteleknek már csak 5,4 százaléka volt 2018 végén nem teljesítő, ez közel harmadával alacsonyabb a három évvel korábbinál. Ez az arány a vállalatoknál 5,5, míg a háztartásoknál 9,8 százalék volt a tavalyi év zárásakor. A késedelmes állományok alakulása hasonló képet mutat. Míg azonban a lakosság késedelmes hiteleinek túlnyomó része 90 napon túli, addig a vállalatoknak csak a fele ilyen. Egyébként a bankok több mint felének hitelállományában 5 százaléknál kevesebb a nem teljesítő, ez az arány a szektor 13,5 százalékának tíz százalék feletti.
Stabilnak tekinthető a hazai bankok tőkehelyzete. Összesített saját tőkéjük három év alatt több mint 40 százalékkal, 4,7 ezer milliárdra emelkedett. A rendelkezésre álló teljes szavatoló tőkéjük a 2015 végi 3301 milliárdról 2018 végére 3953 milliárd forintra emelkedett úgy, hogy a 2018. évi nyereség a szavatoló tőkében még egyetlen banknál sem jelenik meg – hívta fel a figyelmet az MNB.
A bankszektor 2018-ban konszolidált szinten elért 648,3 milliárd forintos nettó tárgyévi eredménye 9,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Hárman zártak veszteséggel, szemben a 2015 végi 14-gyel. A tavalyi eredmény növekedésében domináns szerepe volt a működési bevételek 19 százalékos gyarapodásának. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bankok működési költségei is 15,4 százalékkal emelkedtek – vélhetően az ihlette az MNB minap ismertetett versenyképességi programjának azon kitételét, miszerint a hazai hitelintézetek drágán és költségesen tevékenykednek.
Ám a 2018-as eredmény magasabb is lehetett volna, ha a bankok nem kényszerültek volna az előző évinél csaknem 40 milliárd forinttal magasabb, nettó 57,6 milliárdos értékvesztésre és céltartalékképzésre.
Elgondolkodtató, hogy a növekvő saját tőke- és eszközállományal összhangban a magasabb eredmények nem párosultak a jövedelmezőségi mutatók számottevő javulásával: az évesített tőkearányos jövedelmezőség (RoE) csak enyhén, 13,2-ről 13,4 százalékra nőtt, az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) lényegében 1,5 százalékon stagnált, miközben a költség-hatékonyság kismértékben javult, a költség/bevétel hányados (CIR) 64,8-ről 62,8 százalékra csökkent. Tucatnyi bank ért el 1 százalék feletti eszközarányos nyereséget, míg a számuk három éve kilenc volt.
