A gazdaságot illetően a beruházás-fejlesztés van fókuszban, további lehetőség, hogy az állam vegyen fel dolgozókat, harmadikként pedig marad a közmunka, amelyben muszáj lesz béreket emelni jövőre - hangsúlyozta Orbán Viktor még tavaly szeptember végén a TV2 Tényeknek adott interjújában.
A bejelentés némiképp meglepően hatott, hiszen a közfoglalkoztatást már a koronavírus-járvány első, tavaszi hullámának és karanténidőszakának idején lehetséges elhelyezkedési alternatívának tartotta a kormány. Sőt, ezzel nyugtatta az állásukat vesztőket, hogy a piac vagy az állam ad munkát az érintetteknek. Akkor még szó se volt a közmunkásbérek emeléséről. Bár a szeptemberi bejelentéssel is hónapokat késett a kormány, ha pedig a 2021-es hatályba lépést nézzük, akkor még többet is.
Egy december végi kormányinfón már érdeklődtünk arról Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternél, hogy mekkora emelésre lehet számítani. A miniszter akkor gyakorlatilag kitért a válasz elől arra hivatkozva, hogy előbb megvárják a minimálbér-emeléssel kapcsolatos megegyezést. A válasz azonban így is jelzésértékkel bírt, miszerint a mostani emeléssel nem tervezik kompenzálni a közmunkás bér befagyasztása miatti értékvesztését. Ezeket a béreket 2017 óta nem emelte a kormány, annak összege bruttó 81 530 forinton stagnált.
Január 24-én a felek végül aláírták a 4 százalékos minimálbér-emelésről szóló megállapodást, így a szerdai kormányülésen már meg is született a közmunkás bérek idei értékére vonatkozó javaslat. Gulyás Gergely bejelentése szerint a közmunkás alapbér 85 ezer forintra, a garantált bér pedig 110 ezer forintra emelkedik.
Ez 4,2 százalékos növekedést jelent. Ugyan a 2021-re várt infláció 3,5-3,6 százalékos mértékét meghaladja, ami azt jelenti, hogy látszólag némi reálszintű növekedést elkönyvelhetnek az érintettek. A látszólag jelző azonban nem véletlen. Mint azt a minimálbér-emelés mértékével összefüggésben bemutattuk, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztási kosarában nagyobb súllyal szereplő élelmiszerek a várakozások szerint 4,6-4,8 százalékkal drágulhatnak. Ebből fakadóan a mindennapokban a közmunkások sem fogják érezni ezt a 4,2 százalékos emelést.
Hosszabb távon sem jelent sokat számukra ez a lépés és nem értékelhető többnek, mint szimbolikus intézkedés. Amióta ugyanis a kormány befagyasztotta a közfoglalkoztatási béreket, a kumulált infláció mértéke 9,8 százalék. Ennyivel drágult az élet a stagnáló 81 530 forintos közmunkás bér mellett. De meg is lehet fordítani ezt a kijelentést: majdnem 10 százalékkal csökkent a közmunkások juttatásának értéke, amit a mostani 4,2 százalékos emelés alig tud ellensúlyozni.
Ezzel együtt a legutóbbi emeléshez mérten a közfoglalkoztatási bérek reálszinten még mindig 5,1 százalékos értékvesztést mutatnak.
Egyáltalán nem ördögtől való elképzelés, hogy a közmunkás bérek emelése akkor ért volna igazán valamit, ha a rendkívüli helyzetre való tekintettel legalább a befagyasztás óta falhlmozódott inflációval növelik a bért. Így legalább az érintettek fizetése értékőrzővé válhatott volna.
Ugyan erre válaszul fel lehetne idézni, mi a kormány célja a közfoglalkoztatási programokkal, hogy azok csak egyfajta átmeneti megoldásként szolgálhatnak a munkanélküliség és a piaci szektorban való elhelyezkedés között. Emiatt gondolja úgy a kormány, hogy a minimálbérek és a közfoglalkoztatotti bérek közötti különbséget olyan szinten kell meghatározni, hogy kellő ösztönzést jelentsen a munkakeresést illetően. Az érintettek úgy érezzék, hogy ha már 8 órát közmunkásként dolgoznak, akkor azt jobb a magasabb minimálbérért megtenni.
Önmagában ez akceptálható elképzelés, ám az elmúlt 4-5 év már sokkal inkább a közmunkások sorsukra hagyásáról szólt, mint a megfelelő motivációról. Részben azért mert a bér befagyasztásával egyre kevesebbet ért a fizetés, részben pedig azért, mert mindenközben a minimálbér és a közmunkás bér közötti olló egyre szélesebbre nyílt köszönhetően a kötelező legkisebb bérek lendületes emelkedésének.
2017 és 2020 között a közmunkás bér 0 százalékos változásával párhuzamosan a minimálbérek közel 27 százalékkal emelkedtek. Ennek eredményeként ma már a minimálbér szinte pont a duplája a közmunkás fizetéseknek. 2017-ben a minimálbér még "csak" másfélszerese volt a közmunkás keresetnek.
Összefoglalva tehát a most bejelentett 4,2 százalékos közmunkás béremelés sokkal inkább értékelhető szimbolikus lépésként, mint olyannak, melynek hatására érdemben legalább minimálisan javulhatna az érintettek anyagi helyzete. A közmunkások az elmúlt 4 év tekintetében változatlanul a vesztesek oldalán állnak, akikkel a kormány látszólag a korábban rögzített célok és elvek mentén kitartva ma már alig foglalkozik. A 4,2 százalékos emelés nem ért többet, mint halottnak a csók. Nemcsak a minimálbérhez képest szakad le egyre jobban, de az országos átlagos bérek lendületes emelkedésével párhuzamosan gyorsan emelkedő szegénységi küszöbtől is egyre távolabb kerülnek. Havi szinten a mostani emelés havi nettó 2308 forintos, vagyis napi 76 forintos pluszt jelent az érintetteknek, amit ráadásul bőven el fog vinni az élelmiszerek áremelkedése 2021-ben.
