Volt egyszer egy balmazújvárosi fociklub, mely a mérhetetlen állami pénzpumpa és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének törzszülötte lett. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon.
Ezt a lehetőséget ismerte fel 2011-ben a balmazújvárosi Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő, és úgy döntött, a hajdúsági kisváros - ahol csak kicsivel laknak többen, mint a szintén NER-szülött csapattal rendelkező Kisvárdán - megérdemel egy NBI-es focicsapatot. Az akkor NBII-ben játszó csapat végül 2016-2017-es bajnokságban harcolta ki magának a feljutást, az NBI-es éra azonban tiszavirág életű volt.
Pedig Tiba István mindent megtett: még törvénymódosító javaslatot is elfogadtatott az országgyűléssel, hogy a sportklubok mentesüljenek a játékosaik bére utáni adófizetéstől, ezzel is jelentős megtakarítást biztosítva számukra. Az más kérdés, hogy az így felszabaduló összegeket jellemzően visszaforgatták a bérekbe. Egyébként Tiba Istvánék sem szerénykedtek, hiszen az átlagfizetés az NBI-es szezon kezdetén egymillió forint volt a csapatnál, a legjobban fizetett játékos pedig több mint 2 millió forintot vihetett haza. Hiába azonban a magasabb bérigényű minőségibb játékosok leigazolása, a csapat nem tudott bent maradni az NBI-ben. Ez pedig gyakorlatilag a közelgő haláltusa első jele volt.
Anyagilag ugyanis sem az NBII-ben, sem pedig az NBI-ben nem tudtak nyereségesen működni. A 2017/18-as szezon 58 milliós veszteségét az NBI-ben 1,8 milliós mínuszra javították. Bár a magasabb osztályban való szerepléshez nagyobb költségvetés is társult, a szponzorok hiánya meglátszott a számokon is, ez pedig nem is meglepő. A TAO támogatási rendszer ugyanis leépítette a szponzori piacot. Ha ugyanis egy cég már a TAO-n keresztül támogatta az adott csapatot - ellenszolgáltatás nélkül - semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy szponzorként is megjelenjen. Főleg nem akkor, ha egy olyan csapat mögé kellett volna beállni, mely az NBI legkisebb marketingértékével bírhat. Csak példaként, az akkor még stabil NBI-es, nem túl távoli Debrecennek sem sikerült évek óta maga mellé állítani egy főszponzort (azóta némiképp már változott a helyzet, hogy a debreceni klub tulajdonosi háttere átalakult 2020-ban).
A focicsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. gazdálkodását tehát nem tette helyre az NBI, sőt, a kiesés után csak szaparodtak a problémák. Igaz, ez nem volt független attól a ténytől sem, hogy időközben lecserélődött az addig támogató városvezetés. Az NBII-be való visszatérés a korábbiaknál is kedvezőtlenebb helyzetet teremtett és rögtön 216 milliós gigaveszteséget termelt a Kft. A városvezetés ugyan az ésszerűséget szem előtt tartva, a pazarlást elkerülve igyekezett valamennyire támogató magatartást tanúsítani és adott 22 millió forintos segítséget, ez nem oldotta meg a problémákat.
Pedig dúskáltak a közpénzben
Talán ez a történet nem is kavarna akkora port, ha a piaci viszonyok között mindez például a nem megfelelő cégvezetés és gazdálkodás eredménye lett volna. Pedig ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat. Ebből más mellett a stadionban a helyi termálvizet használó pályafűtést alakítottak ki - az ötlet hátterében az MLSZ általános előírása állt. A termálvizes pályafűtés üzemeltetését különösen gazdaságosnak nevezték, ennek ellenére, amikor 2017 februárjában a hó és jégpáncél miatt el kellett halasztani a nyitómeccset, a klub azzal indokolt, hogy
"a stadion rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér többcentis jégtakaróval fedett, a talaj pedig 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztni."
A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére.
Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben.
Elárverezték a stadiont
A felszámolási eljárás részeként értelemszerűen a Kft. stadionban lévő tulajdonrészét is áruba bocsátották idén év elején. A pályázatot február 5-én hirdették meg és 22-ig lehetett rá licitálni. Az eljárás során a balmazújvárosi sporttelep 34/100 tulajdoni hányadát hirdették meg.
"Az ingatlanon a Balmazújváros Sport Kft által TAO és Kormányzati támogatásokból megvalósult tárgyi eszköz és építési beruházásokkal együtt." - olvasható a kiírásban.
A területen sportálya van, négy oldalról lelátóval, van egy öltöző, tornaterem, vannak rekreációs helyiségek és a telek északnyugati részén egy befejezetlen uszoda.
Kalapács alá kerültek még az élőfüves pálya karbantartásához való gépek, berendezések, egy Volkswagen Transporter, egészségügyi rekreációs eszközök és az ingatlan részét képező beruházások.
A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost.
A sportegyesület már régóta próbálta magának megszerezni a rengeteg állami pénzből felújított sportinfrastruktúrát. A 444 cikkéből derült ki, hogy a cég felszámolása előtt időkben Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására.
Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."
Ha kerülőúton is, de látszólag sikerült privatizálnia Tiba Istvánnak a kétmilliárd forint közpénzt felemésztő ingatlan harmadát.
Honnan volt erre pénz?
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy kisköltségvetésű sportszervezetnek hogy lehetett majdnem 200 millió forintja ingatlanvásárlásra? A szervezet beszámolói és közhasznúsági jelentései szerint ugyanis 130-150 milliós bevétellel gazdálkodik évente (ez az MLSZ-től, valamint az önkormányzattól érkezett), az előző évek eredményeit halmozó soron pedig nem szerepel több néhány tízmillió forintnál. Világos, hogy ezek az összegek nem biztosítanak kellő fedezetet az ingatlanvásárlásra úgy, hogy a napi működési költségekre is jusson forrás.
Tavaly novemberben viszont megjelent egy kormányhatározat, mellyel az Emberi Erőforrások Minisztériuma 150 millió forint támogatást adott a Balmazújvárosi Football Clubnak. A támogatás jogcíme a következő volt:
A Balmazújvárosi FC utánpótlás csapatai számára sportlétesítmény beruházás támogatására.
Ez az összeg meg is jelent a klub 2020-as beszámolójában, egyrészt a mérleg pénzeszközök során: a korábbi 29,4 millió forint 206,7-re ugrott, másrészt pedig a beérkező támogatások részletezésekor. Eszerint 2020-ban egy forintot sem használtak fel a támogatásból, másrészt azt írják:
"terveink között szerepel, hogy több csapatunk is osztályt vált és NBI-es és NBII-es bajnokságokban versenyezhessenek tovább játékosaink. A támogatás ezen feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra fejlesztést teszi lehetővé."
Megkérdeztük a BFC-t, helyes-e a következtetésünk, miszerint az EMMI-től érkező támogatás biztosította a fedezetet a stadion harmadrészének megszerzéséhez, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amennyiben nem helyes a következtetés, kíváncsiak voltunk arra is, hogy akkor miből tudtak licitálni az árverésen. Ha megérkezik a válasz, természetesen frissítjük vele cikkünket.
Mindenesetre mind a dátumok, mind az összegek és az elérhető beszámolókban szereplő összegek azt támasztják alá, hogy Tiba István fociegyesülete közpénz segítségével magánosította a szintén tetemes közpénzből korszerűsített sportinfrastruktúra harmadnyi tulajdonrészét.
