2019. április 18. 19:35

Azok alapján, amit az elmúlt hónapokban lehetett hallani a klubról, egyáltalán nem okozhat meglepetést a tavalyi veszteséges év.

Szerdán kerül a balmazújvárosi képviselő testület elé a helyi fociklub mögött álló cég tavalyi beszámolója, mely az eddig szállingózó híreknek megfelelően nem fest rózsás képet a csapat mögött álló cég állapotáról. Egyszerűen megfogalmazva akkora veszteséget termeltek 2018-ban, hogy az egy pillanat alatt eltüntette a cég saját tőkéjét. De kezdjük a legelején!

A Balmazújváros Sport Kft. 2018-ban már az NBII-ben kezdte meg a szereplését, ami az árbevételen is meglátszik, hiszen a korábbi 456,8 millió forint után 409,9 millió folyt be a kasszába, ám, hogy ez miből jött össze, azt a beszámolóban nem részletezik. Ezt a közel 50 milliós csökkenést az egyéb bevételek nem tudták ellensúlyozni, előző évhez képest ugyanis mindössze 3 millióval többet, 275 milliót könyveltek el ezen a soron.

Bár a bevételek csökkentek, a költségeket ezzel párhuzamosan nem sikerült lefaragni, sőt! Igaz, anyagjellegű ráfordításként a korábbi 218 millió helyett "csak" 202-t könyveltek el, a személyi jellegű ráfordítások több mint 100 millió forinttal emelkedtek. A 2017-es 383,3 millió után 486,9 milliót tüntettek fel ezen a soron - vagyis 27 százalékkal többet költöttek bérekre, hiába estek ki az NBI-ből. Az első osztályból való kiesés általában azzal szokott járni, hogy a költségesebb játékosoktól megválnak, kicsit visszább fogják a költségeket, főként a bérköltségeket is; úgy tűnik, Balmazújvárosban ennek az ellenkezője történt.

A személyi jellegű ráfordítás megugrására részben adhat magyarázatot az, hogy a dolgozók statisztikai létszáma 39 főről 44-re emelkedett. Az átlagbér kiszámításához a bérköltséget kellene ismerni, ezt viszont sem a kiegészítő mellékletben, sem az eredménykimutatásban nem árulják el. Jellemző viszont, hogy a bérköltség a személyi jellegű ráfordítások nagyjából 85 százalékát teszik ki, így most becslésünk során mi is ezzel az aránnyal számolunk. Ez alapján a bérköltség 413,89 millió forint lehetett az egy évvel korábbi 325,8 millió után. Az átlagbér így a 2017-es 696 ezer forintról 783 ezer forintra emelkedhetett a Kft.-nél, azt azonban meg kell jegyezni, hogy ez nemcsak a focisták, hanem minden alkalmazottra vonatkozó átlagbér, tehát a játékosok akár milliós fizetése és a minimálbéres alkalmazottak bére is benne van.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok

Mindezek eredményeként üzemi szinten is már tetemes veszteséget hozott össze a cég, 215 millió forintos mínuszt, ami lényegében megegyezik az adózás előtti eredménnyel. Az üzemi veszteséget a pénzügyi veszteség és a 738 ezer forintos adófizetési kötelezettség hízlalta tovább némileg, így végeredményben

a 2017-es 1,8 milliós veszteség után 216,1 milliós mínuszt mutatott ki a Balmazújváros Sport Kft.

Ez olyan tetemes veszteség, hogy a csekély 20 millió forintos saját tőkét 195 millió forintos mínuszba húzta, vagyis egyszerűen megfogalmazva, teljesen elfogyott a cég saját tőkéje. Ebben az esetben - főleg, ha a mínusz az idei évben is marad -, tulajdonosi befizetésre és tőkerendezésre van szükség. A klub helyzete azonban még egy fokkal ennél is nehezebb, hiszen a korábbi 84,7 milliós kötelezettséget 133,7 millió forintosra növelték. A dokumentumokból csak annyi derül ki, hogy a tartozás a rövid lejáratú kötelezettségként jelenik meg a társaság könyveiben.

Bár a számok tulajdonosi beavatkozást, tőkeinjekciót követelnek, a helyi, nem feltétlenül focibarát városvezetés a kért és irreálisan nagy 453 millió forintos önkormányzati támogatáshoz nem járult hozzá, így átmeneti segítségként a kormány 100 millió forintos mentőövet dobott a Kft.-nek sportcélú működés támogatása címen.

A kiegészítő mellékletből és az eredménykimutatásból sem derül ki, hogy ebből mennyit tesz ki a bérköltség, így csak a változások szemléltetésére alkalmas becsléssel tudunk élni.