Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

Egy évvel ezelőtt fordult lejtmenetbe a balmazújvárosi foci, most pedig úgy tűnik, sikerült elérni a gödör alját is. Hogy innen merre vezet az út, lesz-e egyáltalán kiút, vagy temethetik a focicsapatot a hajdúságiak, az egyelőre még kérdés.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elutasította a Balmazújváros felülvizsgálati kérelmét, így a másodosztályban sem folytathatja a csapat, mely lényegében mindenféle központi segítséget és türelmet megkapott - egyedül a saját városvezetése volt az, amely nem állt a csapat mellett. Amellett, hogy kizárásuk a helyi sportrajongók számára fájó pont, felmerül a kérdés, hogy vajon a klub bukásával ablakon kidobott pénz lett-e az a magyarországi munkavállalónként 500 forint, mely a büdzséből áramlott a csapathoz? Felelősöket keresni lehet, hibáztatni is szabad, ám egyelőre nem érdemes, a döntés már megszületett.

Az NBII-es kizárásuk után elvileg jövőre a legalsó megyei osztályban indulhatnának majd. Szerencséjükre itt a megye I. a legalsó szint, ami azt jelenti, hogy némi szerencsével két év alatt újra feljuthatnak az NBII-be. Persze, ha most nem adták be a jelentkezésüket a megye I-be, melynek bajnoksága már elkezdődött, akkor a csapat megszűnik és a focisták ingyen igazolhatóvá válnak.

A balmazújvárosi focicsapat a 2017/2018-as szezonra némi meglepetésként kivívta az NBI-es szereplés jogát, mellyel az elsőosztály legszegényebb csapata címet is megszerezték maguknak. Igaz, nemcsak sportszakmailag, de a költségvetésüket illetően is igyekeztek felnőni a legfelsőbb osztályhoz. Miközben a minőségibb játékosok magasabb bérigénye megdobta a költségeket, a bevételek is a korábbi triplájára emelkedtek az osztályváltásnak köszönhetően. Hiába volt azonban lenézett és lesajnált a csapat, az NBI-es szereplés kezdetekor Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza. Tiba akkor azt mondta: sok pénzből megcsinálni valamit, nem olyan nagy fegyvertény, kevés pénzből sikeresnek lenni jóval nagyobb dicsőség és valami ilyesmire készülnek Balmazújvárosban is.

Fotó: MTIFotó: MTI

Az elképzelés szépen hangzott, a kivitelezés azonban nem ment zökkenőmentesen, ami némiképp túl is mutat az egyszerű anyagi problémákon. A csapat mögött álló gazdasági társaság az NBI-nek köszönhető magasabb bevételek eredményeként a korábbi 58 milliós veszteséget egy szerény 1,8 milliósra tudta mérsékelni 2017-ben. Hiába azonban a jobb minőségű játékosok felvásárlása, a csapat nem tudta megvetni a lábát az NBI-ben, 2018. májusában kiestek. Pedig minden jel arra utalt, hogy anyagilag mindent megtettek: nagyjából stagnáló bevételek mellett harmadával többet költöttek fizetésekre, vagyis a téli átigazolási szezonban - ami a 2018. első félévi költségeket befolyásolta - igyekeztek tovább erősíteni a csapatot. Annak árán is, hogy talán némi kockázat is volt a történetben: a fedezetként szolgáló bevételek a vártnak megfelelően alakulnak-e.

A játékosok magasabb bérigényéhez, a tetemes veszteség elkerüléséhez szükség lett volna egy tőkeerős szponzorra. Ilyet azonban nem sikerült találni, ami a jelenlegi szponzorpiacot és finanszírozási helyzetet tekintve egyáltalán nem meglepő. A TAO-támogatások rendszere ugyanis szép csendben leépítette a szponzor piacot. Ha ugyanis egy cég már a TAO-n keresztül támogatta az adott csapatot - ellenszolgáltatás nélkül - semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy szponzorként is megjelenjen. Főleg nem akkor, ha egy olyan csapat mögé kellene beállni, mely az NBI legkisebb marketingértékével bírhat. Csak példaként, még a stabil NBI-es, nem túl távoli Debrecennek sem sikerül évek óta maga mellé állítani egy főszponzort. Az azonban mégis vitán felül áll: ha a Balmazújvárosnak sikerült volna megvetnie a lábát az NBI-ben, lett volna némi esély egy tőkeerősebb szponzor bevonzására - még ha az talán Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő közbenjárására is érkezett volna.

A csapat azonban - mint írtuk - csak egy szezont tudott megélni az NBI-ben, az NBII anyagilag pedig még kedvezőtlenebb helyzetet teremtett, amin nem segített az sem, hogy a korábbi támogató városvezetés lecserélődött. A Balmazújváros Sport Kft. 2018-ban gigantikus, 216 millió forintos veszteséget termelt, amivel így utólag tudjuk, megpecsételték a saját sorsukat.

Igaz ugyan, hogy a városvezetés a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján az ésszerűség mentén, a pazarlást elkerülve igyekezett valamennyire támogató magatartást tanúsítani a csapat problémáit illetően, a végső lépést mégsem sikerült megtenni. A nyár elejétől húzódó problémára végül augusztus első napjaiban találtak megoldást, ami még az önkormányzatot sem vitte volna csődbe. A képviselő testület arról határozott, hogy a stadion apportjával rendezi a focicsapatot működtető szintén önkormányzati tulajdonban lévő cég tőkepótlását. Hiába született meg azonban a döntés, a konkrét lépést valamilyen okból kifolyólag nem sikerült végrehajtani, így többszöri felülvizsgálat, eljárás és heteken át tartó huza-vona után a szakszövetség kizárta az NBII-ből a balmazújvárosi focicsapatot.

Csak a gondok gyűltek az NBI után

A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek.

Nemrég pedig az is kiderült - egy közgyűlési előterjesztésnek köszönhetően -, hogy a stadion büféjére is keresztet lehet vetni. A sportbüfét, valamint a lelátók alatt található két büféhelyiséget a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Balmaz-Kamilla Kft. működtette, mely lényegében erőforrás-hiányra hivatkozva kérte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ezzel egyidejűleg a működtetést is befejezi. Ám, mint az az előterjesztésből kiderül, a három helyiségre vonatkozó, összesen havi 105 ezer forintos bérleti díjat idén még egyszer nem fizette ki a Balmaz-Kamilla Kft. Így már 840 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég a tulajdonos önkormányzattal szemben.

Pedig a fideszes Tiba még adómentességet is elintézett

Érdekes a balmazújvárosi bukást anyagi oldalról is megközelíteni. Orbán Viktor és kormánya 2010-es második hatalomra kerülése után szinte korlátlanul, sokszor indokolatlanul folyatták a közpénzt a labdarúgásba, stadionokba, különféle csapatokhoz működési támogatásként és a szakmai többletfeladatok ellátására szánva. Balmazújváros sem maradhatott ki a stadionrekonstrukciós lázból, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még másodosztályban vitézkedő csapat. Emlékezetes, hogy a létesítményben pályafűtést is kialakítottak, mely a helyi termálvíz melegét használja, ami miatt különösen gazdaságosnak lett kikiáltva az üzemeltetése. Ennek ellenére 2017 februárjában a hó és jégpáncél miatt el kellett halasztani a tavaszi nyitómeccset. Miért nem használták az amúgy nem kevés pénzért kialakított pályafűtést? A klub indoklása szerint

"a stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér több centis jégtakaróval fedett, a talaj pedig kb. 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napoos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztani".

A stadionrekonstrukcióra tehát elment 1 milliárd forintnyi közpénz, plusz még valamennyi TAO-támogatás is. A támogatási rendszer nyújtotta lehetőségekkel egyébként az első pillanattól fogva élt a Balmazújváros Sport Kft., melynek eredményeként a 2018/2019-es évaddal bezárólag összesen 888 millió forint közpénz jellegét elvesztő adóforintot zsebelt be a klub. Ehhez hozzávehetjük még azt a 100 millió forintot, mely a központi költségvetésből érkezett a klub számlájára egyfajta gyorssegélyként. A pénzt a kormány a versenysport és olimpiai felkészülés támogatása előirányzatból csippentette le.

És ha a közvetlen és közvetett költségvetési támogatás kevés lett volna, a csapathoz közel álló Tiba István felvetésére fogadta el a parlament 2017 nyarán azt az adómódosítást, melynek értelmében a sportolók után a sportvállalkozások mentesülnek az általuk fizetendő köztehertől, ami jelenleg 18,5 százalék.

Kapcsolódó cikkünk:
Milliárdos ajándékot kaptak a focicsapatok az adómentességgel

Költségként tehát csak a focisták bruttó fizetése jelentkezik, mely egy másik - nem Tiba által kezdeményezett - változtatás után akár évi 500 millió forint is lehet. Ennek köszönhetően akár Balmazújvárosban is úgy adhattak magasabb fizetést a focistáknak, hogy az emelés egy plusz forintjába nem kerül a klub mögött álló cégnek. Az időzítés kiváló volt, ekkor kezdte ugyanis a csapat az NBI-es szereplését, az adómentesség pedig már a 2017 szeptemberétől élt.

Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.

Pont ez a 2 milliárd forint állami pénz volt a hivatkozási alap, amikor fel is bukkant meg nem is egy potenciális kínai vevő, aki megvette volna a focicsapatot. Akkori információink szerint a hivatalos álláspont szerint azért sem lett volna szabad veszni hagyni a csapatot, mert "a város vonzáskörzetében működő csapatok súlytalansága miatt létfontosságú a balmazújvárosi foci életben tartása". Idővel aztán kiderült, hogy nincs semmilyen érdeklődő. 

Többről szól ez, mint pazarló gazdálkodás

Mint azt cikkünk elején felvetettük, a balmazújvárosi foci bukása némiképp túlmutat az anyagi problémákon. A háttérben kiviláglik, mi történne abban az esetben, amit már mi is megfogalmaztunk egyszer-egyszer: vajon mi történik a NER által behálózott focicsapatokkal akkor, ha majd egyszer megfordul a széljárás? A jelenlegi támogató ország-, illetve városvezetés helyét egy olyan gárda veszi át, amely nem kívánja ész nélkül közpénzből finanszírozni a focit? Ha a jelenleg TAO-n keresztül támogató cégeknek és csapatokhoz irányított, közbeszerzéseken felhizlalt szponzoroknak szűkül a büdzséjük és nem telik már ilyen úri huncutságokra?

Balmazújváros esetéből jól látható: amint az egyik lába az asztalnak kimozdul a helyéről, az egész gondosan ráépített kártyavár összeomlik. A kormányzat és a TAO-rendszer támogatói szerepét jó eséllyel sokan rosszul használják ki: gondolhatják, a miniszterelnök kedvenc sportjáról van szó, eddig is volt pénz focira, ezután is lesz. Eddig is dobtak mentőövet, ha kellett, ezután is fognak. Ehelyett azonban sokkal célszerűbb lenne a piaci alapokon való működést erősíteni és stabilizálni, mert a jó világ nem tart örökké.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.