A Magyar Labdarúgó Szövetség elutasította a Balmazújváros felülvizsgálati kérelmét, így a másodosztályban sem folytathatja a csapat, mely lényegében mindenféle központi segítséget és türelmet megkapott - egyedül a saját városvezetése volt az, amely nem állt a csapat mellett. Amellett, hogy kizárásuk a helyi sportrajongók számára fájó pont, felmerül a kérdés, hogy vajon a klub bukásával ablakon kidobott pénz lett-e az a magyarországi munkavállalónként 500 forint, mely a büdzséből áramlott a csapathoz? Felelősöket keresni lehet, hibáztatni is szabad, ám egyelőre nem érdemes, a döntés már megszületett.
Az NBII-es kizárásuk után elvileg jövőre a legalsó megyei osztályban indulhatnának majd. Szerencséjükre itt a megye I. a legalsó szint, ami azt jelenti, hogy némi szerencsével két év alatt újra feljuthatnak az NBII-be. Persze, ha most nem adták be a jelentkezésüket a megye I-be, melynek bajnoksága már elkezdődött, akkor a csapat megszűnik és a focisták ingyen igazolhatóvá válnak.
A balmazújvárosi focicsapat a 2017/2018-as szezonra némi meglepetésként kivívta az NBI-es szereplés jogát, mellyel az elsőosztály legszegényebb csapata címet is megszerezték maguknak. Igaz, nemcsak sportszakmailag, de a költségvetésüket illetően is igyekeztek felnőni a legfelsőbb osztályhoz. Miközben a minőségibb játékosok magasabb bérigénye megdobta a költségeket, a bevételek is a korábbi triplájára emelkedtek az osztályváltásnak köszönhetően. Hiába volt azonban lenézett és lesajnált a csapat, az NBI-es szereplés kezdetekor Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza. Tiba akkor azt mondta: sok pénzből megcsinálni valamit, nem olyan nagy fegyvertény, kevés pénzből sikeresnek lenni jóval nagyobb dicsőség és valami ilyesmire készülnek Balmazújvárosban is.
Az elképzelés szépen hangzott, a kivitelezés azonban nem ment zökkenőmentesen, ami némiképp túl is mutat az egyszerű anyagi problémákon. A csapat mögött álló gazdasági társaság az NBI-nek köszönhető magasabb bevételek eredményeként a korábbi 58 milliós veszteséget egy szerény 1,8 milliósra tudta mérsékelni 2017-ben. Hiába azonban a jobb minőségű játékosok felvásárlása, a csapat nem tudta megvetni a lábát az NBI-ben, 2018. májusában kiestek. Pedig minden jel arra utalt, hogy anyagilag mindent megtettek: nagyjából stagnáló bevételek mellett harmadával többet költöttek fizetésekre, vagyis a téli átigazolási szezonban - ami a 2018. első félévi költségeket befolyásolta - igyekeztek tovább erősíteni a csapatot. Annak árán is, hogy talán némi kockázat is volt a történetben: a fedezetként szolgáló bevételek a vártnak megfelelően alakulnak-e.
A játékosok magasabb bérigényéhez, a tetemes veszteség elkerüléséhez szükség lett volna egy tőkeerős szponzorra. Ilyet azonban nem sikerült találni, ami a jelenlegi szponzorpiacot és finanszírozási helyzetet tekintve egyáltalán nem meglepő. A TAO-támogatások rendszere ugyanis szép csendben leépítette a szponzor piacot. Ha ugyanis egy cég már a TAO-n keresztül támogatta az adott csapatot - ellenszolgáltatás nélkül - semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy szponzorként is megjelenjen. Főleg nem akkor, ha egy olyan csapat mögé kellene beállni, mely az NBI legkisebb marketingértékével bírhat. Csak példaként, még a stabil NBI-es, nem túl távoli Debrecennek sem sikerül évek óta maga mellé állítani egy főszponzort. Az azonban mégis vitán felül áll: ha a Balmazújvárosnak sikerült volna megvetnie a lábát az NBI-ben, lett volna némi esély egy tőkeerősebb szponzor bevonzására - még ha az talán Tiba István, fideszes országgyűlési képviselő közbenjárására is érkezett volna.
A csapat azonban - mint írtuk - csak egy szezont tudott megélni az NBI-ben, az NBII anyagilag pedig még kedvezőtlenebb helyzetet teremtett, amin nem segített az sem, hogy a korábbi támogató városvezetés lecserélődött. A Balmazújváros Sport Kft. 2018-ban gigantikus, 216 millió forintos veszteséget termelt, amivel így utólag tudjuk, megpecsételték a saját sorsukat.
Igaz ugyan, hogy a városvezetés a közgyűlési jegyzőkönyvek alapján az ésszerűség mentén, a pazarlást elkerülve igyekezett valamennyire támogató magatartást tanúsítani a csapat problémáit illetően, a végső lépést mégsem sikerült megtenni. A nyár elejétől húzódó problémára végül augusztus első napjaiban találtak megoldást, ami még az önkormányzatot sem vitte volna csődbe. A képviselő testület arról határozott, hogy a stadion apportjával rendezi a focicsapatot működtető szintén önkormányzati tulajdonban lévő cég tőkepótlását. Hiába született meg azonban a döntés, a konkrét lépést valamilyen okból kifolyólag nem sikerült végrehajtani, így többszöri felülvizsgálat, eljárás és heteken át tartó huza-vona után a szakszövetség kizárta az NBII-ből a balmazújvárosi focicsapatot.
Csak a gondok gyűltek az NBI után
A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek.
Nemrég pedig az is kiderült - egy közgyűlési előterjesztésnek köszönhetően -, hogy a stadion büféjére is keresztet lehet vetni. A sportbüfét, valamint a lelátók alatt található két büféhelyiséget a szintén önkormányzati tulajdonban lévő Balmaz-Kamilla Kft. működtette, mely lényegében erőforrás-hiányra hivatkozva kérte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ezzel egyidejűleg a működtetést is befejezi. Ám, mint az az előterjesztésből kiderül, a három helyiségre vonatkozó, összesen havi 105 ezer forintos bérleti díjat idén még egyszer nem fizette ki a Balmaz-Kamilla Kft. Így már 840 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég a tulajdonos önkormányzattal szemben.
Pedig a fideszes Tiba még adómentességet is elintézett
Érdekes a balmazújvárosi bukást anyagi oldalról is megközelíteni. Orbán Viktor és kormánya 2010-es második hatalomra kerülése után szinte korlátlanul, sokszor indokolatlanul folyatták a közpénzt a labdarúgásba, stadionokba, különféle csapatokhoz működési támogatásként és a szakmai többletfeladatok ellátására szánva. Balmazújváros sem maradhatott ki a stadionrekonstrukciós lázból, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még másodosztályban vitézkedő csapat. Emlékezetes, hogy a létesítményben pályafűtést is kialakítottak, mely a helyi termálvíz melegét használja, ami miatt különösen gazdaságosnak lett kikiáltva az üzemeltetése. Ennek ellenére 2017 februárjában a hó és jégpáncél miatt el kellett halasztani a tavaszi nyitómeccset. Miért nem használták az amúgy nem kevés pénzért kialakított pályafűtést? A klub indoklása szerint
"a stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az önkormányzat nem tud bevállalni. A játéktér több centis jégtakaróval fedett, a talaj pedig kb. 40 cm mélyen van átfagyva, amelyet egy-két napoos fűtéssel nem lehetett volna felolvasztani".
A stadionrekonstrukcióra tehát elment 1 milliárd forintnyi közpénz, plusz még valamennyi TAO-támogatás is. A támogatási rendszer nyújtotta lehetőségekkel egyébként az első pillanattól fogva élt a Balmazújváros Sport Kft., melynek eredményeként a 2018/2019-es évaddal bezárólag összesen 888 millió forint közpénz jellegét elvesztő adóforintot zsebelt be a klub. Ehhez hozzávehetjük még azt a 100 millió forintot, mely a központi költségvetésből érkezett a klub számlájára egyfajta gyorssegélyként. A pénzt a kormány a versenysport és olimpiai felkészülés támogatása előirányzatból csippentette le.
És ha a közvetlen és közvetett költségvetési támogatás kevés lett volna, a csapathoz közel álló Tiba István felvetésére fogadta el a parlament 2017 nyarán azt az adómódosítást, melynek értelmében a sportolók után a sportvállalkozások mentesülnek az általuk fizetendő köztehertől, ami jelenleg 18,5 százalék.
Kapcsolódó cikkünk:
Milliárdos ajándékot kaptak a focicsapatok az adómentességgel
Költségként tehát csak a focisták bruttó fizetése jelentkezik, mely egy másik - nem Tiba által kezdeményezett - változtatás után akár évi 500 millió forint is lehet. Ennek köszönhetően akár Balmazújvárosban is úgy adhattak magasabb fizetést a focistáknak, hogy az emelés egy plusz forintjába nem kerül a klub mögött álló cégnek. Az időzítés kiváló volt, ekkor kezdte ugyanis a csapat az NBI-es szereplését, az adómentesség pedig már a 2017 szeptemberétől élt.
Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.
Pont ez a 2 milliárd forint állami pénz volt a hivatkozási alap, amikor fel is bukkant meg nem is egy potenciális kínai vevő, aki megvette volna a focicsapatot. Akkori információink szerint a hivatalos álláspont szerint azért sem lett volna szabad veszni hagyni a csapatot, mert "a város vonzáskörzetében működő csapatok súlytalansága miatt létfontosságú a balmazújvárosi foci életben tartása". Idővel aztán kiderült, hogy nincs semmilyen érdeklődő.
Többről szól ez, mint pazarló gazdálkodás
Mint azt cikkünk elején felvetettük, a balmazújvárosi foci bukása némiképp túlmutat az anyagi problémákon. A háttérben kiviláglik, mi történne abban az esetben, amit már mi is megfogalmaztunk egyszer-egyszer: vajon mi történik a NER által behálózott focicsapatokkal akkor, ha majd egyszer megfordul a széljárás? A jelenlegi támogató ország-, illetve városvezetés helyét egy olyan gárda veszi át, amely nem kívánja ész nélkül közpénzből finanszírozni a focit? Ha a jelenleg TAO-n keresztül támogató cégeknek és csapatokhoz irányított, közbeszerzéseken felhizlalt szponzoroknak szűkül a büdzséjük és nem telik már ilyen úri huncutságokra?
Balmazújváros esetéből jól látható: amint az egyik lába az asztalnak kimozdul a helyéről, az egész gondosan ráépített kártyavár összeomlik. A kormányzat és a TAO-rendszer támogatói szerepét jó eséllyel sokan rosszul használják ki: gondolhatják, a miniszterelnök kedvenc sportjáról van szó, eddig is volt pénz focira, ezután is lesz. Eddig is dobtak mentőövet, ha kellett, ezután is fognak. Ehelyett azonban sokkal célszerűbb lenne a piaci alapokon való működést erősíteni és stabilizálni, mert a jó világ nem tart örökké.
