Mint arról elsőként beszámoltunk, hat meddőségi központot államosít a kormány, a megjelent kormányrendelet szerint a népességfogyás megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének érdekében.
A rendeletek alapján:
- a budapesti székhelyű Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
- a szintén budapesti székhelyű Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
- a szegedi székhelyű Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
- a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.,
- a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
- és a szintén fővárosi Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.
feletti irányítást és a működésükhöz szükséges ingatlanokat szerzi meg a magyar állam.
Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő szerint ezen intézmények állami irányítás alá vonása pusztán politikai döntés, szakmai indok kevés van mögötte. Az érintett egészségügyi szolgáltatók eddig sem voltak teljesen függetlenek az államtól, hiszen mind részesültek állami finanszírozásban. Ezeken a magánszolgáltatókon kívül csak olyan állami fenntartású kórházak kapnak erre a célra támogatás, mint például a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ vagy a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház.
A szakember szerint az intézmények államosítása helyett sokkal hatékonyabb intézkedeseket is hozhatott volna a kormány, mint például a kezelések során alkalmazandó készítmények támogatásának növelése, vagy a támogatott ciklusok számának emelése.
Érdekes időzítés, hogy a rendelet megjelenése után néhány órával Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelős államtitkára a Facebook-oldalán osztotta meg a hírt, miszerint január elsejétől ingyenessé válnak a meddőségkezelésben használt gyógyszerek és meddőségi beavatkozások, valamint 2020. július elsejétől a meddőségi vizsgálatok is.
Azzal Kunetz Zsombor is egyetértett, hogy a bejelentés nem független a rendelettől, ám az államosítás egyáltalán nem feltétele a Novák által bejelentett intézkedéseknek. Csak arra szolgál, hogy megöljék a versenyt. Ráadásul ezzel nem előre-, sokkal inkább visszalepett a szektor, hiszen korábban nem véletlenül jöttek létre ezek az államtól független, magántulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók. Most viszont visszalépünk az időben, miközben az elmúlt években "több területen is bebizonyosodott, hogy mennyire jó gazda is az állam" - jegyezte meg Kunetz.
Nyilván lehet elmélkedni azon, hogy vajon miért érezte szükségét a kormány a szolgáltatók államosításának, és miért mostanra időzítették a rendelet közzétételét. Utóbbira egyrészt válasz lehet az ünnepek előtti időszak, a rohanás, ami ezeket a napokat jellemzi, ilyenkor ugyanis kisebb figyelem helyeződhet egy ilyen bejelentésre. Másrészt a váratlanság mögött állhat az is, hogy ha a meddőségi problémák kezelését más módon oldja meg a kormány, aminek érdekében bejelentenék az állami finanszírozás megvonását, átcsoportosítását ezen szolgáltatóktól, akkor rögtön eladósorba kerültek volna a cégek.
Egyes vélemények szerint a döntés nem lehet teljesen független a CSOK-kal kapcsolatos szabályoktól sem. Azok alapján ha ugyanis meghatározott időn belül nem érkezik meg a betervezett/vállalt gyerek, kötelező jelleggel meddőségi kezelésen kell résztvennie a pároknak. Ez egyrészt - Novák Katalin bejelentése alapján - ingyenes lesz, másrészt ha ezen - már állami tulajdonban lévő - egészségügyi szolgáltatókat keresik fel a párok, akkor ezen keresztül informálódhat a kormány arról, hogy kik és hányszor próbálkoztak a hitel fejében. Ilyen módon egyfajta kontrollt építenek a rendszerbe.
