Beragadtak a nagyvállalati várakozások. A negyedik negyedévben nem változott érdemben a K&H nagyvállalati növekedési index, nulláról -1 pontra korrigált. Az index oldalazó mozgását az okozza, hogy a vállalatok saját kilátásaikat kevésbé pozitívan, a gazdasági változásokat azonban kevésbé negatívan látják az előző negyedévhez képest.
Kevésbé borúlátók a hazai nagyvállalatok a gazdaság jövő évi alakulását illetően, a saját helyzetüket azonban kevésbé optimistán látják a K&H nagyvállalati növekedési index negyedik negyedéves eredménye szerint.
„A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait tükröző mutató nem tudta áttörni a nulla szintet, az utolsó negyedévben 1 pontot csökkent, így jelenleg -1 ponton áll. A mutató gyakorlatilag stagnálása mögött az áll, hogy a két részindex, a cégek saját kilátásait jelző vállalati részindex és a gazdasági változásokra vonatkozó makro részindex ellentétes irányba mozdultak, így kioltják egymás hatását” – tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.
A legutóbbi felmérés során a makro részindex -17 pontról -13 pontra emelkedett. Ezzel továbbra is a negatív tartományban van a mutató, de úgy tűnik, hogy a Covid idején kezdődött „W” alakú trend a végéhez közeledik. Egyedül a legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégeknél tört meg a javuló trend, esetükben ugyanis -5-ről -29 pontra süllyedt a makro részindex, míg az ennél kisebb vállalatoknál egyértelműen javult a makrogazdaság megítélése: a 2-4 milliárd forint éves forgalmú cégeknél -16-ról -7 pontra, a 4-10 milliárd éves forgalmú vállalatoknál pedig -24-ről -15 pontra.
A hazai gazdaság alakulásának javuló megítélése leginkább annak köszönhető, hogy megduplázódott azoknak a vállalatoknak az aránya, akik a forint erősödésében bíznak. A november 13. és december 1. között történt felméréskor jellemző 370-390-es euró/forint sávhoz képest a cégek 40 százaléka számít a forint erősödésére a következő félévben. Ebből is 14 százalék jelentős emelkedésre, ami utoljára 9 éve fordult elő az index történetében, hogy ilyen nagy arányban a hazai fizetőeszköz komoly erősödésére számítottak volna.
A saját helyzetükkel kapcsolatban azonban visszafogottabban tervezik 2024-et a cégek: 6-ról 3 pontra csökkent a vállalati részindex. Ennek hátterében az áll, hogy kétharmaduk (66%) a vállalat gazdasági kilátásainak stagnálására számít a következő egy év során, miközben 29-ről 23 százalékra csökkent a javulásban bízó cégek aránya.
