Ahogy arról lapunk is beszámolt, a szerdai Kormányinfón bejelentették az árstop kiterjesztését, bekerül ugyanis ebbe a körbe a burgonya és a tojás is. Mindez felvetheti, hogy hasonlóan más árstopos termékekhez az üzletek komoly korlátozásokat vezethetnek be, de az sem zárható ki, hogy akár időszakosan el is tűnhetnek a polcokról. Ez nem légből kapott dolog, hiszen a napokban kiderült, hogy az Agrárminisztérium is vizsgálódik, miután a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre több üzletben számít hiánycikknek a 2,8 százalékos tej.
Feldereng az áruhiány
Mindezek alapján talán nem kell hozzá különös képzelőerő, hogy azt vizionáljuk, hogy az árstopos tojásnál is könnyen gondok lehetnek.
Már csak azért is, mert az árstop bejelentésére a közösségi médiában az első termelői reakciók arról szóltak, hogy a kisebb, fajlagosan nagyobb költséggel dolgozó tojástermelőknek ezzel vélhetőleg reszeltek.
Az áruházláncok vélhetőleg igyekeznek elkerülni azt, hogy az értékesítési árnál jelentősen drágábban vegyék át a terméket. A termelők viszont a megdrágult energiaköltség (télen szinte mindenhol jelentkezik ez, hiszen a hőmérsékletet temperálni kell és annak érdekében, hogy ne álljanak le a tojók, világítani is kell rájuk), és az emelkedő takarmányárak mellett képtelenek lesznek a mostaninál olcsóbban adni a tojást. Így nem lenne meglepő, ha a kisebb cégeknél komolyabb leállások lennének. Persze benne van a pakliban, hogy ha nem lesz, aki olcsó tojást kínál és esetleg gyengébb minőségű termékeket nem tudnak beszerezni az áruházláncok, akkor hiánycikk lesz az olcsó tojás.
A másik oldalról viszont megjelenhet valamilyen pályázat vagy más támogatási forma, amivel a tojástermelőket segítik (ahogy van már példa hasonlóra a kisebb benzinkutak esetében). Amennyiben közpénzből megtámogatnák ezt a kört, az a gyakorlatban azt jelentené, hogy valójában porhintés az intézkedés, hiszen a társadalomra ráterhelnék ennek a költségeit. Ahogy ez például kistelepüléseken a kereskedők támogatása révén meg is valósul.
A burgonya esetén talán még ennél is érdekesebb a helyzet. Nagy Márton ugyan azt hangsúlyozta, hogy olyan termékekre fogják kiterjeszteni, amelyből az ország önellátó. Papíron ugyan a burgonya ez a kategória, az idén tapasztalt szélsőséges időjárás miatt azonban a termés a korábbinál gyengébb volt. Sőt, a napokban a vg.hu azt írta, hogy a magas energiaárak miatt sokan inkább gyorsan piacra vinnék az árut, a betárolás költsége ugyanis nagyon megugrott az elmúlt hónapokban. Így év végére eltűnhetnek a kínálatból a hazai gyökérzöldségek, a hagyma és a burgonya is. Az persze elképzelhető, hogy jelen pillanatban az esetleges meglévő kínálatot a kereskedelem olcsóbban felszívja, így számukra veszteség nélkül (csak minimális bukóval) tudják teljesíteni az előírásokat. Az ugyanakkor jó eséllyel borítékolható, hogy januártól komoly hiány alakulhat ki, hacsak (olcsóbb) importból nem sikerül a keresletet kielégíteni. Mindenesetre, bár a magyar kormány az energiahordozók kapcsán a keresleti-kínálati viszonyokra hivatkozva logikusan levezette, hogy miért nem szerencsés ársapkák bevezetése, mégis úgy tűnik, a közgazdaságtan törvényei más területen már nem érvényesülnek.
Mi lesz az inflációval?
Hogy mennyire született fajsúlyos döntés, azt érzékelteti, hogy a Kormányinfón maga Gulyás Gergely is magyarázatot fűzött a dologhoz. Miközben ugyanis a kormány kommunikációja az volt, hogy az árstop az infláció elleni harc eszköze, a miniszter a döntés kapcsán azt mondta, hogy mérsékli ugyan az inflációt, de nem ez a hatása szerinte a legfontosabb. Sokkal inkább azt tartották szem előtt, hogy akik ezeket a termékeket fogyasztják, azok megfizethető árakkal találkozzanak.
Gulyás Gergely egyébként azt is elmondta, hogy a kormány szerint a tojás esetében a szeptember végi ár 25 százalékos, a burgonya esetében 10 százalékos árcsökkenést jelent, míg az árstop kiterjesztése 0,1-0,2 százalékponttal szoríthatja le az inflációt. (Esetünkben a mai KSH adatot alapul véve ez azt jelenti, hogy nem 21,1, csak 21 százalékos lett volna az infláció.)
Hogy mekkora árcsökkenést hozhat az intézkedés, az ezúttal is az egyes boltoktól függ, hiszen nem fix árat határoztak meg, hanem az általuk szeptember végén alkalmazott szintre kell visszatérniük.
A Privátbankár Árkosár-felmérést alapul véve ez azt jelenti, hogy a szeptemberben az egy évvel korábbi 379 forintról idén november elejére 1000 forint fölé jutó tíz darabos tojás ára akár 700 forint alá csúszhat vissza. Tehát 30 százaléknál nagyobb is lehet az eltérés a kormány 25 százalékos becsléséhez képest.
A burgonya esetén 2021 szeptemberében 203 forintos minimumárat mértek kollégáink, ami egy évvel később már 346 forint volt. Ennél a terméknél egyébként az Árkosár-felmérés is nagyjából 10 százalékos áresést jelez előre, hiszen az elmúlt napokban 370 forint feletti árakkal találkozhattunk a hipermarketekben.
Összességében csodát nem várhatunk, ha a kereskedők, megfizetve a termelők költségeit, elérhetővé teszik ezeket a termékek az üzletekben, akkor is elképzelhető, hogy a veszteségeiket teríteni fogják, vagyis más élelmiszerek jobban drágulnak majd az árstop miatt. Az intézkedés így leginkább egy jól kommunikálható politikai terméknek tekinthető, mint az infláció elleni valós lépésnek.
