Várható volt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter nemcsak építési és közlekedési kérdéseket fog kapni az idei első KözlekedésInfó címmel tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Hiszen Rogán Antal korrupcióban való részvétel miatt felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek szankciós listájára (SDN-lista). Mielőtt azonban az erre vonatkozó kérdéseket megkapta volna, a miniszter tíz vállalást tett a közlekedési ágazat 2025-ös fejlesztésére. Valamiért csak a hetedik pontként szerepelt ez:
- Azzal, hogy a magyar állam a GySEV-ben nemrégiben meghatározó, többségi tulajdonrészt szerzett, Magyarországnak két állami vasúttársasága lett: a MÁV és GySEV. A tulajdonszerzés nem önmagáért való, hanem az utasokért csináltuk: összeadjuk a MÁV és a GySEV erőforrásait, legyen szó járműről vagy pályaüzemeltetési képességről. A GySEV mostani, hazai szolgáltatási területét több mint a kétszeresére emeljük, újabb 500 kilométernyi pályával toldjuk meg. Ezzel az Észak-Dunántúlon – Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, illetve Veszprém megye egy részén – a vasúti közlekedést a GySEV-re bízzuk. Az itt felszabaduló MÁV-os járműveket átirányítjuk a keleti országrészekbe.
Ez azt jelenti, hogy összesen 900 kilométenyi pálya már nem a MÁV-hoz, hanem a GySEV-hez fog tartozni. Győr, Vas, Zala és Veszprém megye egy részét a GySEV üzemelteti majd. Minden GYSEV-es dolgozó MÁV-os alkalmazott lesz.
A jövőben elképzelhető, hogy a GySEV megyéi még gyarapodni fognak, és akár az egész teljes Nyugat-Dunántúlt lefedik. A GySEV személyszállító része nem eladó, az állami kézben marad
– válaszolta lapunk kérdésére Lázár János. Ennek háttere, hogy szép fokozatosan négyötödös tulajdonos lett a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben a magyar állam. Az tavaly októberi hír volt, hogy Lázár János bejelentette: felvásárolták az osztrák STRABAG tulajdonrészét a társaságban, így többségi részvényes lett a magyar állam. Ausztria korábban megüzente: nem eladó a GySEV-tulajdonrészük, ami 28,3 százalékos volt. A miniszter most azt mondta, hogy négyötödös már a hazai rész, tehát az osztrákok mégis eladtak 8,3 százaléknyi pakettet.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Ami pedig a jövőbeli esetleges privatizációs lehetőséget illeti, ezt a kérdést sem véletlenül tettük fel. Az ugyanis meg egy decemberi hír volt, hogy a NER-közeli Waberer’s International Nyrt. 70 százalékos részesedést szerez a GYSEV Cargo Zrt.-ben. A tranzakció 2025 első félévének végén zárulhat le, a maradék tulajdonrész az eddigi kizárólagos gazda, a GYSEV Zrt. birtokában marad. Tehát amint többségi tulajdonos lett a magyar állam, azonnal eladta az árufuvarozó részét. Lázár János szerint nem azért növelik a GySEV területét több megyére, hogy később az egészet eladják valakinek.
Azt lapunk írta meg, hogy Mészáros Lőrinc cége, a Gorzsa Agrár Management Kft. megvásárolja a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-t és a Gorzsai Paprikatermelő Mezőgazdasági Szövetkezetet, amelyeket eddig Lázár János anyai nagybátyja, Gyapjas Károly irányított, de kisebb tulajdonrésze volt benne az építési és közlekedési miniszter cégének, a Grosswiese Zrt.-nek is. Ezért Lázár János hozzájárulása is szükséges volt a tranzakcióhoz. A földterületek egy része Hódmezővásárhely és Makó térségében helyezkedik el, míg az állattartó telepek Gorzsán, Gencsháton és Földeákon működnek.
Ez teljes mértékben üzleti titok, nem tartozok tájékoztatási kötelezettséggel
– hárította el a miniszter lapunk azon kérdését, miért éppen Mészáros Lőrincnek, a leggazdagabb magyarnak adták el a nyereséges vállalkozást.
Ami a miniszter többi vállalását illeti, tavaly minden korábbi rekordot megdöntöttek a MÁV késési mutatói. Erre reagálva Lázár János egyrészt azt mondta, hogy a sajtó direkt lejáratja a vasúttársaságot, másrészt viszont bejelentette: június elsejétől a busz vagy vasúti menetjegy árának felét visszafizetik, ha az adott járat legalább 20 percet késik (ez csak nálunk nagy truváj, számos külföldi országban ez már eleve így működik – a szerk.). Ez milliárdokba fog kerülni a MÁV-nak, de a miniszter szerint fontos, hogy a vasút ne csak olcsó, hanem pontos is legyen. És tiszta is, ezért 2025-ben az összes vasúti mosdót felújítják, valamint az IC-ket többet fogják takarítani.
Természetesen arra is kapott kérdést, hogy miért akarnak bevásárlóközpontot csinálni a pályaudvarokból. A miniszter sokadszorra is megismételte, hogy a nagyobb pályaudvarok felújítására nincs pénz, ezért akarják a magántőkét bevonni, de a területet nem adják el. Elárulta: a legnagyobb ingatlanfejlesztők jelentkeztek is már a pályázatokra. December elején hirdették meg a budapesti nagy pályaudvarok fejlesztését célzó pályázatokat, miszerint a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a pályaudvarokon lévő történelmi csarnokokat, illetve a mögöttük elterülő, összesen 90 hektárnyi értékes fővárosi fejlesztési területet.
Pitiáner bosszú eredményeképp született a döntés, itt politikai provokáció történt. Durva beavatkozás, szemenszedett hazugság, teljesen alaptalan és elfogadhatalan, ami rombolja az amerikai-magyar kapcsolatokat
– regált a miniszter arra, hogy Rogán Antal kabinetminisztert szankciós listára tette az USA. Célzott arra, hogy a hamarosan hivatalba lépő Trump-adminisztráció majd törli ezt a szankciót. (Hogy ez azért ez nem biztos, hogy ennyire automatikus lesz, arról e cikkünkben olvashat.) Az egyik legnagyobb ígérete viszont az volt Lázár Jánosnak, hogy azonnal lemond, ha vasúti balesetben meghal valaki Magyarországon.
