Az Európai Unió közös statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai többségében a 2021-es évre vonatkoznak, és az életszínvonal-mutatók egyik alapja az a mérőszám, amelynek segítségével megtudhatjuk, hány magyart fenyegetett az elszegényedés kockázata. Ez a 2022-ben felvett adatok szerint 12,1 százalék volt, azaz ennyien voltak azok, akiknek jövedelme nem érte el a mediánbér 60 százalékában meghatározott szegénységi küszöböt, amely havi nettó 125 570 forint volt.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a magyar adat összességében a második legjobb eredmény volt a csehországi számok után, ráadásul 2020-hoz képest 2021-ben javult az arány – nagyrészt tehát sikerült kiheverni a pandémia okozta sokkot.
Ahhoz, hogy átláthatóbb összképet tudjunk a cikkben kapni arról, hogy az életszínvonallal kapcsolatos mutatókban hogyan teljesítettek összességében az országok, büntetőpontokkal számoltunk: így például az elszegényedési statisztika esetében a legrosszabbul teljesítő Románia 4, a holtversenyben végző Lengyelország és Szlovákia 2-2, Magyarország 1, míg Csehország 0 pontot kapott. Cikkünk végén az ezen módszerrel létrejövő, több kategóriából összeálló pontszám segítségével készítettünk végső rangsort.
Mekkora pofon egy hirtelen jött kiadás?
A pénzügyi stabilitás a jólét egyik alapja, így fontos mérőszám az, hogy mennyire jelentene az egyes országok lakosságának problémát egy hirtelen jött kiadás fedezése. A szintén 2022-ben felvett, ám 2021-re vonatkozó adatok szerint a magyarok 33,9 százalékának jelentett volna komolyabb fennakadást egy ilyen hirtelen jött számla finanszírozása, ez több mint 3,29 millió embert jelent.
Érdekesség, hogy az az általunk készített charton is egyértelműen látszik, hogy bár jelentős fejlődés történt az elmúlt években ezen a területen hazánkban, a régiós átlaghoz képest még így is jelentős a lemaradás, és a magyarokat kiugró mértékben megviselné egy váratlan kiadás – igaz, legalább a 2014-ben regisztrált, egészen brutális, 72,2 százalékos adat a múlté, ugyanakkor ez nem jelenti a helyzet egyértelmű javulását, hiszen 2016-ban kissé megváltoztatták a feltett kérdést a felmérésben.
A statisztika alapján a régióban a legrosszabbul teljesítő Romániát 4, a lista 4. helyén végző Magyarországot 3, Lengyelországot 2, Szlovákiát 1, míg Csehországot 0 pont illette meg.
Nehezen zárkózik fel, aki egyszer elszegényedik
Az alapvető szegénységi adatokat elnézve felmerül a kérdés: mi van azokkal, akiket nemcsak veszélyeztet, hanem el is ért a szegénység? Az Eurostat vonatkozó statisztikája szerint átlagosan a már említett, a szegénységi küszöbnek megfelelő 125 570 forintos havi összegtől 19,6 százalékra voltak a legszegényebb magyarok bevételei.
Ezzel az eredménnyel Magyarországban összességében a regionális középmezőnybe került, ráadásul 2014-hez képest nem sikerült érdemben csökkenteni ezt a különbséget, csupán ingadozást értünk el. A kategóriában a legrosszabbul Románia teljesített a maga 32,9 százalékos résével, így ez 4 pontot ért, míg Lengyelország 3, Magyarország 2, Szlovákia 1, és a legjobb eredményt elérő Csehország 0 pontot kapott.
Lakhatási költségek
A megélhetési statisztikák között két lakhatási mutatót is szemügyre vettünk, ezek kéz a kézben járnak, hiszen az adatsor egyike azt mutatja, hogy összességében a lakhatás költségei a háztartások bevételének mekkora részét viszik el, míg a másik azt vizsgálja, hogy az ingatlanbérlés mekkora szeletet vesz el a havi bevételből azok esetében, akik nem tulajdonosai az otthonuknak.
Magyarországon a lakhatás költsége összességében a bevételek 19,7 százalékát vitte el a háztartások költségvetéséből, amely a régióban holtversenyben a legmagasabb arány, míg a bérleti díjak esetében regisztrált 16,4 százalék az egyik legalacsonyabb. A különbség egyik okát talán az jelentheti, hogy hazánkban kiugróan magas a lakástulajdonosok aránya, ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, egy 2022-es tanulmány szerint 91,3 százalék, azaz lényegesen kevesebben bérelnek.
Az összes lakhatási kiadásra vonatkozó statisztika esetében aránylag a legtöbbet (19,7 százalék) a cseheknek és a magyaroknak kellett holtversenyben otthonaikra költeniük, így ez 3-3 pontot jelentett, míg Románia 2, Lengyelország 1, és az ezen a téren legjobban teljesítő Szlovákia 0 pontot kapott.
Ha bérlésről van szó, a legtöbbet költő szlovákok 4 pontot, a lista 4. helyén végző Románia 3, Lengyelország 2, Magyarország 1, a kategóriában győztes Csehország pedig 0 pontot szerzett.
Mennyire erős a gazdaság?
A szegénységi és jóléti statisztikák mellett egyes országok gazdasági erejének összehasonlításában segít a vásárlóerő-paritáson mért GDP. Ez a folyóáras GDP korrigált mutatója, amely az árszerkezetben levő különbségeket „kezeli”, így adott időpontban összehasonlíthatóvá teszi a volumeneket.
A Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a World Economic Outlook számain alapuló statisztika szerint 2022-ben a régió országai messze elmaradtak az életszínvonal egyik mérőszámaként is emlegetett mutatóban az uniós átlagtól, a helyzet azonban összességében Csehországban volt a legjobb, hiszen itt 49 421 dolláros egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-t regisztráltak, megelőzve ezzel például a hazai 42 044 dollárt.
A gazdasági helyzet ezen mérőszáma alapján tehát a legrosszabbul teljesítő Románia 4, a régiós lista 4. helyén végző Szlovákia 3, Magyarország 2, Lengyelország 1, míg Csehország 0 pontot kapott.
Infláció: nincs ok az örömre
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár, havi rendszerességgel elkészíti Privátbankár Európai Inflációs Körkép néven futó cikkét, amelyben a kontinensen mért fogyasztóiár-index adatokat elemzi. Arról, hogy miért foghatta a fejét Orbán Viktor a legfrissebb lista miatt, részletesebben itt olvashat.
A jelenlegi cikkünkben vizsgált országokra vonatkozó, legutóbbi, augusztusi adatok azt mutatták, hogy a hazai árszínvonal az előző év azonos időszakához mérve továbbra is kiugróan nőtt. A Magyarországon regisztrált 16,4 százalék (4 pont) messze meghaladta a második legmagasabb, 10,1 százalékos lengyel inflációt (3 pont), míg a Trading Economics által aggregált adatok szerint Romániában 9,43 százalékot (2 pont), Szlovákiában 8,84 százalékot (1 pont), Csehországban pedig 8,5 százalékot regisztráltak.
Hol a legjobb élni?
Több kategóriát megvizsgálva büntetőpontoztuk tehát az egyes országok statisztikáit, hogy egyértelműen kiderülhessen, néhány alapvető adat alapján hol a legjobb az életszínvonal. A ranglista a következőképpen alakult:
5. Románia – 23 pont
4. Magyarország – 16 pont
3. Lengyelország – 14 pont
2. Szlovákia – 12 pont
1. Csehország – 3 pont
Az összehasonlítás egyértelmű győztese így Csehország, azaz összességében a cseh lakosság találkozik a legjobb mindennapi életszínvonallal, egy hirtelen költség itt jelenti a legkisebb problémát, ráadásul az inflációs nyomás is inkább csak egy másodgondolat. Hazánknak pedig marad a bénító valóság: a régióban csak a románok élnek rosszabbul, mint az átlagos magyarok.
