Arányaiban jelentősnek tekinthető az, amivel a kormány januártól megemeli a legidősebbek havi ellátását. A 15 százalékos emelés noha impozáns, mégis minden jel szerint megvan arra az esély, hogy ez nem fogja teljes mértékben fedezni a tényleges inflációt. Mivel a békeidőkben megszokottnál nagyobb bizonytalanságok övezik a gazdasági kilátásokat, csak a jelenleg érvényes várakozásokból tudunk kiindulni és azok segítségével következtetéseket levonni. Márpedig az elemzői prognózisok 14-17 százalék közötti skálán szórnak, ami a 2023-as átlagos inflációt illeti.
Ráadásul egyelőre az sem világos, hogy a kormány érvényesítette-e ebben a 15 százalékban azt az emelést, mellyel várhatóan elmarad az idei évben. A kétszeri idei nyugdíjkorrekcióval együtt ugyanis 14 százalékos emelkedést lehet elkönyvelni, ám az éves infláció ennél jó eséllyel magasabb lesz. Mivel a kormány törvényben rögzítette az ellátások értékének megőrzését, könnyen előfordulhat, hogy számszakilag nem fog idén kijönni a matek, ahogy arra lapunk elsőként rávilágított már az októberi inflációs statisztika ismeretében, amit a novemberi közlés csak alátámasztott.
Mindenesetre egyelőre 15 százalékkal kell beérniük az érintetteknek, és bár önmagában ezt a mértéket joggal illethetjük az impozáns vagy akár a brutális jelzővel, némi számítás után rögtön kiderül, hogy ez egyáltalán nem lesz elég arra, hogy esetleg egy minimális életszínvonalbeli javulást könyveljenek el a nyugdíjasok.
Mit is jelent a 15 százalékos emelés?
Mint azt a bejelentésről szóló cikkünkben már említettük, az átlagnyugdíj szintjén ez havi közel 27 ezer forintos többletet fog jelenteni. Ezzel pedig átlépi az átlag a lélektaninak is nevezhető 200 ezer forintot, 206 800 forint lesz az összeg.
Igen ám, viszont az átlag nem teljesen fedi a nyugdíjskála közepét, arra a medián alkalmasabb, melynek összege jelenleg 140 ezer forint körül lehet. Ez az az összeg, aminél kevesebbet és többet is pont a nyugdíjasok fele kap. Ezen a szinten az emelés 21 ezer forintot jelent majd,
vagyis a nyugdíjasok fele nem számíthat 21 ezer forintnál több emelésre.
Viszont ennél vannak jóval alacsonyabb nyugdíjak is, egy százezer forintos ellátásnál az emelés havi szinten 15 ezer forint pluszt fog jelenteni. És persze vannak jóval magasabb ellátások is. Egymillió forintos nyugdíjnál havi 150 ezer forintot jelent a januári emelés, vagyis egészen megdöbbentő, de lesznek olyanok, akiknek
az egyhavi emelés más valakinek a teljes egyhavi ellátásával egyenlő.
Igaz, ilyen magas nyugdíjban nagyon kevesen részesülnek Magyarországon. Az elmúlt években ennyire részletes adatokat már nem osztott meg az Államkincstár, de a néhány évvel ezelőtti adatközlésekből biztosra vehetjük, hogy nincsenek százan sem az érintettek, csupán néhány tíz főről beszélhetünk.
Viszont nem kell milliós nyugdíj ahhoz, hogy hatszámjegyű emelésben részesüljön valaki. Számításaink szerint már 690 ezer forintos havi nyugdíj esetén kicsivel több mint 100 ezer forintot fog jelenteni az emelés (103 500 forintot). Az érintettek már jóval nagyobb réteget képviselnek, hiszen a statisztikák szerint 500 ezer forintnál nagyobb ellátásban közel 5 ezer személy részesül, vagyis azok száma, akik 100 ezer forintos emelésben reménykedhetnek, becslésünk szerint nagyjából 3 ezer fő körül mozoghat.
Vagyis, akinek jelenleg minimum 690 ezer forint a nyugdíja, annak számlájára legalább 100 ezerrel több pénz fog érkezni januártól.
Jól látható tehát, hogy nominálisan ugyan jelentősebb összeggel emelkednek az ellátások januártól, mivel inflációhoz kötött a nyugdíjemelés módszertana, és akármilyen kellemetlen is leírni, valójában ezeket az összegeket biztosan el fogja vinni az árak emelkedése. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy még ezeknél is többet. Viszont a nominális növekmények jól rávilágítanak arra, mennyivel indokoltabb lenne legalább differenciált emeléseket végrehajtani, ahol az alacsonyabb ellátásban részesülők magasabb emelést kapnak a magas összegekből élőknél. A jövő évi nagyarányú emelés révén ugyanis utóbbiak egyhavi nyugdíjnak megfelelő pluszpénzekből tudnak gazdálkodni.
