3p

Ezt a most létrehozott járványkezelési versenyképességi mutató alapján állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely kilenc indikátor felhasználásával készült.

A COVID-19 hatására egy új típusú versenyképességi mutatót hozott létre az MNB. A járványkezelési versenyképességi mutató (jvm) első verziója négy területet vizsgál összesen kilenc indikátor felhasználásával az uniós és a régiós (V3 országok: Csehország, Lengyelország, Szlovákia) országokkal összevetve. 

Koronavírusteszthez vesznek mintát egy nő torkából a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 2020. május 12-én. MTI/Varga György
Koronavírusteszthez vesznek mintát egy nő torkából a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban 2020. május 12-én. MTI/Varga György

Ez alapján az MNB szerint a magyar járványkezelés látszik eddig a leghatékonyabbnak az uniós országok között. Magyarország a 100 elérhető pontból 73-at ért el, ami 18-cal magasabb az uniós átlagnál és 14 ponttal meghaladja a régiós országok átlagát is. A dobogón Magyarországot Szlovénia és Németország követi, miközben a lista végén azok az országok szerepelnek, ahol nem sikerült kordában tartani a járvány elterjedését (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Belgium és Svédország). 

Szembetűnő, hogy a mediterrán országok inkább a lista végén szerepelnek, miközben a visegrádi régió országai egyaránt magasabb pontszámot értek el az uniós átlagnál. Mindez tovább erősíti a régió relatív versenyképességi pozícióját az Európai Unión belül, és jól illeszkedik az elmúlt évtized felzárkózási trendjébe – vélik az MNB-nél. Magyarország a vizsgált mutatók többségében egyaránt megelőzi az uniós és a többi visegrádi ország átlagát, míg ezektől csupán a foglalkoztatottak számának változásában maradt el, de ott is csak enyhén.

A hatékony válságkezelés és az egyes országok gazdasági fejlettsége között jelen számítások alapján az MNB szerint nem figyelhető meg összefüggés. Ez azonban nem is szükségszerű, hiszen a kormányok beavatkozási képességei, lehetőségei a gazdasági fejlettség mellett jelentős mértékben függenek az adott ország politikai stabilitásától, kormányzati hatékonyságától, társadalmi berendezkedésétől, a lakosság általános egészségi állapotától, demográfiai jellemzőitől, illetve a beavatkozások sikeressége nagymértékben múlik a lakosság szabálykövető magatartásán. 

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy Magyarország megfelelő időben és megfelelő mértékben reagált a COVID-19 járvány jelentette kihívásokra az eddigi adatok és előrejelzések alapján – állapítja meg az MNB jelentése. A járványkezelés versenyképességi mutatójának első számításai alapján az uniós tagországok közül hazánk találta meg a legjobban az egyensúlyt a gazdasági és az egészségügyi áldozatok között. Ez a hatékony válságkezelés lehetővé tette, hogy Magyarország relatív versenyképességi pozíciója erősödjön az Európai Unión belül a járvány első hullámának lecsengése után. Fontos azonban megemlíteni, hogy az első eredmények még részben előrejelzéseken alapulnak, a járványkezelés hatékonyságának értékelése a tényadatok ismeretében lehet majd teljeskörű.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!