2018. augusztus 10. 20:45
mfor.hu

Az egyre inkább eszkalálódó török helyzet szinte biztosan érinteni fogja Magyarország megítélését is. Az elemzői vélemények ugyanakkor nagyon széles skálán mozognak a hatás kapcsán.

 

Az elemzők szerint vagy valóban nem érti, vagy nem akarja érteni a török elnök Recep Tayyip Erdogan a piacok működését, és a kamatok szerepét. Viszont a piaci szereplők most úgy tűnik komoly közgazdasági leckét adnak a törököknek. Ahogy arról az mfor.hu is beszámolt napok óta zuhan a líra, és pénteken ismét történelmi mélypontra jutott. Olaj volt a tűzre, ahogy az elnök próbálta negligálni a történéseket, és azt hangsúlyozta, hogy nem fogják elveszíteni a háborút. Ennél visszafogottabb reakciót vártak a piacok, és azt, hogy a jegybank pénteken kamatot emel, így az esés tovább gyorsult. Ha Erdogan hívei követik is, és az otthon tartott dollárt és aranyat lírára váltják vélhetőleg az sem fog komoly változást okozni a fizetőeszköz árfolyamában, legfeljebb csökkenteni tudja a gyengülés ütemét.

Azok a pletykák pedig, hogy a törökök esetleg tényleg tovább feszítik a húrt, és amerikai tisztek letartóztatása készülnek, biztosan tovább rombolják a líra árfolyamát. Persze az amerikaiak sem hagyják magukat, és Trump felkelve gyorsan "belerúgott a földön fekvő ellenfelébe". Az amerikai elnök ugyanis bejelentette, hogy megduplázza a Törökországból érkező alumínium és acéltermékekre kivetett vámot.

Nagy kérdés, hogy a gazdasági nehézségek és a líra zuhanása mikor téríti észhez Erdogant, az biztos, hogy óriási nehézségekkel kell majd szembenézni a jövőben. Hivatkozhat ugyan a külső ellenségekre, démonizálhatja mind az USA-t, mind a spekulánsokat, ettől még a gazdaság nem fog talpra állni. Az elmúlt évek növekedése ugyanis dollárhitelekből valósult, meg, a beszakadó árfolyam és a növekvő kamatköltségek pedig ezeket rendkívüli módon megdrágították.

Tragikus a török líra zuhanása Tragikus a török líra zuhanása

Ezzel a problémával egyébként nem csupán a törökök fognak a jövőbe szembesülni, az eddigi  "ingyen pénz" korszakának vége sokaknak fog még fájni. Számos helyen okozhat gondot az, hogy az óriási likviditás közepette, nagyon alacsony hozamok mellett elérhető hitelekről le kell mondani. Ez vélhetőleg a feltörekvő piacokon az úgynevezett belső fogyasztás növekedését éppen úgy megakasztja, amit tetézni fog, hogy a dráguló hitelköltségek miatt kevesebb is lesz a rendelkezésre álló elkölthető pénz.

A nagy kérdés, hogy a befektetők hogyan fogják az egyes országokat megítélni. Ez ugyanis immár több évtizedes állandóan változó játék. Sokszor ugyanis mindenféle vizsgálat nélkül egy kalap alá veszik a feltörekvő gazdaságokat, ez megtörtént már akkor is, amikor nagy volt a baj, és pánikszerűen szabadultak meg sokan az ilyen országokban lévő eszközeiktől, de a piaci optimizmus alatt is láttunk olyat, hogy a legnagyobbak között nem tettek különbséget és minden BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) pénzügyi terméket kritika nélkül felvásároltak. Ha ez történne most is, akkor fel kell készülni a forint tartós gyengülésére és a magyar eszközök (részvények, kötvények) komolyabb esésére is.

Amennyiben szofisztikáltabban viselkednek majd a befektetők, kisebb idegesség vélhetőleg akkor is, ám ez idővel elmúlik. Ebben az esetben Magyarország megítélése vélhetőleg sokkal jobb lesz sok más országnál. Ennek hátterében az erős gazdasági növekedés, és a folyamatban lévő nagy nemzetközi beruházások (pl. épülő Mercedes vagy BMW gyár) mellett a kedvező mérlegadatok (pozitív külkereskedelmi, folyófizetési és pénzügyi mérlegek) is szerepet játszhatnak. Emellett az is érdemes hangsúlyozni, hogy  Magyarország,  dollár hitel kitettsége gyakorlatilag nulla. A lakossági devizahitelezés megszűnt, a vállalatok amelyek komolyabb hitellel rendelkeznek vagy szinte kizárólag euróban adósodtak el, vagy ha bocsátottak is ki dollárkötvényt, azzal szemben ebben a devizában fennálló bevétel is szokott lenni. Az állam esetében is volt dollárban nominált kötvénykibocsátás, azt ugyanakkor rendre "elswappolja" vagyis a kibocsátás időpontjában lefedezi a kockázatot.

Sok minden miatt lehet kritizálni az utóbbi évek Orbán-kormányait, azt ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy a korábbi szocialista kabinetekkel szemben fegyelmezett költségvetést vittek, a hiány rendre alacsony volt, bőven a 3 százalékos EU-s (maastrichti) előírások alatt alakult. Fontos azt is kiemelni, hogy 2010 óta nagyon tudatosan fordították át az államadósság finanszírozását, így egyre nagyobb hangsúlyt kaptak benne a forintban kibocsátott értékpapírok, amelyeket mind nagyobb arányban hazai intézményi és lakossági befektetők vásároltak meg.

Összességében tehát a dollár további erősödése, és a feltörekvő piacokon tapasztalható turbulencia vélhetőleg nem fogja hazánkat sem hidegen hagyni, és rövidebb-hosszabb ideig lehetnek emiatt piaci (forint, részvény, kötvény) hatásai. Attól azonban, hogy a 2008-as válsághoz hasonló gazdasági összeomlást szenvedjen el Magyarország biztosan nem kell tartani.