Csütörtökön újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyam, miután az Európa és Ázsia határán elhelyezkedő ország diplomatái hiába utaztak Washingtonba, az ottani tárgyalások a hírek szerint nem vezettek eredményre. A líra az esti órákban már 5 százalék feletti gyengülést mutatott a dollárral szemben, ilyen mértékű egynapos esésre 2008 óta nem volt példa. Ráadásul az esés pénteken sem fordult meg, hanem rendületlenül folytatódott.
A közelmúltban az mfor.hu részletesen foglalkozott a török gazdasággal, az akkori írásunkból kiderült, hogy hiába nő látszólag biztatóan a GDP, az nem egy organikus növekedés eredménye, hanem a fokozódó eladósodás révén valósul meg. Nem csak a török állam, hanem a vállalatok és a lakosság kitettsége is egyre magasabb lett az utóbbi időben. A helyzetet nehezíti, hogy a hitelek számottevő része dollár alapú. Ha visszaemlékszünk a 2008 utáni magyarországi helyzetre, akkor nem kell komoly gazdasági ismeret sem, hogy belássuk a gyengülő hazai deviza fenntarthatatlan terhet ró az adósokra. Az utóbbi napokban komolyan megroppanó líra miatt így a szakértők szerint csak idő kérdése, hogy mikor válnak a hiteladósok tömegesen fizetésképtelenné.
A líra gyengülése mögött az is szerepet játszik, hogy Törökország 5 százalék feletti GDP-arányos folyó fizetési mérleg hiánnyal küzd, így rá van kényszerülve a külső források igénybevételére. A megboruló helyzetben viszont vélhetőleg egyre kevesebben hajlandók Ankarát hitelezni, vagy csak sokkal rosszabb kondíciók mellett, ez pedig egy gyorsuló negatív spirált eredményez, amelynek nem tudni, hogy hol lesz a vége.
Az ingatag török helyzet viszont immár túlmutat az ország problémáin. Az esetlegesen bedőlő hitelek ugyanis több európai bankot is nagyon rosszul érinthetnek. A Financial Times két meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Központi Bank Egységes Felügyeleti Mechanizmusa (SSM) három európai nagybank esetében jelzett extra kockázatot a török líra gyengülése miatt, idézték a lapot az Equilor elemzői. A BBVA, az Unicredit és a BNP Paribas Törökországban folyósított devizahitelei esetében jelentősen megnőtt a nemfizetési kockázat, ugyanakkor a helyzet még nem kritikus. Mindhárom bank és az EKB is cáfolta az értesülést. A hír megjelenését követően jelentősen gyengült az euró árfolyama.
