A vészhelyzet - immár harmadik - meghosszabbítását az az alkotmánytörvény tette lehetővé, amelyet decemberben hagyott jóvá a pozsonyi törvényhozás. A gyorsított eljárásban elfogadott jogszabályt élesen ellenezte az ellenzék, és jogi szakértők bírálatát is kiváltotta.
Az említett alkotmánytörvény alapján a szlovák kormány elvben akárhányszor meghosszabbíthatja a vészhelyzetet, ezt azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia, igaz, elegendő, ha ezt húsz nappal a döntés hatálybalépése után teszi meg.
Igor Matovic miniszterelnök néhány járványintézkedés hétfőtől hatályos módosítását is bejelentette. Ezek egyike, hogy február 8-tól működésbe lép Szlovákiában az úgynevezett Covid-automata, egy olyan keretrendszer, amely a járványintézkedések enyhítésének vagy szigorításának automatizálását hivatott szolgálni a fertőzöttek aktuális számának tükrében.
Ennek alapján az ország régióinak jelentős része továbbra is a fekete besorolású, vagyis hétfőtől ezekben az eddig érvényes kijárási korlátozások maradnak hatályban. Az előzetes hírekkel szemben tehát hétfőtől nem kerül sor iskolanyitásra, erre csak a feketénél enyhébb besorolású járásokban adhat majd engedélyt a tisztiorvos.
Szlovákiában még tavaly márciusban hirdetett rendkívüli helyzetet a kormány a koronavírus terjedésének veszélyére hivatkozva, ez jelenleg is hatályban van. A rendkívüli helyzet márciusi kihirdetése után néhány nappal egészségügyi vészhelyzetet is hirdettek, ez júniusban lejárt. A vészhelyzet, amely októbertől lépett érvénybe, az egészségügyi vészhelyzetnél szélesebb körű intézkedéseket lehetővé tévő, általános vészhelyzet. A szlovák szabályozás szerint a vészhelyzetnél már csak egy magasabb állapotszint van, a rendkívüli állapot. Ez utóbbit a parlament javaslatára az államfő hirdeti ki, ám erre még nem volt példa az ország történetében.
