<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Vevő alig téved be a bevásárlóközpontokban a nem alapvető termékeket árusító üzletekbe. A legnagyobb bajban a ruházati- és cipőboltok vannak, amelyek közül soknak már elfogyott minden tartaléka. Van egyezkedés a bérbeadókkal, de ha lesz is engedmény, az is csak annyit ér, mint a lélegeztetőgép egy covidosnak. Egyeseknek segít, de a többségnek a végstádiumot jelenti. Központi segítség kellene, de a kormány csak az ígéretig jutott.

Több hazai bevásárlóközpontban megszaporodott az eltakart üzletek száma. Könnyedén meggyőződhet erről bárki, főleg persze Budapesten, de néhány megyeszékhelyen is ez a helyzet. Zömmel a nem alapvető szükségleteket kielégítő boltok (jobbára ruházat, cipő) esnek ebbe a kategóriába, de salátabár is lehúzta már a rolót. A nyitva lévő üzletekben nem kell küzdeni a másfél méteres távolságtartással. Bár összesített adatokat nem adnak ki sem az üzletek sem a központok üzemeltetői, forrásaink szerint legalább 30-50 százalékos a forgalmi bevételek csökkenése az elmúlt 5-8 hónapban a megelőző év azonos időszakához képest.

„Jön a Valentin-nap, a húsvét és a többi ünnep, lesznek is akciók, de ez már aligha változtat az alaphelyzeten. Az érintett üzletek többsége felélte a tartalékokat. Nyitva vannak, de csak a veszteséget termelik, és közben egyezkedni próbálnak a bérbeadókkal”

– mondta lapunknak Sugár György, a több tucat üzletet több plázában is fenntartó Boston Group ügyvezetője. A tulajdonos más, szintén magyar tulajdonú üzletláncok napi gyakorlatát is első kézből ismeri, ezek alapján (de nem nevükben) nyilatkozott.

Manapság nem nehéz tartani a távolságot a plázákban (forrás: pixabay.com)Manapság nem nehéz tartani a távolságot a plázákban (forrás: pixabay.com)

Saját méréseikre hivatkozva azt mondta, hogy a karácsony sem hozott felívelést, 2019 decemberéhez képest 2020 decemberében 50 százalékkal volt kisebb az értékesítési forgalom a cégéhez tartozó üzletekben. A látogatószám 60-70 százalékkal esett vissza. Utóbbi mutató a központok egészében 30-60 százalékos lehetett, és a január is pocsék volt.

Megkérdeztük, hogy meddig bírják a nem alapvető termékeket árusító bérlők, de ennek megjóslására nem vállalkozott. Viszont elmondta (és ezt más forrásból is megerősítették), hogy a bérlők közül sokan már hónapok óta nem fizetik, mert nem tudják kifizetni a teljes bérleti díjat. Utalt a teljes tavalyi évre: eszerint a bérbeadók januárban, februárban, márciusban (tehát az első lezárások kezdetekor) és decemberben a teljes díjat kérték, a többi hónapokra kisebb-nagyobb kedvezményt ugyan adtak, de azt is csak egyedi megállapodások alapján. (Ezt korábban több plázaüzemeltető is megerősítette lapunknak). Az üzemeltetési és marketing költségeket viszont egy zárva tartó vagy forgalmat alig realizáló üzletnek is fizetnie kell. Ez tény és nem megállapodás kérdése.

Az üzletek bérlői előtt több lehetőség is van:

  • továbbra sem fizetik a teljes bérleti díjat
  • reménykednek, hogy újabb kedvezményeket kapnak
  • a részmunkaidősök után most már főállású dolgozókat is elbocsátanak
  • saját forrásból fizetik a béreket és a járulékokat
  • áthidaló kölcsönt vesznek fel
  • bezárják az üzletet vagy eladják a bérleti jogot

„Ugyancsak hátrányosan érinti a bérlőket, hogy a forint folyamatosan romlott 2020-ban, vagyis amit esetleg kedvezményként adott a bérbeadó, azt felemésztette a forint leértékelődése, a bérleti díjat ugyanis euróban kell fizetni” – fűzte hozzá a tulajdonos.

Úgy tudjuk, hogy a nagyobb plázák az idei első negyedévre semmiféle kedvezményt nem adtak a leginkább érintett divatáru kereskedőknek. Ezek egy kisebbik, magyar tulajdonú része (17 országos lánc összesen 200 üzlettel és 24 ezer négyzetméternyi bérterülettel) még tavaly megalapította a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesületét (BBÉE). Csordás Norbert szóvivő szerint a napokban 27 központban mérték fel a helyzetet, azt látták, hogy összesen 72 üzlet (többnyire divatárus, de ajándékos és könyves is) bezárt 2020 tavaszától mostanáig, és újabbak is áldozatul eshetnek.

„Tavasszal és nyáron az üzemeltetők még működtették a lélegeztetőgépeket, de a télre már kihúzták a zsinórt, most vakrepülés van sokszáz boltnál.”

- mondta a szervezet képviselője.

A legfájóbb az lehet a plázák divatáru boltosainak – és ezt név nélkül több is elmondta -, hogy állami segítséget nem kapnak, holott százezer alkalmazottról van szó, és az esetleges bértámogatás nem rendítené meg a költségvetést. Ilyet azonban még senki nem ígért ennek a csoportnak. Az egyesület egyébként egy többpontos javaslatcsomagot tett le a kormány (ITM) asztalára még az ősz végén. Abban egyebek mellett azt kérte, hogy csökkentsék a bérleti díjat 50 százalékkal 2020 szeptembere és 2021 májusa között. Ezen kívül legalább másfél-két évig forintosítsák a bérleti díjakat és legalább 18 hónapra, 15 százalékkal csökkentsék a forgalmi adót 2021 januártól kezdve. Azt is szerették volna, hogy a kormány támogassa a bérköltségeket, mégpedig azzal, hogy a bruttó bérek és a bérterhek felét átvállalja az érintett vállalkozásoktól.

Csordás Norbert most azt mondta, hogy az ITM január közepén azt ígérte: egy átfogó anyagot készítenek ezen csoport gondjainak enyhítésére, addig türelmet kérnek. Most viszont már február közepe van, és a kormány egyelőre csak a vendéglátósok számára nyújtott egy apró szalmaszálat.  

A magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége és a BBÉE között nincs formális együttműködés – közölte lapunkkal Balatoni Judit főtitkár. Mint mondta, a szövetség nem foglal állást a tagvállalatok és az egyes bérlők közötti szerződések ügyében. Utalt viszont arra, hogy nagyon eltérő az egyes központok bérbeadóinak helyzete, attól függően, hogy banki finanszírozás áll mögöttük vagy például egy ingatlanalap tulajdonában áll. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a bérbeadói rugalmasság minden esetben elvárható, saját bevallásuk szerint ez most is megvan. 

Jön egy új mozi, de kinek?

A magyar plázatörténelem utóbbi 10 évében azt láttuk, hogy az üzemeltetők nem feltétlenül lelkesednek a sok ezer négyzetmétert elfoglaló mozikért, de azért megtartják őket. Abban reménykedve, hogy az ottani vendégek a központba jőve más egységben is költenek majd. A mozik látogatószáma folyamatosan csökken, a járvány miatt jó ideje üresek. Vannak olyan üzemeltető cégek, amelyek eleve nem is akartak mozit kialakítani, mert területéhez képest nem hoz elegendő hasznot a háznak. Ehhez képest február elején azt közölte a kőbányai KÖKI tulajdonosa, az Adventum csoport, hogy „a környék lakói és az agglomerációban élők örömére” egy több mint 1200 fő befogadására alkalmas multiplex mozit nyitnak, átadás 12-14 hónap múlva lehet. Kérdésünkre elárulták, hogy nem kell elküldeni bérlőt emiatt, a 4000 négyzetméteres területre van hely a meglévő épületben és a tetőteret is bevonhatják a projektbe.

Külföldön több módszer is létezik a veszteségek enyhítésére. Az egyik a költségmegosztás, amit cseh mintának is szoktak nevezni. Eszerint a bérbeadó, a bérlő és az állam is átvállal valamekkora részt az üzletközpontokan ingatlant bérlő cégek terheiből. (Hozzá kell azonban tenni, hogy Csehországban sokkal szigorúbbak voltak a korlátozások már a járvány első hullámában is.) Ezt mind a mai napig elutasította a magyar kormány.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter épp a héten jelezte: csak az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérlőit segítik ki ingyen hitellel, a magán szerződésekbe nem akarnak beavatkozni. Ráadásul a miniszter – nem tudni milyen szándékkal – tévesen a vis maiort is emlegette, mert szerinte épp ez érvényesül, hiszen ellehetetlenül a bérlők tevékenysége, s emiatt nem tudják kifizetni a bérleti díjat. De ezt csak véleményként fogalmazta meg, elhárítva magától bármiféle felelősséget. 

Üzletileg tehát az a helyzet, hogy a bevásárlóközpontok üzemeltetői/bérbeadói nem érdekeltek a nehéz helyzetbe került bérlők teljes ellehetetlenülésében. A nekik hitelező bankok megnyugtatására inkább benntartják a központban a mégoly rosszul fizető bérlőt is. Viszont bármikor könnyedén lecserélhetik. Átépítéseknél, egy nagyobb cég (többnyire multinacionális vállalat)  területbővítési igényének kiszolgálásakor kapóra jön ez a lehetőség. Sokszor előfordult már, hogy átpozícionáltak egy központot, és kiszórták a kisebb területet bérlőket vagy a rosszul fizetőket. Most is erre lehet számítani.

Más a helyzet az állami vagy önkormányzati üzlethelyiségeket bérlő vállalkozókkal. Közülük sokan egy e heti bejelentés szerint mentesülnek 4-5 hónapra a bérletidíj kifizetése alól. Ám itt sem lehet általánosítani, és itt is igaz, hogy a nem szabadidős vagy sporttevékenységnek helyet adó területeket vagy vendéglátó egységet bérlők rosszabbul járnak. És ehhez képest még rosszabb a helyzete azoknak – és ők vannak többen -, akik magánszemélytől vagy vállalkozástól bérlik az adott üzletet. A főútvonalak mentén ruhás vagy cipős boltot fenntartó ilyen cégek forgalma szintén bezuhant, bértámogatást nem kapnak, nem hitelképesek, sokan baráti kölcsönökből tartották fenn magukat már eddig is. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.