Némiképp váratlan, ám mégis logikusan időzített közleményt adott ki kedden reggel a Pénzügyminisztérium, melynek lényege, hogy a kormány megemeli a GDP arányában meghatározott idei költségvetési hiánycélt, 3,9-ről 5,2 százalékra. Noha hangsúlyozzák, hogy ez még így is egy százalékpontos csökkenést jelent 2022-höz képest, ám két fontos dologról is hallgatnak a közleményben.
Ám előbb egy gondolatnyi kitérő arról, miért is logikus az időzítés: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis kedd reggel tette közzé a kormányzati szektor első féléves egyenlegére vonatkozó statisztikát, melyből már világosan látszik az, ami a tárca által havonta közzétett államháztartási adatokból csak sejthető volt: nem kicsit véti el a kormány az idei évi hiánycélját.
A KSH közlése szerint az első félév végére 2296 milliárd forintos hiány keletkezett, ami az éves 3420 milliárdos hiánycél bő 67 százalékát teszi ki - a helyzet pedig azóta csak tovább romlott. GDP-arányosan pedig ez a hiány 6,3 százalékot jelent. Ezt kellett volna levinnie a kormánynak a második félévben a 3,9 százalékban meghatározott szintig.
És akkor ezen a ponton térünk vissza a Pénzügyminisztérium közleményére, melyben tehát kiemelik, hogy az új 5,2 százalékos hiánycél továbbra is egy százalékponttal alacsonyabb a 2022-esnél, tehát a hiánycsökkentés megvalósul. Arról viszont nem szól a fáma, hogy az idei év vonatkozásában nem kicsi korrekciót hajtottak végre, 1,3 százalékpontosat. Ráadásul az az általuk említett egy százalékpontos csökkentés sem annyira egyértelmű, mint azt a tárca közleménye állítja. Tavaly ugyanis lényegében egy elszámolási "vita" miatt emelkedett a GDP-arányos hiánycél 4,8 százalékról 6,2-re. Az Európai Bizottság ugyanis a magyar állam nagy gázbeszerzését (vagyis a Gazprommal kötött szerződésen kívüli 700 millió köbméteres vásárlását - a szerk.) a kiadások között számoltatta el, és mivel a kormány ezt magától nem így tette volna, ők emiatt a 4,8 százalékot tekintették sokáig "tényleges" hiánynak. Ehhez képest pedig a most meghatározott 5,2 százalék 0,4 százalékpontos hiánynövekedésnek számítana - elviekben. Ez a módosított hiánycél egyébként megfelel a Magyar Nemzeti Bank által múlt hét csütörtökén közzétett 5,2 százalékos előrejelzésnek.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a kormány a hiánycél megemelésével sok költségvetési mozgásteret csinált volna magának, hiszen minden jel szerint az általuk - még a mai napig - hivatalosan várt 1,5 százalékos növekedésre esély sincsen. Sőt, sokkal elképzelhetőbb a gazdasági stagnálása vagy minimális (0,5 százalékos) zsugorodása is. Márpedig, ha egy törtben a nevező alacsonyabb a számláló változatlansága mellett, az matematikailag magasabb hányadost eredményez. Ugyanakkor az is tény, hogy miközben az első félévben 2296 milliárd forintos hiányt halmozott fel a költségvetés, és augusztusban már a 3299 milliárdot is elérte, kérdéses, hogy cirka 100 milliárdos mozgástérrel le lehet-e hozni a hátralévő négy hónapot. Igaz, ebben a kormányzat segítségére lehet a költségvetés éven belül jellemző lefutása, annak úgymond orrnehézsége.
Így költekezik túl a kormány
A KSH frissen közzétett adatai szerint a kormányzati szektor bevétele 15 366 milliárd, kiadása pedig 17 662 milliárd forint volt. 2023 első félévében a bevételek 1605 milliárd forinttal, 11,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A legjobban, 790 milliárd forinttal, 13,9 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 172 milliárd forint (5,5 százalék) volt az áfabevétel növekedése, emellett jelentősen bővültek a különadó-bevételek. Bár látszólag tavalyhoz képest nőttek a kormány áfabevételei, valójában egyáltalán nem lehet nagyon örülni a sor teljesítményének. Bár az első félévben a 20 százalék feletti infláció elviekben hozzájárul a magasabb bevételekhez és ez éves viszonylatban meg is mutatkozik, a kormány által várt és tervezett szinttől elmaradnak a bevételek. Ennek hátterében pedig a kimagasló infláció mellett bekövetkezett fogyasztás-visszaesés áll. Ezt jól szemlélteti, hogy júniusig 3328 milliárd forint folyt be áfából a költségvetésbe, ami 41,7 százalékos időarányos teljesítést jelent. Az elmaradás így 665 milliárd forint. Érdekes egybeesés, hogy ez szinte pont annyi, amennyit a kormány jogos követelésként igényel az EU-tól a határvédelmi költségek megtérítése címén. Mint ezt a PM közleményében is írja:
"Magyarország évek óta kéri az Európai Bizottságtól az uniós határok védelmére fordított határvédelmi költségek megtérítését, amelynek összege eléri a 650 milliárd forintot. Amennyiben a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, a hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb."
Visszatérve a bevételek első féléves alakulására, a jövedelemadó-bevételek 365 milliárd forinttal, 16,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A társadalombiztosítási hozzájárulások 462 milliárd forinttal, 14,6 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 11 milliárd forinttal, 0,4 százalékkal csökkentek.
Ezzel párhuzamosan a kiadások 3232 milliárd forinttal, 22,4 százalékkal emelkedtek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 33 milliárd forint (1 százalék) volt, amit a hathavi „fegyverpénz” bázisidőszakban megvalósult kifizetése is befolyásolt. Magyarán az idei növekmény még nagyobb lenne, ha tavaly nem utalták volna ki a hathavi "fegyverpénzt". A pénzbeni társadalmi juttatások 778 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a nyugellátásra kifizetett összegek növekedése miatt, ez év elején ugyanis 15 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat, ami mellé a 13. havi nyugdíjat is ilyen megnövelt összegben folyósították. A folyó termelőfelhasználás 370 milliárd forinttal, 15,1 százalékkal, a kamatkiadások pedig 832 milliárd forinttal, a 2,1-szeresükre nőttek, vagyis 105 százalékkal. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 210 milliárd forinttal, 15,3 százalékkal csökkent, amiben megmutatkozik az állami beruházások leállítása. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1429 milliárd forinttal, 47,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, főként az energiaszolgáltató cégeknek nyújtott támogatások ugrásszerű növekedése következtében.
