Az elmúlt hetekben mi is többször beszámoltunk már a sertéshúsok piacán tapasztalható drasztikus áremelkedésekről. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint soha nem volt olyan drága a párizsi, mint most, de a karaj ára is az egekbe szökött, néhány nappal ezelőtt pedig a rövid idő alatt brutális mértékben dráguló téliszalámiról számoltunk be.
Mindennek hátterében az afrikai sertéspestis kirobbanása áll, mely bár a magyar házisertés-állományt nem érinti, a kínai állomány drasztikus zsugorodása emeli a világpiaci árakat, ami a magyar folyamatokra is hatással van.
Most a jobbikos parlamenti képviselő, Jakab Péter kérdezte meg az agrárminisztert, hogy a szaktárca mit kíván tenni annak érdekében, hogy továbbra is elérhető legyen a magyar háztartások számára a sertéshús. Mint írja, egy év leforgása alatt a sertéshús ára 15,5 százalékkal emelkedett, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen időszak alatt 10,7 százalékkal. (szerk.: ez a béreknél nagyobb mértékű drágulás azt jelenti, hogy ugyanannyi pénzből kevesebbet tudnak vásárolni az adott termékből a vásárlók.) Jakab arra is emlékeztet, hogy a szakértők a sertéspestis miatt további jelentős drágulással számolnak.
Az agrárminiszter, Nagy István válaszában rögzíti, hogy ezek a folyamatok nem egyedi magyar jelenségek, hiszen ez a trend a világpiaci árakban is megfigyelhető, aminek oka a sertéspestis megjelenése miatti keresletnövekedés. Arra azonban mind a szaktárca, mind a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nagy gondot fordít, hogy a sertéspestis ne jelenjen meg a magyar házisertés-állományban. Ennek módja egyébként fertőzött területeken lévő, nem megfelelő kerítéssel védett állományok leölése. A védekezésre ennél kisebb kárt okozó megoldás nincs, hiszen mint azt korábbi cikkünkben kifejtettük, a sertéspestis nagyon virulens, hatékony védoltás nincs ellene, és a vírus akár hetekig képes jelen lenni még a fagyasztott húsban is, és a fertőzött ólakban is túl tud élni.
Az agrárminiszter azonban még az elszálló és történelmi magasságokba emelkedő árak mellett is igyekszik kidomborítani a kormány eddigi döntéseinek ma már cseppet sem látható eredményét.
Mint írja ugyanis, "2016-ban a kormány az alapvető élelmiszerek közül elsőként a sertéshús áfakulcsát csökkentette 5 százalékra, továbbá itt valósult meg először a teljes körű forgalmiadó-csökkentés is. Ezek a költségvetés teherbíró képességével összhangban meghozott döntések érdemben és fenntartható módon egyaránt enyhítették a fogyasztók terheit és javították az ágazat versenyképességét."
A fogyasztók terheinek fenntartható módon történő csökkentése egészen érdekes kijelentésnek tűnik. 2016 elejéhez képest
- a rövidkaraj kilója 21 százalékkal drágult,
- a sertéscomb kilója 30 százalékkal,
- a párizsi kilója szintén 30 százalékkal,
- a szárazkolbászé pedig 19 százalékkal.
Utóbbi két termék esetében érdemes megjegyezni, hogy ezek azok a termékkategóriák, melyek nem csak és kizárólag sertéshúsból készülhetnek, az alapanyag árának emelkedése viszont így is drasztikus mértékben begyűrűzött a fogyasztói árakba.
