2019. szeptember 10. 11:48
mfor.hu

A forint várhatóan a jelenlegi 328-333-as rekordgyenge szinten mozoghat az euróval szemben - vélik az Equilor szakértői. A következő időszakban egyre inkább a világ jegybankjainak monetáris politikája határozhatja meg a pénz- és tőkepiacok mozgását.

Izgalmasan telt az év első kilenc hónapja a világ pénz- és tőkepiacain, és az utolsó negyedév is sok fordulatot hozhat az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb, átfogó elemzése szerint. Míg eddig a politikai események határozták meg a piacok mozgását – elég csak a kereskedelmi háborúra vagy a Brexit halasztására gondolni –, addig ősztől a világ jegybankjai befolyásolhatják az irányt. Az amerikai jegybank kamatvágása, valamint az Európai Központi Bank szeptember közepén várható bejelentései számos kisebb jegybank számára teret nyithatnak a monetáris lazítás előtt, amennyiben ezt az inflációs folyamatok és a devizaárfolyamok lehetővé teszik. 

A Magyar Nemzeti Bank tavasszal óvatos normalizációs lépéseket tett, amelynek során emelték a betéti kamatszintet, illetve átmenetileg csökkentették a bankrendszeri többletlikviditást. Az Equilor szerint ez a folyamat megszakadhat, és akár lazító lépések is jöhetnek, elsősorban nemkonvencionális eszközök segítségével. Török Lajos, az Equilor vezető elemzője elmondta, hogy a nemzetközi tendenciák alapján még hosszú ideig fenntartható az ultralaza monetáris politika, és az alapkamat első emelésére legkorábban 2021-ben kerülhet sor. 

Kockázati tényező marad a forint

Az egyetlen kockázati tényező a forint árfolyama, amelynek további gyengülése esetén inflációs hatás jelentkezhet, amire érdemes figyelnie a jegybanki döntéshozóknak. Az elmúlt hónapokban jelentősen mérséklődött az éves bázison mért infláció üteme, mely folytatódhat, ugyanakkor a mutató az idei évben a jegybank 3 százalékos célszintje felett maradhat, ami nem tesz lehetővé komolyabb monetáris lazítást. 

A mérséklődés külső tényezőknek köszönhető: az olajárfolyam és az üzemanyagárak csökkenése mellett az egyéb importált termékeken keresztül is jelentkezett némi dezinflációs hatás, ugyanakkor az Equilor szerint a keresleti oldal bővülése továbbra is felfelé mutató kockázat. 

Elmaradt a pánik

Török Lajos kiemelte, hogy amennyiben az eurózónában tartósan fennmaradnak a jelenlegi folyamatok, a következő negyedévekben sem számíthatunk a hazai infláció élénkülésére. Az elmúlt időszakban történelmi szinteket ért el az euró a forinttal szemben, azaz a magyar fizetőeszköz sosem volt még ilyen gyenge. A kiadványban kiemelte, hogy a rekordszintre gyengülés nem okozott pánikhangulatot: lassan és lépcsőzetesen zajlott, egyedül az utolsó, a 327,5-ös szint áttörését követő szakasz volt gyorsabb. Fontos ugyanakkor, hogy nem forint-specifikus eseményekről és gyengülésről lehet beszélni, hanem a régiós devizák, így a lengyel zloty és a cseh korona általános, elmúlt másfél hónapban tapasztalt trendjéről. Az Equilor a forint további jelentős gyengülésére egyelőre nem számít, az euró a jelenlegi viszonylag gyenge, 328-333 forint közötti sávban mozoghat.

Kitart a lendület a gazdaságban 

A magyar gazdaság fundamentumai továbbra is kedvezőek, a GDP-növekedés üteme ugyan lassulhat, de az idei évben is élénk marad. A bővüléshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Továbbra is erőteljes a belső fogyasztás, amelyet a bérek folytatódó emelkedése, illetve a bővülő lakossági hitelezés támogat. 

A vállalati beruházások mind a kis- és középvállalatok, mind a nagyvállalatok esetében tovább bővülhetnek, de a korábbinál már visszafogottabb ütemben. Az eurózóna, azon belül is Németország gyenge növekedési adatai egyelőre nem éreztették hatásukat, az elemző szerint erre a harmadik és negyedik negyedévben kerülhet sor. 2020-tól az uniós források, és az ehhez köthető állami beruházások csökkenése foghatja vissza a GDP-t, mely az Equilor jelenlegi számítása szerint a tavalyi 4,9 százalék után idén 4,2, jövőre 3,8, míg 2021-ben 3,3 százalék lehet. 

Nem tud tovább nőni a foglalkoztatottság

A hazai munkaerőpiac kapacitása elérte korlátait, a munkanélküliségi ráta historikus mélypontra esett, majd júliusban emelkedni kezdett. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is béremelést generál, ugyanakkor középtávon a gazdasági növekedés gátja lehet. Az Equilor várakozása szerint a jelenlegi szintekről már nem tud érdemben növekedni a foglalkoztatottság, illetve csökkenni a munkanélküliségi ráta. 

A fegyelmezett költségvetési politika az államháztartási hiány folyamatos csökkenésével jár, így az Equilor a GDP-arányos államadósság további csökkenését várja. A Kormány által ígért, második és harmadik gazdaságvédelmi akcióterv költségvetési hatásait a konkrétumok nélkül nehéz megbecsülni. Az előzetesen elérhető információk alapján ezek némileg növelhetik az államháztartási hiányt, azonban miattuk várhatóan nem kerül veszélybe a vállalt hiánycél. A kedvező folyamatok alapján a nagyobb hitelminősítők közül októberben a Moody’s is hazánk hitelbesorolásának felminősítéséről dönthet, miután 2016 óta nem változtatott az egyébként a másik két minősítőnél jelenleg egy fokozattal alacsonyabb besorolásán.

Alulteljesítő magyar börze

A fontosabb tőzsdeindexek pozitív képet mutattak az év első kilenc hónapjában: eddig a Nasdaq teljesített a legjobban 20 százalék feletti növekedésével, de az S&P 500 és a Dow is 14-19 százalékkal emelkedett. Az európai tőzsdék sem maradtak el tengerentúli társaiktól: a német DAX 14,8 százalékot, a francia CAC 40 18,2 százalékot, míg a STOXX 50 index 16,1 százalékot emelkedett. Ezzel szemben a hazai részvényindex, a BUX alulteljesített, 2,7 százalékot emelkedett mindössze. Az Equilor elemzése kiemeli, hogy az indexek alakulását tekintve rövidtávon láthatóak nagyobb kockázatok: egy politikai sokk képes lehet elrontani a hangulatot – főként egy esetleges megállapodás nélküli brit kilépésre vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború további elmérgesedésére érdemes figyelni. A jegybankok várható lazítása miatt az Equilor azt várja, hogy a legfontosabb tőzsdeindexek emelkedni fognak december végére, és a kötvényhozamok is tovább csökkenhetnek. Továbbra is kockázatot jelent a fejlett piacok esetleges gazdasági lassulása, így megfontolandó a gazdasági növekedéstől kevésbé függő részvények felülsúlyozása.