A közfoglalkoztatási jogviszony egyik lényegi eleme, hogy az így megszerezhető jövedelem magasabb legyen, mint a szociális juttatás összege, de alacsonyabb, mint az elsődleges munkaerőpiacon megállapított kötelező legkisebb munkabér összege - olvasható a belügyminiszter, Pintér Sándor által jegyzett válaszból. A minisztertől Hohn Krisztina, LMP-s képviselő szerette volna megtudni, hogy "tervezi-e a kormány a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérminimum emelését".
A belügyminiszter válasza azonban semmilyen biztató megjegyzést nem tartalmazott, még csak a megfontolás lehetősége sem olvasható ki a sorok közül. Iránymutatásként a cikkünk elején beidézett mondatot rögzítette válaszában Pintér Sándor, aki hozzátette, a közfoglalkoztatottak esetében a cél az elsődleges munkaerőpiacra történő kijutás támogatása és ösztönzése.
Majd tájékoztatta az LMP-s képviselőt arról a nemrég bejelentett kormánydöntésről is, melynek értelmében a közmunkások bruttó 81 530 forint közfoglalkoztatási béren felüli egyszeri juttatásban részesülhetnek. Ezt a rendelet értelmében szeptember 20-ig kell megkapniuk azoknak, akik idén január 1. és július 31. között legalább 90 napig közfoglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkeztek és nem álltak a programból történő kizárás hatálya alatt. Ez a bruttó kicsivel több mint 54 ezer forint egyszeri segítséget jelent majd az érintetteknek, amit a kormány
"az álláskeresés közben felmerült költségekhez való hozzájárulás" címszóval pántlikázott fel.
Ez az összeg garantáltan nem fogja megváltani az egyre jobban leszakadó közmunkások helyzetét. Ha már annyira pörög a gazdaság, hogy minden várakozást felülmúl, akkor bőven lenne mozgástér arra, hogy a közfoglalkoztatotti béreket is újra emeljék így három év után.
A nettó közmunkásbér jelenleg ugyanis a nettó minimálbér 54 százaléka, és minden esély megvan arra, hogy az emelés újbóli elmaradása esetén jövőre már csak a felét fogják kapni a közmunkások a kötelezően adandó legkisebb bérnek. 2011-ben ez az arány sokkal magasabb volt, 77 százalék, azóta folyamatosan nőtt a differencia a kétféle bérkategória között.
2011 óta a nettó minimálbér összesen 63 százalékkal emelkedett, míg a közmunkások alapfizetése 15 százalékkal.
Az egyre nagyobbra hízó szakadék nemcsak önmagában problémás, hanem azért is, mert mindeközben az élet is folyamatosan drágult Magyarországon. Így azok, akik beragadtak a közfoglalkoztatásba piaci munkalehetőség hiányában, vagy épp egészségi állapotukból fakadóan nehezen foglalkoztathatók az elsődleges munkaerőpiacon, egyre nehezebben tudnak kijönni a három éve változatlan közmunkás fizetésből.
Érdemes összevetni a béremelkedés ütemét a vizsgált időszak alatt mért kumulált inflációval is. Ez rávilágít ugyanis arra, hogy ma közmunkások anyagilag évről évre nehezebb helyzetben vannak.
2011-től mostanáig a fogyasztói árak összesen 21,5 százalékkal emelkedtek, amivel szemben - mint írtuk - a közmunkások bére csupán 15 százalékkal lett magasabb. Reálszinten így a közmunkások fizetése 5,1 százalékot veszített az értékéből, miközben piaci körülmények között akár a 10 százalékot is eléri a reálszintű béremelkedés - ráadásul ezt egyetlen év leforgása alatt.
