A magyar gazdaság fejlődése a 2010-zel kezdődött évtized végén látványosan megtorpant. Ez látszólag a Covid-járvány, majd az ukrajnai háború következménye, valójában kifulladt az évtized közepétől a szabad, rendelkezésre álló munkaerőre épülő extenzív növekedési modell, az intenzív, a hatékonyabb termelési módokra és ágazatokra összpontosító bővülés viszont nem igazán indult meg. Az átmenet kulcsa a hatékonyság és a termelékenység növekedése lenne – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az immár harmadszor megjelenő Termelékenységi jelentésében, amit a Népszava szemlézett.
A lap a jelentést értékelve azt írja, a hazai munkatermelékenység csak az uniós átlag 64 százalékán, a legjobb 5 uniós országot tekintve pedig 49 százalékán áll, míg a magyar innovációs rendszer hatékonysága az uniós átlaghoz mérve 55, a top 5 uniós országhoz viszonyítva pedig 36 százalék. Javulás a dokumentum szerint a 2020-as években csak a digitalizációban történt.
Fotó: Depositphotos
Az MNB kutatói azt is megállapították, hogy a magyar gazdaságban a legalacsonyabb hazai hozzáadott értékkel a járműipar termel, mintegy 15 százalékra tehető ez az érték. A villamos berendezés gyártásánál – ide tartoznak az akkugyárak is – a teljes kibocsátás hazai hozzáadott értéke 19,2 százalék, ez a harmadik leggyengébb adat. Ez a mutató a 2023-as adatok alapján elmarad a feldolgozóipari átlagtól (23,6 százalék), a piaci szolgáltatások 58,5 százalékos értékének pedig mindössze a harmada.
