Gyorsan szögezzük le: a budapesti agglomeráció zöme még most is olcsóbb, mint a legtöbb budapesti kerület. Azonos méretű otthonoknál átlag legalább 20-30 százalékos lehet az árkülönbség az agglomeráció javára. Ezért, ha valaki nagyon be van szorítva és nem nagyon hitelképes, akkor érdemes itt keresgélni.
Méretes, jó állapotú családi ház rengeteg van, a jó termékek ára persze nem fog csökkenni, de megérheti egy olyan házba költözni, amiben legfeljebb egy tisztasági festést kell elvégezni és nem kell hozzányúlni a gépészethez vagy a szigeteléshez. A mai építőanyagárak és munkadíjak mellett sok-sok millió forintos plusz kiadástól szabadul meg így a potenciális vásárló.
A növekvő kereslet nyomán az agglomeráció ingatlanárai is meredek emelkedésnek indultak. A KSH 2021. III. negyedéves adatai alapján a Budapest környéki agglomerációs zónákban 27 és 39 százalék között nőtt a használt lakóingatlanok átlagára, ami bőven túlszárnyalta a főváros, a megyeszékhelyek, de még a Balaton parti települések áremelkedését is – írta az OTP Ingatlanpont.
Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ez csak a drágulási ütembeli különbség, az abszolút árszintek még mindig jelentősen eltérnek, és ez igaz az új építésű lakásokra is. Budapesten az új építésű lakások négyzetméterára már 13 kerületben meghaladja az egymillió forintot, az agglomerációban – az olcsóbb telekárak miatt – ez még 700-800 ezer forint között mozog, de persze van néhány projekt, ahol ennél magasabb.
A használt lakásoknál 2020 őszén az V. kerületben 985 ezer forint, a XIII. kerületben 692 ezer forint, Dunakeszin pedig mindössze 511 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ám mára a helyzet jelentősen megváltozott. Az V. kerület átlépte az egymilliós, a XIII. kerület a nyolcszázezer forintos küszöböt, Dunakeszi átlagos négyzetméterára pedig 710 ezer forint környékén alakul.
Az elmúlt időszak ingatlanpiaci áremelkedésének és gépjármű-fenntartási költségnövekményének hatására már közel sem egyértelmű, hogy pusztán anyagi szempontból továbbra is majdnem minden esetben előnyös az agglomerációba költözni, ezért az OTP Ingatlanpont szakértői másfél év után ismét megvizsgálták azt, hogy az ingázás pluszköltségeivel együtt mennyi idő alatt hozzák be az agglomerációs ingatlanárak a belváros árszínvonalát.
Az összehasonlíthatóság kedvéért most is a 2020-as kalkulációval azonos paraméterekkel számoltak, azaz egy 50 négyzetméteres V. vagy XIII. kerületi lakásból a budapesti agglomerációban található 80 négyzetméteres ingatlanba költöző családot vettek alapul, feltételezve, hogy a szülők közül az egyik továbbra is a főváros legnagyobb, a XIII. kerületi Váci úti irodafolyosóján vállal munkát.
Míg 2020-ban egy 80 négyzetméteres zsámbéki ház esetében 8 év kellett ahhoz, hogy az ingatlan és ingázás (saját gépkocsival) költségei elérjék egy XIII. kerületi 50 négyzetméteres lakás átlagárát (azaz leegyszerűsítve ennyi ideig érte meg tisztán anyagilag a kiköltözés), addig idén ehhez már 2 év elegendő. Szintén 2 évre csökkent a korábbi 7 évről a költségelőny a hasonló árfekvésű Szigetszentmiklós esetében, az ennél magasabb árszintű agglomerációs települések esetében pedig már az első évben felborul a mérleg.
A legdrágább budapesti kerülettel összehasonlítva már valamivel jobb a helyzet, azonban másfél év alatt így is körülbelül a felére csökkent az agglomeráció V. kerülettel szembeni költségelőnye. A kivétel Dunakeszi, ahol egy 80 négyzetméteres ház átlagos ára mára meghaladja egy V. kerületi 50 négyzetméteres lakásét is. Mivel a tömegközlekedés költsége az autós munkába járásnak csak töredéke, az V. kerülettel szemben akár egy emberöltőnyi időtartam is lehet az agglomerációba kiköltözés és vonattal / busszal való ingázás költségelőnye.
Azt az OTP-s szakértők is elismerik, hogy a home office elterjedése és a bővülő családok nagyobb helyigénye árnyalja a képet. Ráadásul a saját gépjárművet kiválthatják tömegközlekedéssel, köztük vonattal, amit fejleszt a kormány. A családok pénzügyi kedvezményei és a relatíve olcsó árak, valamint a nagyobb élettér erős ellenérv lehet még mindig sokak számára.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az agglomerációs közlekedési lehetőségek fejlődésével tovább nőhet az elővárosok iránti kereslet is, ami akár további – és a budapestit meghaladó mértékű – ingatlanár emelkedést okozhat. Ugyanakkor az is elképzelhető többéves időtávon, hogy az agglomeráció ingatlanárainak növekedésével egy újabb fordulat fog bekövetkezni és az otthonkeresők ismét a fővárosi kerületek felé fognak fordulni.
