4p

Az extraprofitadót tartja a legnagyobb kihívásnak a Hungarikum Biztosítási Alkusz. Keszthelyi Erik, a piacvezető magyar cég első embere szerint a biztosítási szakma összefogásával lehet és kell reagálni a szektort érintő kihívásokra és csökkenteni kell vagy megszüntetni a szektort sújtó különadót.

Ellentmondásos képet mutat a hazai biztosítási szektor. A díjbevétel 2023-ban 1,509 milliárd forint volt, amivel az előző évhez képest mindössze 5,6 százalékos növekedést ért el - ám 17,6 százalékos éves átlagos inflációs környezetben. A nem-élet üzletág, amely a biztosítási piac 62 százalékát adja, 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, amellyel még a 2021-es szintet sem érte el.

Tavaly a díjbevételek növekedésétől érdemben elmaradt a szerződések számának gyarapodása, ami negyedévente mindössze 1,1 százalékos volt. Az életbiztosítások száma 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 1,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. 2024. I. negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában ugyanakkor 7,2 százalékos növekedés látható az egy évvel korábbihoz képest, mely több, mint 1 millió új szerződést jelent, döntően annak következményeként, hogy a nem-élet üzletági szerződések száma 8,4 százalékkal nőtt, s az 2024. I. negyedév végén meghaladta a 15,87 milliót.

Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor: 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, őt követték a pénzügyi tranzakciós illetékek 333 milliárd forinttal, majd a biztosítótársaságokat érintő biztosítási adó és az extraprofitadó 236 milliárd forinttal. 

A klímaváltozás következtében ugyanakkor egyre nagyobbak a kockázatok és a kárinfláció mértéke. A nem-élet ág esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021-2023 között majdnem 30 százalékos volt, a lakossági módozatok estén pedig a legtöbb esetben a 40 százalékot is meghaladta a kárinfláció. 

Keszthelyi Erik szerint az extraprofitadó kivezetése vagy csökkentése erősíthetné a biztosítási alkuszok közötti versenyt
Keszthelyi Erik szerint az extraprofitadó kivezetése vagy csökkentése erősíthetné a biztosítási alkuszok közötti versenyt
Fotó: Hungarikum

Az extraprofitadó és a biztosítási adó együttesen 27 százalékot tesz ki, a jutalék szintje pedig 15-17 százalék között mozog - ez azt jelenti, hogy 100 forint biztosítási díjból 55-öt tesz ki a költség (kárfizetés nélkül!). A szektorra terhelt extraprofitadó túlzottan terheli a biztosítókat és a közvetítői hálózatokat, ráadásul gátja a versenynek is. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi biztosítók, élve a határon átnyúló szolgáltatások lehetőségével, árban a hazai biztosítók alá mehetnek, hiszen nekik nem kell állniuk a 12 százalékos extraterhet. A Mészáros Lőrinccel felesben a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t tulajdonló Keszthelyi Erik - aki egyben a társaság vezérigazgatója - megítélése szerint az adó kivezetése vagy csökkentése erősíthetné a piaci versenyt is.

A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, ezáltal hosszú távon a magyar biztosítási szektor fokozatosan leszakadhat a környező országok fejlettségi szintjéről, és idővel már a trendkövetésre se lesz képes. 

Izmosodó alkuszi tevékenység

Annak ellenére, hogy a biztosítási penetráció az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken hazánkban (2013-ban 2,66 százalék volt, ami 2023-ra 2,01 százalékra esett vissza), a bruttó díjbevétel évente átlagosan 6,5 százalékot növekedett, amely jelentősnek mondható, de még így is elmarad a nemzetközi szinten 10 százalékos fejlődéstől.

Az alkuszok és a többes ügynökök a biztosítók díjbevételének 53 százalékát kezelték 2023-ban, mely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben folyamatos növekedést mutat a közvetített szerződések darabszáma is. Míg 2020-ban az alkuszok és többes ügynökök által közvetített szerződések darabszáma a teljes biztosítási piac vonatkozásában 43,2 százalék volt, 2023-ra elérte a 46 százalékot. Ugyanakkor a növekvő teljesítmény mellett folyamatosan csökken az aktív biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök száma. Míg 2010-ben 550 volt az alkusz és többes ügynök cégek száma, ami 2023-ra (az előző évhez képest 5,3 százalékkal) 354-re csökkent. Az elöregedő korfa megmutatkozik a biztosítási szektorban tevékenykedő személyek között is (az alkuszoké 49,4 év, a többes ügynököké 37,1 év, míg az ügynököké 47,6 év) ezért kiemelten fontos feladat a szektor számára a fiatalok bevonzása - hangsúlyozta Keszthelyi Erik a cég mai sajtóbeszélgetésén.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!