Meghallgatták Kapitány Istvánt – ismerje meg a Tisza gazdaságpolitikusának terveit

Elindult az igazi parlamenti munka az április 12-i országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerző, ezzel 141 mandátumhoz jutó Tisza Párt leendő miniszterei számára. Kapitány István a Gazdasági és Energetikai minisztérium irányításáért felelhet majd (a miniszterek várhatóan május 12-én, kedd délután teszik majd le az esküjüket).

Miniszterjelölti meghallgatását a Gazdasági és Energetikai Bizottság előtt tartották. Az ülést Csőszi Attila, a Tisza országgyűlési képviselője, a bizottság elnöke nyitotta meg.

Csőszi, miután köszöntötte a jelenlévőket, elmondta, hogy leköszönő miniszterként Szijjártó Péter május 13-tól lesz a bizottság tagja, ami így 16 taggal alakul majd meg. A korábbi külgazdasági és külügyminiszter az első ülésen így nem volt jelen.

A piacról a politikába

A meghallgatás Kapitány István bemutatkozó beszédével kezdődött el.

A miniszterjelölt először röviden összefoglalta szakmai pályafutását. Az elmúlt 30-40 évben az energiaipar és a kereskedelem területén, gazdasági szakemberként, 2014-től a Shell globális alelnökeként dolgozott. Három kontinensen, 80-100 országban szerzett tapasztalatot. Számára most egy új irány a politikai pálya.

A Shellnél töltött időszakából ered a tapasztalata a megújuló energia területén. 2018-ban az év menedzserének választották idehaza.

„A gazdaság beindításának kulcsa a befektetői és a lakossági bizalom”

– kezdte a Tisza és a leendő minisztériuma gazdasági célkitűzéseinek ismertetését Kapitány István.

Hozzátette, hogy szakmai pályafutása során azt tapasztalta, hogy emberi erőforrások jó felhasználásával, tiszta célok kijelölésével lehet eredményes munkát végezni. „Politikusként ezt a környezetet kell megteremteni” – jelentette ki Kapitány, aki szerint az elmúlt években ez nem valósult meg: kivételezést, rögtönzést, korrupciót tapasztalt.

Támogatások, rezsicsökkentés, Paks 2

„Kiszámítható szabályokat kell hozni” – folytatta. Alapvetésnek nevezte a tisztességes versenyt, a korrupcióval szembeni zéró toleranciát.

Kapitány szerint jelenleg is vannak jó gazdaságtámogatási eszközök, azonban „ezeknek átláthatóknak kell lenniük.” A programok hatékonysága pedig megkérdőjelezhető volt, ugyanis 2022-höz képest 20 százalékkal estek vissza a beruházások, miközben a GDP az elmúlt 3 év átlagában gyakorlatilag stagnált. „A gazdasági modellünk nagyrészt az alacsony hozzáadott értékre, a forintgyengülésre épült (ez utóbbi esetében 2025 óta egy éles változást figyelhetünk meg – a szerk.)” – tette hozzá.

A leendő gazdasági és energetikai miniszter kiemelte, hogy megtartják és szociális alapon kiterjesztik a rezsicsökkentést (ez lesz a Tisza programjában is szereplő Rezsicsökkentés +). A tűzifa áfáját 5 százalékra mérséklik, a szociális alapon elérhető keretet megemelik. Erre azért is van szükség, mert ma 800 ezer magyar háztartás él energiaszegénységben. „A magyar háztartások nagyon nagy része tűzifával fűt, amire semmilyen támogatás sem volt” – fogalmazott Kapitány.

A miniszterjelölt emellett a vállalatoknak is versenyképes energiát ígért. „A rendszerhasználati díjakat minél hamarabb felül fogjuk vizsgálni. A fel nem használt energia a legolcsóbb energia.”

Kapitány az első 100 nap teendői között említette, hogy a korábbi kormány által kötött szerződéseket, támogatási konstrukciókat felülvizsgálják. Paks 2-t külön is megemlítette, hozzátéve, hogy a nukleáris energia a Tisza számára nagyon fontos marad, egy átfogó stratégiára van szükség. Rövid távon pedig céljuk, hogy Paks 1 üzemidejét meghosszabbítsák.

Kapitány István kiemelte még a vállalkozóra rakódó extraterheket. Különösen az adminisztrációs munkaórák mennyiségét nevezte problémásnak, ami kétszer annyi, mint az Európai Unió átlaga.

De miből lesz minderre pénz?

Kapitány István elismerte, hogy nem lesz egyszerű forrásokat teremteni a gazdasági célkitűzéseik megvalósításához. Három alapvető területet azonban kiemelt, amik ebben segíthetnek.

• Európai uniós források. Kapitány elmondta, hogy már a megválasztásuk óta arról tárgyalnak az uniós tisztségviselőkkel, hogy augusztus 31-ig 10,4 milliárd eurónyi, jelenleg még zárolás alatt lévő összeget le tudjanak hívni. Első körben Kapitány szerint ezeknek a forrásoknak a közlekedés, a lakhatás és az energia területén lesz a legjobb helyük. Hosszabb távon a zöld és digitális gazdaság megteremtése a kulcs, és az a cél, hogy a 2027-től erre a célra elérhető európai uniós forrásokat maradéktalanul le tudja majd hívni az új magyar kormány.
• Korrupció és a pazarlás felszámolása. Kapitány István szerint a korrupció évente 3-4 ezer milliárd forintos kárt okoz a magyar gazdaságnak. Hozzátette, hogy a túlárazott, kedvezőtlen és titkosított szerződéseket mindenképp felül kell vizsgálniuk. Ahol ez lehetséges, ott kedvezőbb feltételekkel újra kötnék azokat. A kormányalakítást követően pedig feláll a Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal.
• Kamatterhek csökkentése. Kapitány szerint a magyar gazdaság befektetői megítélésének javulásával, a magyar eszközök kockázati felárának csökkenésével (ami a Tisza győzelme óta a hozamok beszakadásában és a forint erősödésében öltött testet) a költségvetés kamatterhei jelentősen mérséklődhetnek. „Ha a lengyelhez közelítene a magyar kockázati megítélés, akkor több száz milliárd forinttal csökkenhetnének ezek a terhek.”

Kapitány István hozzátette: a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Programnak nagyon fontos eleme, hogy az innovációra, kutatásfejlesztésre fordított kiadásokat 4 év alatt a másfélszeresére emeljék (a GDP 2 százalékára). Erről a május 9-i alakuló ülés napján Tanács Zoltán, a Tisza-kormány leendő tudományos és technológiai minisztere is beszélt, amiről itt olvashatnak:

Lubickolhatnak a startupok?

Kapitány István külön kiemelte, hogy egy startup-barát környezetet szeretnének kialakítani. „Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni.” Észt és cseh példák állnak a fiatal magyar vállalkozók előtt. A Tisza egy olyan országos innovációs stratégiát alakít ki, ami segíthet abban, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása (amiben elmaradunk az EU átlagától) növekedni tudjon.

Ezt a célkitűzést Szalai Piroska, a Gazdasági és Energetikai Bizottság alelnöke, Orbán Viktor korábbi tanácsadója is támogatta, már a miniszterjelölthöz intézett kérdések körében. „Remélhetőleg ismért el tudják majd mondani londoni elemzők, hogy Budapest a legjobb hely a startupok számára” – fogalmazott.

Visszatérve a miniszterjelölt beszámolójára. Kapitány István kiemelte, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat is fel kell készíteni arra, hogy a magyar és a nemzetközi piacokon is sikeresek legyenek. „Ehhez alapvető az igazi versenyhelyzet megteremtése.”

Kapitány szerint azok az üzletek működnek jól, ahol teljesen tiszta, mi az elvárás a két fél között. Ez bonyolíthatja a munkát, de a siker alapját jelentheti.

Hozzátette: az európai piac meghatározó marad a külgazdasági irányokban, de a világ minden tájáról szeretettel várnak Magyarországra üzleti partnereket, ha meg tudnak felelni az új kormány elvárásainak. Ezen a területen óriási lehetőségeket látnak: nem mennyiségi, hanem minőségi változást szeretnének elérni. Elmozdulni az összeszerelő üzemek irányából a magas magyar hozzáadott értékig.

Kapitány elmondta, hogy az elmúlt években a Magyarországra irányuló külföldi befektetések 57 százaléka kapcsolódott az akkumulátor- és autóiparhoz, a magyar hozzáadott érték ezekben pedig mindössze 4 százalék volt.

Kapitány szerint a magyar vállalkozások pedig hátrányba kerülnek az európai versenytársakkal szemben, mert drágábban kapják az energiát. „Így nehezebb exportálniuk, kevesebb pénz marad a béremelésekre, fejlesztésekre.”

Orosz energia, hatósági árak

Az energiabeszerzéseket illetően Kapitány hangsúlyozta, hogy nem leválni szeretnének az orosz energiáról, hanem több lábon állni.

„Több forrásból, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb és legfenntarthatóbb módon kell energiához jutnunk.” Kapitány többször is elismételte, hogy a rezsicsökkentés fenntartását ez nem befolyásolja.

Az orosz olaj is megmarad, ugyanakkor egészségtelennek tartja, hogy 2021 és 2025 között 65 százalékról 95 százalékra ment fel annak aránya a magyar beszerzéseken belül.

„Magyarország előnyös helyzetben van a kőolajellátást tekintve, mert ugyan tengerrel nem, de két vezetékkel is rendelkezik.” A Barátság kőolajvezeték mellett ugyanakkor az Adria-vezetéket potenciálját nem használta ki az előző kormány megfelelően, ami a 4 éve tartó orosz-ukrán háború fényében különösen fontos lett volna.

Magyarország vezető energiavállalatára, a Molra vonatkozó kérdésre Kapitány azt mondta, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a vállalat vezetésével. A Tisza energiastratégiájában a szélenergia kiemelt fókuszt kap majd. Emellett hálózatfejlesztést és a tárolói kapacitások további fejlesztését ígérte.

Kapitány szintén kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy hosszabb távon a minél kevesebb állami beavatkozást pártolja, de néha természetesen ezek is szükségesek lehetnek. „Általánosságban úgy gondolom, hogy egy gazdaság akkor működik jól, ha a piaci folyamatok határozzák meg az árszínvonalat, a beruházásokat.”

A jelenleg érvényben lévő árréstopokkal, védett árral kapcsolatban úgy fogalmazott: „nincs itt az ideje, hogy ezeket felülvizsgáljuk.” A vállalati különadók is a jelenlegi formájukban megmaradnak.

Hozzátette, hogy nagyon korai még, hogy arról beszéljen, hogy idén mekkora gazdasági növekedés várható. „Mindent megteszünk azért, hogy idén fel is használjuk az uniós források jelentős részét és ezek már ebben az évben hozzájáruljanak a GDP-növekedéséhez.”

A meghallgatás utáni rögtönzött sajtótájékoztatón Kapitány a 10,4 milliárd eurónyi, augusztus 31-ig lehívható, zárolás alatt lévő uniós forrással kapcsolatban (amiből 6,9 milliárd euró a vissza nem térítendő forrás, a fennmaradó rész pedig hitel, a Tisza mindkettőre igényt tart) elmondta, hogy már javában zajlanak a tárgyalások, haladékra pedig nincs lehetőség. „De ez nem is baj, teher alatt nő a pálma” – fogalmazott.

A bizottsági meghallgatás végén a bizottsági tagok egyhangúan, a fideszes tagok tartózkodása mellett, ellenszavazat nélkül támogatták Kapitány István miniszteri jelölését.